Budapesti Szemle. 1898. 96. kötet, 262-264. szám
264. szám - ÉRTESÍTŐ - Jókai a magyar nyelv eredetéről. – X.-től
a Raffaelnak tulajdonított arczképeket a világ végéig fognak találni. Minap, 1895 november havában Milanóban a Scarpa-gyűjtemény elárverezésénél 135.000 líráért egy életnagyságú arczképet adtak el, melyet némelyek Raffael önarczképének, némelyek megint Raffael arczképének, Sebastiano del Piombo művének tartanak, míg az árverezők a költő Antonio Tebaldeo arczképének nézik, melyet Raffael festett volna. Raffael valóban lefestette egyszer Tebaldeot és Bembo cardinalis egyik levélben rendkívül magasztalja ezt az arczképet, melyet már többször föltaláltnak véltek némely mtibarátok. Bembo azt mondja: Tebaldeo az arczképen hasonlóbb, mint az életben (nem szokatlan olasz túlzás). Raffaelnek több híres arczképe ez arczkép mellett csak olyan, mintha tanítványai készítették volna. A Scarpa-gyűjtemény arczképe előtt meg kell gondolnunk, hogy Tebaldeo, midőn Raffael őt lefestette, 55—60 éves volt, míg ez arczkép még elég fiatal embert ábrázol. A fénykép után ítélve, a kép egy velenczei festő műve. Az ábrázolt valami kiváló egyéniség, de nem Raffael. Arczán némi fájdalom. Jobb keze szép és nemes, a bal ellenben affectált módon támaszkodik egy állványra. Az egész kép, melyre nézve döntő ítéletet nem mondhatni, a felülfestéstől megtisztítandó.» L. S. Jókai a magyar nyelv eredetéről. Nevezetes ülése volt legutóbb a Magyar Tudományos Akadémia I. (nyelv- és széptudományi) osztályának. Jókai beszélt a magyar nyelv eredetéről s két merőben újnak látszó tétellel lepte meg a közönséget, melyekkel szokatlan csodálkozásra indította a szakértő tudósokat s osztatlan tetszést aratott a nem szakértő ifjúságnál (s hírlapoknál). Ám ne bolygassuk Jókainak ez utóbbi diadalát , de legyen szabad a magyar nyelvészet nevében néhány megjegyzést kockáztatnunk. Az első tételében Jókai ünnepélyesen kijelenti, hogy a magyarok ezer év előtt is magyarok voltak, mások nem is lehettek. Azt hiszszük, hogy e fölfedezésére nem kell sok szót fecsérelnünk, mivel ez nem újság s tudtunkkal senki az ellenkezőjét nem is állította. Még Vámbéry is azt állítja, hogyjelenlegi magyar nyelvünk nyilván már Árpád bejövetele előtt készült el» (Magyarság Keletk. 312.), s szerinte is csak Árpád s a vezér-emberek beszéltek törökül.