Budapesti Szemle. 1942. 262. kötet, 770-775. szám
773. szám - NIETZSCHE ÉS PETŐFI – Kornis Gyulától
NIETZSCHE ÉS PETŐFI. I. Nietzsche magyar romantikája. Az ifjú Nietzsche Petőfinek számos költeményét megzenésíti. Mi a szellemi háttere annak, hogy a forrongó lelkű német gimnazista, majd egyetemi hallgató, annyira vonzódik a nagy magyar lírikushoz, sőt általában a magyarsághoz? Nietzsche már gyermekkorában harciasan végigéli a krími háborút s Szebasztopol várának ostroma idején részletes «erődítési terveket» készít. Képzeletét tehát mélyen megkapja a szabadságért életét vakmerően kockáztató Körnernek magyar tárgyú tragédiája, a Zrínyi Sziget veszedelmének ez a lobogó lelkesedésű, erősen szónokias hangú drámája (Friedrich Nietzsche, Werke und Briefe. Historisch-Kritische Gesamtausgabe. Werke. I. Jugendschriften. 1854—1861. Hersg. von H. J. Mette. München. 1933. 446. 1.). Odaadással mélyed Lenau költeményeibe is, amelyek már a harmincas évektől kezdve Németországban népszerűvé, sőt divatossá teszik a magyar Alföldet. (Werke, I. 446.). Lenau életet lehel a magyar pusztába, a magyar lélek természetét s a magyar népdal hangját és formáját a németekkel meg tudja értetni és kedveltetni. A Himmelstrauer, An die 11 olke, Die Haideschenke, Die drei Zigeuner, Nach Süden c. költeményeiben a magyar tájnak és népéletnek olyan képét rajzolja meg, amely azóta úgyszólván máig, minden történeti fejlődés ellenére, megszilárdult a német lélekben ; ennek szemében ma is a regényes puszta, a szélvészként vágtató csikós, a betyár, a csárda, a cigánymuzsika, a szenvedélyes vadság sajátszerű hazája vagyunk (L. Dukány Mária : Az Alföld a német irodalomban. 1937.). Nietzschének serdülőkori Budapesti Szemle. 262. kötet. 1'Mr'. április. 13