Czeglédi Hirlap, 1905. május-július (1. évfolyam, 1-6. szám)
1905-05-28 / 1. szám
l-ső évfolyam. CZEGLÉD! HÍRLAP 1-fő szám, állapítani az egyes ipari szakokban, ez azonban részletezés lévén — előre jeleztem — terjedelménél fogva sem fér bele e mostani felszólalásomba de mindenesetre megpróbálom majd ezt a kérdést részleteiben a helyi viszonyokra is alkalmazva fejtegetni. Dodo. Hová építsük a járásbíróságot? Ma már égetővé vált e kérdés. És csodálatos, mily nemtörődömséggel bánik vele a közvélemény. A képviselőtestületnek innen-onnan döntenie kell a hely kérdésében és még mindig nem foglalt állást a közvélemény. Pedig az ilyen aluszékonyság rettenetes módon szokta megát megboszélni akkor, mikor káros következményeit elhárítani többé nem lehet. Ez a kérdés van oly fontos, hogy a legnagyobb alapossággal vitassuk meg és minden nézetet pró és contra behatóan tárgyaljunk. De valljuk meg, a közvélemény érthetetlen közönyének azon orgánumok az okai, melyek hivatva vannak felébreszteni és igaz megnyilatkozásra bírni. Ha a közvéleményt felébresztettük és az állást foglal, nem kell többé félnünk a közérdekű kérdés elhamarkodott, könnyelmű vagy csak egyes csoportoknak kedvező megoldásától. Mert az a kérdés, mely a közvélemény tisztító tüzén keresztül jutott, bizonyára oly megoldást nyer, mely a közérdeknek felel meg és nem az egyesek érdekeinek. Lássuk csak, hogyan áll most e kérdés? Két nézet áll egymással szemben : némelyek szerint a bíróságot a mostani gazdasági udvar helyére kell építeni, mások szerint a város központján a főtéren és pedig vagy a hármas bolt helyén vagy a Kossuth-szálloda és Szekeres-féle telkek helyén. A gazdasági udvar hívei azzal érvelnek, hogy mivel a kormány azt kívánja, hogy a bíróság új épületéhez a telket a város adja, a város a legolcsóbb szerrel ezt a telket ajánlhatja fel, mert ez meg van és nem kell érte pénzt adni. A főtér hívei pedig azzal érvelnek, hogy egy elsőrendű fontossággal bíró épület helyének megválasztásánál nemcsak abból a szempontból kell kiindulni, hogy melyik telek kerül legkevesebbe a városnak. Takarékoskodjunk ott, ahol annak helye van, de éppen akkor próbáljuk a város pénzét, midőn egy ilyen monumentális, emberöltőkön át szolgáló épületet a juhszélre teszünk, mert annak a főtéren kétszerre nagyobb értéke van. Szerintük a bíróságnak a központon kell lennie azért is, mert ez nemcsak elsősorban a város polgárainak jogi szükségletét elégíti ki és csak másodsorban a vidékét, de a város egészséges fejlődésének is eminens követelménye, hogy a nagyszabású középületek a város központján legyenek. Mert így a városnak valamennyi kerülete egyenlő kedvezésben részesül, holott ha a bíróság a gazdasági udvar helyére kerül, megint csak a Széchenyitér környékét dédelgetjük a város sokkalta nagyobb részét képező többi kerületek rovására. Mi nem habozunk kimondani, hogy szintén azon állásponton vagyunk, hogy a járásbíróság a főtéren épüljön fel. Mi is hamisnak tartjuk a gazdasági udvar híveinek azon egyedüli érvelését, hogy a városnak ez a hely a legolcsóbb, mert a hely megválasztásánál valóban nem szabad ebből a szempontból kiindulni, de különben nem is igaz, hogy az a hely a legolcsóbb, mert egy , a főtérre emelt monumentális épületnek forgalmi értéke sokkal nagyobb, mintha azt kihelyezik egy mellékutcába; úgy, hogy a közöttük lévő értékkülönbség megüti, vagylegalább megközelíti valamelyik alkalmas főtéri telek megszerzési költségeit. Van itt egyéb megfontolni való is. Ha egy idegen ember a főtérre bejön, furcsa látványosságot nyújt neki a hármas bolt épülete meg az ecetgyár és Kossuth-szálloda hosszú éktelen kerítése. Ezek helyét előbb-utóbb okvetlenül be kell építtetni és vájjon nem itélhetnek-e el az utódok, ha e telkekre valami kevésbbé fontos épület kerül, holott mi a bíróságot kihelyeztük? Azt mondják, hogy az ecetgyár helyét a r. kath. egyház a saját