Budapesti Szemle. 1927. 206. kötet, 596-598. szám
598. szám - EGY MAGYAR HERCEG IFJÚKORA NAPOLEON IDEJÉN. (II.) Hajnal Istvántól
Metternichnek igaza volt, Napóleont végeredményképpen saját féktelensége semmisítette meg. De az emberi jellem gyakran megy változásokon keresztül. Éppen Napóleon új házassága lehetett volna veszélyes indítóok erre. Mindent elérve, amire törekedett, megállapodottabbá, óvatosabbá válhatott volna. Finom mű volt Metternich rendszere ; most, utólag, éppen finomságában látszik félelmetesnek. De nagy események nélkül talán elmaradt volna sikere. Napóleon oroszországi tragédiájához hasonló dolgokra nem számított Metternich, mint ahogyan annak idején, az utolsó pillanatig nem is akarta elhinni. A rendszernek tehát el kellett készülve lennie arra is, hogy csak Napóleon halála után érvényesül. A hősi feladatról a jelen nemzedéknek talán le kell mondania. Pál herceg Drezdában jó hasznát vette lélektani ismereteinek, gyakorlatának. Anyja nemsokára boldogan hallja a híreket, hogy «fia, a miniszter» mint hódított meg ott egy csapásra mindenkit. De a drezdai első két év alatt határozott diplomáciai eredményekről nem számolhatott be a herceg. A szász külügyminiszter, Senfft gróf, fanatikus franciabarát volt, a régi nagy szász-lengyel monarchia álmaival. Amíg a herceg Drezdában fogott neki feladatának, ugyanazt csinálta Párizsban főnöke, Metternich. Mária Lujza nyomában utazott ki oda, részben Ferenc császár atyai szívének megnyugtatására, részben pedig abban a reményben, hogy Napóleontól e pillanatban kieszközölhet valamit Ausztria terheinek könnyítésére. Otthon előzőleg nyugalmat teremtett. A porosz nemzeti ébredés képviselőinek útját elállotta Ausztriában. Pozzo di Borgot is kitiltotta onnan. A franciák ellen felkelt tiroliakat, nehéz szívvel bár, de sorsukra hagyta. Párizsban közel félévet időzött. Mosolygó állhatatossággal igyekezett valamit elérni Napóleonnál, eredmény nélkül. De valóban sikerült teljesen gondtalannak, mire sem készülőnek mutatnia magát. Úgy szeretett viselkedni, mint az osztrák s francia uralkodóház közös bizalmas minisztere. Vidám életet élt. A nápolyi királyné és Metternich egyéb szerelmei között kitörésre készülő botrányt csak türelmefelesége tudta valahogyan elsinálgatni. Bécsben ezalatt egyre türelmetlenebbül várták őt haza. Esterházy hercegnő különösen el volt ellene keseredve. Pál herceg élénk, szellemes és melegszívű anyját ekkor új barátság kötötte le. Mária Ludovika császárnő, Ferenc harmadik neje, 1810 tavaszán, nem tudjuk miként, legbensőbb barátságába fogadta őt. Egy emlékezetes napon, amelyre leveleikben sokszor célozgatnak. Lehet, hogy éppen Mária Lujza házassága körül fordult meg a dolog , az időpont egyezik. A huszonkét éves, szép és temperamentumos csá-