Budapesti Szemle. 1889. 60. kötet, 154-156. szám
154. szám - FÁY ANDRÁS POLITIKAI MŰKÖDÉSE A MEGYÉN ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉSEN. (I.) – Badics Ferencztől
FÁY ANDRÁS POLITIKAI MŰKÖDÉSE A MEGYÉN ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉSEN.*) Első közlemény: I. Fáynak tulajdonképeni politikai működése onnét kezdődik, midőn a megyei dolgokban évek óta kitüntetett buzgósága s a köztanácskozásokban tanusitott értelmi fensőbbsége elismeréseül 1830-ban beválasztják a legfontosabb állandó választmány , a követi utasításokat előkészítő bizottság tagjai közé. Ettől kezdve 1840-ig, újkori történetünk e nevezetes, politikai s társadalmi átalakításunkat előkészítő korszakában, a megyei autonómia legfényesebb napjaiban, közvetlenül befoly az országos dolgok intézésébe, a mennyiben újra és újra választva, tíz éven át tagja a bizottságnak, az 1832—36-diki országgyűlés végén pedig követe Pest megyének; s e szereplésével oly népszerűséget szerez nevének, hogy az ellenzék legünnepeltebb vezéreivel együtt emlegetik s köztisztelet övezi nemcsak a megyében, hanem az egész hazában. A megyét, mint politikai joghatóságot, az a küzdelem tette nevezetessé és népszerűvé, melyet a kormány önkényes törekvései ellen majd félszázadon át vívott az ősi alkotmány érdekében. A megye politikai súlyát azonban állandóan biztosította az a körülmény, hogy ott készítették a követi utasításo k) Részlet a szerzőnek Fáy András életrajza czímű s a magyar tudományos akadémiától Lévay-jutalommal kitüntetett pályaművéből. Szerk. Budapesti Szemle, LX. kötet, 1889.