Budapesti Szemle. 1904. 120. kötet, 334-336. szám

336. szám - KHINA ÉS JAPÁN A XX. SZÁZAD KÜSZÖBÉN. – Gr. Vay A. P.-től

KHINA ÉS JAPÁN A XX. SZÁZAD KÜSZÖBÉN.­ ­ A sárga veszély kérdését a jelen keletázsiai bonyoda­lom újból fölvetette. Japán előre nem látott sikerei, úgy vizén, mint szárazföldön általános meglepetést keltettek. A­mily osztatlan volt Nyugat-Európában az öröm a kis szigetvilág első győzelmei hírére, a­mint mind jobban előre hatoltak Ázsia szárazföldjén is, itt-ott már aggodalom hallat­szott a gyors terjeszkedés láttára. A kérdés hol elpalástolva, hol nyiltan újólag fölmerült. «Mi történnék, ha a japánok elfog­lalnák egész Kelet-Ázsiát és talán Szibériát is? És minde­nekfölött mi történnék akkor, ha Khinával szövetségre lépve megszámlálhatlan seregeikkel elárasztanák az összes orosz tartományokat, sőt benyomulnának Európa szívéig is?» Már helylyel-közzel a hajdani tatárjárás szomorú emléke ébred föl. És miért ne volna lehetséges, hogy egy dicsőségre szomjazó hadvezér ne akarná követni őse, Csingisz khán pályafutását? Egy új katonai genius, egy sárgabőrű Napóleon hasonló népszerűséggel és hasonló varázserővel, a rendelkezésére álló milliókkal és megszámlálhatatlan népességgel bizonyára nagyon komoly és veszedelmes ellenségünkké válhatnék. De hogy van-e egyáltalában érdekében a sárga fajnak Európát elözönleni, egy másik még el nem döntött kérdés. A helyzetet tekintve, nem hinném, hogy a sárga faj, leg­alább ez idő szerint, eredeti határain túl kívánna terjesz­kedni. Ha csupán visszanyerné azt, a­mit névleg bír vagy legjobb esetben, a­mely óriás földterület még alig egy fél századja birtokát tette, többre aligha tartana igényt. Maga Japán, mely határozottan túlnépesedik és közel fél­százmillió lakosságával szétszórt szigetein megélni nem lesz Budapesti Szemle. CXXI. kötet, 1904. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék