Budapesti Szemle. 1883. 33. kötet, 73-75. szám
74. szám - KOSSUTH EMLÉKIRATAIRÓL. (I.)278
KOSSUTH EMLÉKÍRATAIRÓL. *) Első közlemény. .... «Mint író nagyon éreztem e kötet megírásánál, mennyire igaz az, hogy tarda senectus Debilitat vives anirni, mutatque vigorem. «Legyen az olvasó elnézéssel irántam — a nyolczvan éves öregember iránt — írói gyarlóságomért". E szavakkal teszi le tollát Kossuth, emlékiratai harmadik kötetének befejeztével. Ily mentségre azonban igazán nem volt szüksége. Előadását ma is fiatal hév, élénkség, folyamatosság, gazdagon áradó szóbőség, dísz és pompa jellemzi. Ritka tünemény az, hogy valaki az elmének oly könnyedségét s az érzelmeknek izgalomra oly fogékonyságát élete ily késő koráig megőrizze. Soraiból olykor ma is a régi Kossuth egész heve és magával ragadó lendületessége árad elő. Dus képzelő tehetségén a nyolczvan év alig hagyott nyomot s elbeszéléseinek egyes részletein nemcsak az egykori nagy szónok mesteri otthonossága ismerhető föl, hanem némely jeleneteket, például Napóleon császárral tartott titkos értekezése, vagy Cavourral utolsó találkozása leírását oly írói kiszámítással, a jelenetezés hatásának oly biztos ismeretével állítja olvasója elé, a mi bármely gyakorlott elbeszélő költőtől is számot tenne. *) Irataim az Emigratióból. Kossuth Lajos. Buda-Pest, Athenaeum I. kötet. 1880. II. kötet. 1881. III. kötet. 1882.