Budapesti Szemle. 1900. 104. kötet, 286-288. szám
287. szám - GRÓF ZICHY JENŐ HARMADIK ÁZSIAI UTAZÁSA. – Herman Ottótól
tévedt hal útja zeg-zugossá válik és ekkor a sarkok elterelő működése is helyreáll s a kimenekülhetést tetemesen megneheziti. Mielőtt azonban kivonnám a tanúságot ezen a soron, végig óhajtom követni Jankó úr kanyargásait, bemutatván a Fertő-vejsze vagy kürtő alaprajzát is — 8. kép. — Már a legfutólagosabb rápillantás is bizonyítja, hogy a corrálnak a Fertő-vejszéhez semmi köze, mert hogy mind a két alak merőben különböző rendszerhez tartozik, amennyiben a corrál színfalszerűen ellátott öblözeteket, a Fertő-vejsze udvarokat és szorulatokat — vörcsököket — alkot, szorosan véve pedig semmi más, mint egy szövevényesebb szerkezetű finn katsa, a japáni Yerihez hasonló főudvarral. A 8. kép magyarázata ennélfogva így alakul: U = lésza, T = kapu, H = udvar, Fi — kotrócza, Yi = nagykotrócza, S= szoros vagy átbúvó, K.~ vörcsök, F — fej. A V. S. I. F. rész teljesen azonos a fél svéd vagy finn katsával, v. ö. 3. kép! Nyugodt lélekkel reá bizom ezek után minden józaneszű ember ítéletére, hogy valaki, aki a fogasság és az alakok rokonsága dolgában ennyiretájékozott*), hivatva lehet-e halászatok eredetéről összehasonlító alapon szólni s azonfölül még leckéztető, itt-ott becsmérlő hangot hallatni. Nagyon messze vezetne, ha Jankó úr könyvét a XI. csoporton végig követném; ez e helyre nem is való, mert a Budapesti Szemle ezekben nem szakfolyóirat. Be kell érnem néhány kirívóbb dolog érintésével. 7. kép. A fogós corral Hermán Ottó szerint. A Fertő-vejsze vagy Kürtó Jankónál, tőlem átvéve.