Büntető Jog Tára, 1922 (74. kötet, 1-16. szám)

1922-01-15 / 2. szám

Szerkeszti: Dr. DEGRÉ MIKLÓS, a budapesti kir. Ítélőtábla alelnöki. \ r' •>/ ________________'___________._________________\ ■ '■ ■ ■ ■" " Megjelenik havonként kétszer, julius és Szerkesztőség: Budapest, IV., Szerb­ u. 8. hvem.17 o augusztus hó kivételével. __________________ * * _________-»~v^ 2. szám. Budapest, 1922 január 15. LXXIV. kötet. ----- ■■ ■ - . ■ ■■ —...■ =­#■ \ BÜNTETŐ JOG TÁRA 1 r'y ...7 Nem zárja ki az áruuzsora megállapítását, hogy a ter­helt nem lépte túl a piaci (forgalmi) árat. —­ Nem áru­uzsora a tájékoztató árnál magasat)!* árnak követelése, ha­­ abban nincs nyereség, vagy abban csak méltányos haszon foglaltatik. Az áruuzsora aljas indokból van elkövetve s ezért a büntetést nem lehet felfüggeszteni. — Nem az Ube.­­ 19. §. 1. pontja eső alaki, hanem a Bp. 355. §. 1. a) pontja alá tartozó anyagi semmiségi ok forog fenn, ha az uzsora­­bíróság a megállapított tényekből helytelenül következte­tett arra, hogy­ a vádlott által köv­etelt ár a méltányos hasznot meghaladó nyereséget foglal magában.­­ A Bp. 385. §. 3. pontjára alapított perorvoslat folytán az ítéletnek a büntetés végrehajtását felfüggesztő rendelkezését is meg lehet változtatni. (A. V. 1. §. 2. p., 2. ■§. — Bn. 2. §. 3. p., 10. §. — Bp. 385. §. 3. p. — Abe. 19. §. 1. p.) Megbeszéli Dr. Isaák Gyula kir. ügyész. I. A kir. Curia szerint nincs kizárva, hogy a piaci árral megegyező árkövetelés az A. V. 1. §. 2. pontja értelmében a méltányos hasznot meghaladó nyereséget foglal magában. Lehetséges az is, hogy a piaci árt meghaladóan követelt, kikötött vagy elfogadott ár, vagy ellenszolgál­tatás nem foglal magában a méltányosnál nagyobb nyereséget. Mindkét tétel megtámadhatatlan. De egyben alkalmat adhat az áru­­uzsora egyes tényálladéki elemeinek rövid fejtegetésére s a piaci ár fogalmához való viszonyuk meghatározására.­­ A közszükségleti cikk forgalombahozója csak akkor követ el áru­­uzsorát, ha a forgalombahozáskor a méltányosnál nagyobb nyereséget biz­tosít magának. A kommentátor egyik fő feladata a ""nyereség" és a „méltá­nyos" nyereség fogalmait külön-külön szabatosan kifejteni. A magam­ részéről ezutal csak néhány megjegyzésre és álláspontom rövid jelzésére szorítkozom. Az irodalomban felmerült véleményeket, amelyek a kérdést leginkább a gyakorlati kereskedelem szempontjából tárgyalják — tüze- ■ lesen nem taglalhatod. A „nyereség" az A. V. értelmében nemcsak az áruuzsora tény­álladéki eleme, hanem a vagyoni elégtétel, illetőleg a pénzbüntetés összegét is befolyásoló körülmény (3. és 5. §.). Véleményem szerint mindhárom törvényhely nyereség alatt azt az értéket érti, amely a továbbadáskort elért vagy elérni kívánt árból az illető árura fordított tényleges kiadások levonása után fennmarad. Ilyen kiadások a beszerzési ár vagy a forga­­lombahozatal, csomagolási, szállítási,­biztosítási, közvetítési stb. költségei. Nem számíthatók ide az általános üzemköltségek és mindazok a kiadások, amelyeket nemcsak az ügylet tárgyát tévő árukra, hanem másokra is B­­rr''\ n W­ow M 'f

Next