Budapesti Szemle. 1934. 235. kötet, 683-685. szám

684. szám - KOSSUTH LAJOS TITKOS LEVELEI A TURINI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN. – Hegedüs Loránttól

KOSSUTH LAJOS TITKOS LEVELEI A TURINI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN. Berzeviczy Albert történetíróink közül az első, ki Az abszolutizmus kora Magyarországon című nagy munká­jában az 1848—49-i magyar szabadságharc le­veretése után külföldre menekült emigráció történetének összefoglaló képét adta : megállapításai s mind a jelenségekről, mind az egyé­nekről adott ítéletei a későbbi kutatások által nemcsak iga­zoltattak, hanem azoknak legalkalmasabb kiindulási pontul szolgálnak. Már ő jelezte fent idézett munkája I. kötetének V. részében, hogy «Kossuth élénk levelezése 1851-ben Kutahiá­ból kiterjedt Konstantinápolyra és Belgrádra is, ahol a török hadügyminiszterrel, illetve egy olasz ügynökkel volt érint­kezésben­ (366. 1.). Midőn a Magyar Történelmi Társulat Magyarország újabb történetének forrásai című kiadványsorozatában a Kossuth-emigráció anyagának feldolgozását munkába vette, Hajnal István történészünk adta ki elsőnek A Kossuth­emigráció Törökországban címmel tervezett terjedelmes művé­nek első kötetét (1927). A munka nemcsak kül- és belföldi levéltárakban végzett gondos gyűjtés alapján készült, hanem kitűnően is van megírva, s kívánatos volna, hogy folytatása is mielőbb megjelenhetnék és gazdagíthatná politikai iro­dalmunkat. Hajnal e könyvben már részletesen szól arról az olasz ügynökről, ki a hazáját vesztett Kossuthnak úgy­szólva első külpolitikai összeköttetéséül ajánlkozott. Hajnal megállapította azt, hogy Carolini Giovanni­ról van szó, ki a szardiniai kormánynak volt belgrádi ágense s már a szabadságharc idejében is levelezésben állott a forradalmi külügyminisztériummal. Amint Hajnal írja (I. kötet, 52. 1.), «följegyzések mutatják, hogy Carosini érkezte után élénk

Next