Budapesti Szemle. 1932. 226. kötet, 656-658. szám

658. szám - IRODALOM - 2. Petőfi regényes életrajza. – (Harsányi Zsolt: Az Üstökös.) – Rubinyi Mózestől

tonos ugrás előre a jövőbe és vissza a múltba, az első személyű el­beszélésből a harmadikba, majd szakadozott, töredékes, hiányos mondatok, félig kifejtett gondolatok. Kegyetlen szívvel verejtékes munkára kényszerít bennünket az író, de kétségtelen, magával ragad, leköti a figyelmünket, s ami fontosabb, föl tudja tárni szereplőinek pillanatnyi lelkiállapotát. Expresszionizmus-e ez, mint egyesek gon­dolják, s nem lehetne-e ugyanezt a hatást más, megnyugtatóbb technikával elérni, nem fontos : az író elérte célját. Vájjon ez az út-e az, amelyen az új regény értékben a régi fölé kerül, jelentős állomás-e a regény pályáján a Budapesti kaland? Nem hiszem. Kísérletnek új és érdekes — nyilván ez a mozzanat esett legnagyobb súllyal az angol pályabírák mérlegébe. r. r. Petőfi regényes életrajza. Harsányi Zsolt : Az Üstökös. Petőfi életének regénye két kötetben: 248 + 236 l. Budapest, Singer és Wolfner I. I. R. T. kiadása. Korunk irodalmi életének egyik legjellegzetesebb (s nem min­denben kedvező) tünete : az irodalmi életrajz, vagy ahogy franciául nevezik, a regényesített életrajz, a vie romanciée. Igazi virágzása már a háború után való időkre esik. Kifejlődésének indítékai közt bizonnyal szerepe volt a világháború illúziókat pusztító rémségei­nek : a testi, lelki és gazdasági nyomorúságban kiábrándult emberi­ség a képzelet magas régióiból leszáll a valóságok talajára, de mert még mindig vágyakozik a földöntúli szépségekre is , lelkében valami kompromisszum jön létre, így szereti meg azt a műfajt, amely egy nagy pálya regényesített rajzában kielégítheti valóság- és költészet­vágyait egyaránt. André Maurois (Disraeli), Emil Ludwig (Goethe, Napoleon), Jacob Wassermann (Columbus), Stefan Zweig (Bouché) világsikereiben nem szabad csak jól sikerült export-üzleteket látnunk. A vergődő emberiség irodalmi életének komoly tünetei e munkák, nem csoda, ha hatásuk hullámai kissé elkésetten, de hozzánk is el­jutottak. Szerencsére nálunk e műfajnak már az új divatot megelőző, szép hagyományai vannak : Mikszáth Jókaija sokszor hánytorga­tott kétségtelen gyengéi mellett az e fajta irodalmi alkotások legjava termékei közé tartozik. Valószínűleg nem véletlen hát, hogy a mi irodalmunkban a vie romanciée eddig legkomolyabb kísérlete Harsányi Zsolt érdeme, azé a Harsányié, aki a magyar színpadon diadalmasan vonultatta fel Mikszáth édes humorú regényeit, rajzait, alakjait. Harsányi

Next