céljaira, talán iskola vagy katholikus kör céljára tartogatja; de ott van a Kossuth-szálloda portája a mely a Szekeres-féle telekkel kiegészítve, a gazdasági udvarnál jóval nagyobb. A járásbíróság épülete e sarokra építve a főtér egyik dísze volna és mindenesetre sokkal értékesebb, mint a gazdasági udvar helyén. Itt a város főterének forgalmát is emelné, amott azonban a kereskedők érdekeit nagyon sértené, mert a bírósághoz törekvő idegennek nem kellene a piacot érintenie. Fontos dolog az is, hogy ha a gazdasági udvart elvesszük bíróságnak, hová teszszük a gazdasági udvart? Azt mondják, hogy a bíróság mostani helyére. No hát ez leginkább jellemezné a gazdasági udvar híveinek önös céljait, merthiszen nagyszerű cserét csinálnánk : a bíróságot kivinnék a központról a juhszélre, a gazdasági udvart meg behoznánk a központba a plébánia mellé. Hát a város érdekeit nem szabad egyes érdekcsoportok egyoldalú törekvéseinek így feláldozni. Csak a kishitűeket lehet megtéveszteni azzal, hogy az egyik telek pénzbe kerül, a másik nem; ezt fentebb megcáfoltuk, de különben a gazdasági udvar is nagy pénzértéket képvisel a városi közvagyonban. Egy város egésséges fejlődésének parancsoló törvénye az, hogy a fejlődés a központ és főtér felé irányuljon és ne egyoldalúlag a Széchényi-tér felé. Mert valóban nem a város közérdekét mozdítaná elő, hanem csak a Széchenyi-tér környékét dédelgetnék, ha a gymnásiumon kívül, amelyet már kihelyeztünk, a bíróságot is oda építenek. Ezzel visszaszorítanánk fejlődésükben az V., Vb, VII., VIli., IX. és X. kerületeket, pedig azokkal nem szabad úgy bánni, mint a mostoha gyermekkel, mert éppen a város legtekintélyesebb és legnagyobb részeit képezik. Dr. Almási Sándor: Felhívás előfizetésre. A „Czeglédi Hirlap“-ra előfizetést kér és elfogad a kiadóhivatal f. é. junius 1 -től kezdve. Előfizetni bármely naptól lehet. Előfizetési árak: Tisztelettel A „CZEGLÉDI HÍRLAP“ kiadóhivatala. (Sárik-nyomda, Gombos-ház.) Egész évre — — 5 k. — f. Fél évre — — 2 „ 50 „ Negyed évre — 1 „ 25 „ Egyes számára 10 „ HÍREK. — Esküvők. Macsali Benő ismert földbirtokos műveit és kedves leánya, Mariska tegnap esküdött örök hűséget Kovács Antal fiatal földbirtokosnak az ev. ref. templomban. Hosszan tartó zavartalan boldogságban legyen, része a fiatal párnak. Ugyancsak tegnap tartotta esküvőjét Bezdán József Szegedi Mariskával. A tiszta szerelemből kötött frigyhez szerencsét kívánunk. — MulaUng. A helybeli gazdálkodó ifjúság, mely már oly sok sikerült mulatságot tartott s a tavaszt is rendesen egy-egy kitűnően bevált vigalommal búcsúztatja el, — jó híréhez ez idén sem akar méltatlan lenni, de sőt a szokottnál fényesebbnek ígérkező nyári mulatságot rendez a Népkor termeiben június 3-án. A mulatság iránt — tekintve a rendezőségnek már tapasztalt ügyességét és buzgalmát — széles körben nagy érdeklődés mutatkozik s igy minden jóslási képesség nélkül előre meg lehet mondani, hogy az feltétlenül igen jól fog sikerülni. Az ízlésesen kiállított meghívók már szét vannak küldve, de a szép lányokat, asszonyokat ne a meghívó csábítsa oda, hanem a táncra vágyó fiatalságnak az a figyelmeztetése, hogy egész őszig már csak ezen az egyetlen napon lehet tánczolni, mulatni igazán, mert hosszú léptekkel közeledik a kánikulla s 25 fokos melegben táncolni nem fizeti ki magát ! — Tánczfüzérre. A szabó munkások egylete ma (vasárnap) este 8 órakor az Antal-féle vendéglőben (Czikora-ház) tánczfüzérkét tart. Belépti dij 40 fillér. — Zsindelyezik a kaszárnya tete jét. Annak az örömére, hogy a kaszárnya épületei tető alá jutottak, az építő vállalkozók: Kondor, Feledy és Popper, egy nagyot gondoltak s receruit magnum albumas, vagyis folyó hó 20-án a „Nemzeti“-ben lakomát rendeztek, mely felségesen sikerült. A banketten megjelentek: a katonaság részéről Máriássy alezredes, Jankovics kapitány és az egész tisztikar. A város részéről: Gubody Ferencz