Budapesti Szemle. 1887. 51. kötet, 127-129. szám
127. szám - A KLASSZIKUS DRÁMA. (I.) – Kont Ignácztól
A KLASSZIKUS DRÁMA.*) Első közlemény. 1881 július 10-dikén halt meg e mű szerzője. Ki volt Paul de St.-Victor? Rövid a válasz: A Moniteur színházi kritikusa. De azonkívül egyike volt Francziaország leghírnevesebb kritikusainak. A St. Beuve-ök és Jules Janin-ek osztályához tartozott. Benne az assyr mágus tudománya a franczia lovag becsületérzésével egyesült, mondja Victor Hugo. Ragyogó stílusa, melyben keleti színgazdagság franczia ízléssel párosul, mély tudománya és higgadt ítélete a szépirodalom egyik kiváló alakjává avatják. «A toll Veronese»-je, «a mondatfüzés Don Juan»-ja, miként St. Beuve nevezi. Olvasván szerzőnket, Lamertine-nak kék pápaszemet kellett föltennie, hogy stílusa szemét ne vakítsa. Nagyobb műveket nem üt. Számtalan czikk kalapokban és folyóiratokban, két röpirat a poroszok ellen a franczia-német háború után; ebből állt sokáig csaknem összes működése. De mintha érezte volna, hogy még egy nagyobb művel is adósa a világnak, röviddel halála előtt egy négy kötetre tervezett munka kiadásához fogott, melyből két kötet a klasszikus drámának, egy Shakespearenek s egy a franczia drámának Beaumarchaisig volt szánva. De a halál már az első kötet megjelenése után kiszólította őt az élők sorából; a második kötet mint posthumus jelent meg. A klasszikus drámáról szóló rész tehát meg van mentve. E téren St.-Victornak két számbavehető előzője volt: *) Les deax masques. Trage'die-Comédie. Par Paul de Saint-Victor. Les antiques. I. Eschyle. (551 p. II. Sophocle, Eurij/ide, Aristophane. Calidasa. (577 p.) Paris. Calmann Lévy, 1880—1882. 7 fr. 50 c. le volume.