Budapesti Szemle. 1911. 147. kötet, 415-417. szám

415. szám - ÉRTESÍTŐ - 2. Petőfi Zoltán. (Déri Gyula: Petőfi Zoltán). – Szűcsi Józseftől

Petőfi Zoltán tanulói és színészi életének chronológiáját a könyv egészen tisztázza. Életének folyása e szerint a következő : 1858—1864 a pesti piaristáknál tanul. 1864—5 magántanuló Csákón; 1865—6­ szarvasi tanuló, Nagy-Kőrösre szökik, hol a tanévet befejezi. 1866—7 a szegedi piaristáknál, az első félév vége előtt tanári tanácsra átlép a IV. ker. pesti állami gymná­siumba, de az évet nem végzi el. 1867 ápr. 20-tól 1868 júliusig vándorszínész, 1868 tavaszát és nyarát Csákón tölti, 1868—9 telét Pesten tétlenül. 1869 tavaszán Kecskeméten színészkedik. 1869 nyarán Roznauban üdül. 1869 okt. 23—1870 jun. 21 Meránban él; kétszer megfordul Bécsben, azután Pesten van, majd hat hétig Szabadszálláson, végül Pestre megy meghalni. (1870 nov. 5.) Az eddigi adatokkal szemben Déri nem tud Petőfi Zoltán gleichenbergi tartózkodásáról 1870 nyarán. De ez adatot Déri nem czáfolja meg, csak hallgatással. Megemlítem itt, hogy 1909 nyarán Gleichenbergben tartózkodván, meg akartam nevét keresni a Kurliste 1870-i folyamában s az üdülőhely törzskönyveiben, de ezeket csak 1874 óta őrzik meg. Minthogy ez úton lehetet­lenné vált minden kutatás, annál nagyobb szükség lett volna arra, hogy Déri a gleichenbergi tartózkodás kérdését tisztázza. E mulasztással szemben ő állítja elénk először hősének nagykőrösi, szegedi és második pesti tanulókorát. Új itt második gyámjának, Toldy Józsefnek — az első Petőfi István volt — szerepe is. Meráni és bécsi tartózkodását is több új adalékkal világítja meg. Egészen új a szabadszállási hat hét története, melyet főleg Szabadszállás mostani főjegyzője, Paál István köz­lése nyomán ismertet. Megtaláljuk Petőfi Zoltán szerelmeinek történetét is, a Geiszt Ilonához fűződő gyermekálomtól Baranyay Krisztináig, kiben az ifjú már élettársat keres. Meghatóan rajzolja haldoklását, a­mint karosszékében üldögélt az udvaron, az ősz hátyadt napfényén. Képzelődésében jövendő nagyságról, alkotá­sokról, örök dicsőségről álmodozott.. . A sok érdekes adat mellett is súlyos kifogások tehetők az életrajz ellen. Sok ismerős adalékot hiába keresünk itten. Petőfi Zoltán szarvasi diákkorából, debreczeni színész­ életéből és 1868-iki pesti tartózkodása idejéből több jellemző esetről hallgat, melyek­kel pedig élénken színezhette volna munkáját. A szarvasi és második bécsi tartózkodásra azóta is érdekes új adatokat nyújtott Kricska Emil a Pesti Hírlap 1910. évi húsvéti számában, sokat helyreigazítva Déri tévedéseiből. A «csirkekör» Don Juanjáról nem hallunk semmit, arról sem, a­mi romlását főleg előidézte.

Next