polgármester, Dely Béla, Banai Benő, Bezzegh Pál, Marossy János, Dely Károly, Füle Ferencz, Febianek Vilmos, Antal Antal, Füle János. A közönség köréből ott volt nt. Takács József ev. ref. lelkész, dr. Grega Mihály, Bohus József stb. Megjelentek : Tóásó Pál művezető mérnök, Ungár a vállalat mérnöke és Dobay téglagyáros. Az első felköszöntőt nt. Takács József ev. ref. lelkész mondotta, ürítvén poharát a polgárság és katonaság jó egyetértésére, mire azután Gubody Ferecz aranyos humorral telített beszéddel válaszolt, arra intve a jelenvoltakat, hogy tartózkodjanak a toasztozástól, mert abból könnyen háború lehet s akkor vége lesz a békés egyetértésnek. Meg is lett ennek azután a kívánt eredménye, amennyiben már a pazarul servirozott lakoma vége felé megindult egy olyan toaszt-özön, hogy azt semmi se tudta kellőleg ellensúlyozni. Kezdte pedig a szóharczot Banai Benő, aki egy magas röptű s költői lelkületű magvas beszédben méltatta polgármesterünk szerzett érdemeit, de azután Dely, Grega, Fabianek, Bohus s a többiek sem hátráltak meg a harcztérről Tetőpontra hágott pedig a jó kedv, mikor Ungár, a vállalat mérnöke felolvasta ez alkalomra „Lecsöngetés“ czim alatt irt jóízű költeményét. Azután durrogott a pezsgő, húzta a czigány, megeredt a dal s a jókedvű társaságnak csak a reggeli órákban jutott eszébe az a nóta, hogy: „Haza is kéne már menni Mert majd meg talál virradni.“ — Figyelmeztetés. Dr. Németh József városi orvos ez úton is figyelmezteti a szülőket, hogy 1904 március 1-je után született gyermekeiket a himlő elleni beoltás czéljából vasárnaponként délután 2 órára a városházához vigyék be, viszont akiknek gyermekei már beoltottak, a gyermek bemutatása mellett azok oltási bizonyítványait vigyék magukkal, annál is inkább, mert a törvény eme rendelkezései ellen vétők 2 koronától 100 koronáig terjedhető birsággal büntettetnek. — Értesítés. Az állami polgári leányiskolában az 1904—1905. tanévet záró nyilvános vizsgálatok az iskola telkén folyamatban levő építkezés miatt f. évi június hó 5, 6, 7 és 8-án d. e. 8—12 óráig tartatnak meg a rajzteremben, melyre a szülőket és az érdeklődőket midőn tisztelettel meghívja az igazgató, egyúttal jelzi, hogy az építkezés következtében keletkezett zűrzavar miatt az idén a kézimunka és rajzkiállitás elmarad. — Halálozás. Szegedi István tekintélyes gazdálkodó 76 éves korában elhunyt. Temetése f. hó 23-án volt, a mikor a megboldogultat nagyszámú gyászoló rokonsága kisérte utolsó útján. ’ — Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak a kik felejthetetlen jó férjem elhunyta alkalmából fájdalmamat részvétük kifejezésével enyhítették, — ez után mondok hálás köszönetet. Özv. Szegedi Istvánná. — Kioszk az István ligetben Egy praktikus esetből kifolyólag a városi tanácsban pompás eszme merült fel. Ugyanis egy kérvényezés tárgyalása azt az eszmét hozta felszínre, hogy majd maga a város fog az István ligetben egy kioszkot építtetni, amelyet azután bérbe adand. Nagyon helyes, legalább a városnak lesz egy könynyen megközelíthető kellemes kiránduló helye, hol mérsékelt árak mellett ételt, italt kaphat a kiránduló közönség és esetleg védve lesz az idő viszontagsága ellen is. Régen kellett volna, hamarosan kellene. — Megilleti-e a tanítónőt a földes tanítói állás ? E kérdés körül foly most a vita a ref. egyházban, tanügyi és nem tanügyi férfiak között. Pedig a kérdés tiszta és világos. A tanítónőknek mindahhoz joguk van, ami díjlevelükben bennfoglaltatik. Ha tehát valamely állás véglegesen megüresedik, tekintet nélkül a szolgálati évek számára, előlépnek ők is sorrend szerint a magasabb javadalmazásra. Az egyházmegye is ebben az értelemben döntött, kimondván, hogy díjlevelük alapján a tanítónőket igenis megilleti a földes-tanítói állás. Ez helyes is. Nincs is ok arra, hogy a tanítónők kevesebb javadalmazásban részesüljenek, mint a férfi tanítók, holott a tani