Czeglédi Keresztény Hírlap, 1923 (2. évfolyam, 1-55. szám)
1923-03-18 / 11. szám
II. évfolyam Czegléd, 1923 március 18. (Vasárnap) ik szám CZEGLÉDI KERESZTÉNY HÍRLAP POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAPA MEGJELENIK SZOMBATON ESTE Szerkesztőség és kiadóhivatal: Czegléd, Árpád-tér 6 az Ébredő Magyarok Egyesületének helyiségében Felelős szerkesztő: Ivány iháy Előfizetési dijak: Egész évre 1200 K,fél évre 600 K. Egyes szám ára 15K A mi márciusunk! Ébredő tavaszon, midőn a magyart letiporta nyomorult végzetes Európa helótái nem hallották meg vergődését, földreszállt a szabadság angyala, nyomában tűz csapott fel az egek felé és hirdette a világnak a magyar nemzet ébredését. Petőfi dalára harcra sorakozott a kunhalmok népe, fegyverra kelt a rónák szülötte és ment szemrebbenés nélkül meghalni Nagymagyarországért. Mi is érte harcoltunk. A mi vágyunk, a mi álmunk is e szép hon, kárpáti bérceivel, áldott Alföldjével. Érte hullt a vérünk. De magyarok országán, magyaroknak földjén mérgezett levegő vett körül bennünket. Hazug ámítással, színes frázisokkal takart szakadékok állták az utunkat, hogy belezuhanjon testvérmillióknak egyetlenegy kincse, ereje, a lelke, hogy ott vesszen hitványul a magyar magyarsága. Fiatal magyarok érzéssel teli szívét, a még ki nem forrott kritikátlan lelkét, humanizmus, népboldogítás, egész világot körülölelő, embertestvériség megkapó erejű szólamaival odaállították a maguk zászlója alá. A könyv és az újság, a fekete nyomdabetűk rengetege özönött felé, ellepte, elnyelte és ragadta az ár, a jószándékok gyalázatosan félrevezetett magyar fiait az ő céljuk utolsó aljas állomása felé —a nemzetpusztuláshoz. És fölébredt ismét a letiport magyar. Világ söpredéke ásta már a sírját, gazok nációja bitóját ácsolta és oltárt gyalázott, aljas tudáspénzért eladta a Hazát. Ez az ébredés, a mi ébredésünk elsöpri útjáról a sátánfajzatot s keresztnek jegyében, uj magyar hont szerez Árpád nemzetének. A hét vezér földjét visszaszerzi ismét, Isten rá a tanunk, hazáját szerető ébredő magyarság. Március Idusán Petőfi nagy lelkét idézzük meg újra, hallja esküvésünk, mely a lelkünkből száll az Egek Urához. Keresztény magyarok ! A magyar nemzetnek legszentebb ünnepén, az édes szabadság legelső hajnalán köszöntünk titeket. Kinek a lelkében még őstüzek égnek, ki nem felejtette el turáni mivoltát, a román korbácsot, a kígyók mardosását, a bűnös fertelmet, az velünk tart. Akinek nem mindegy, hogy Kárpát koszorúját, bérces Erdélyt magyarnak , mondják-e, akinek nem mindegy, hogy kizsarolt szolgái legyünk egy ezeréves hazának vagy pedig urai, az a mi táborunkba jön és munkájává lesz az uj Magyarországnak. Szócsöve vagyunk mi a czeglédi magyarság érező lelkének. Életet hirdetünk a saját hazánkban, mert ehez Istentől nyert jogunk van. Bástyája a nemzeti érzéseknek, korbácsa mindeninek, ami hit- és hazaellenes. Utat keresünk a magyar ember józan lelkéhez s annak minden kincsét felszínre hozzuk. Ez a törekvésünk, ez az akaratunk. Naggyá a nemzet csak saját erejéből lehet. Erőnk van, lelkünk gazdagsága nagy, csak akaratunk legyen. S ha megtanulunk akarni, jön majd a március, midőn az első napsugár mosolyogva köszönt egy boldog nemzetet , akkor aztán ne busulj magyarom ! Ezer esztendők tenger szenvedésének alvadt pirrs vérét lemossák arcodról az öröm könnyűi és te megtetted azt, amit őseid, amit unokáid megkívántak tőled. Mi hiszünk a feltámadásban, bízunk a nagy március eljövetelében s reméljük, hogy ebben támogatni fog Czegléd városának Kossuth lelkét váró tiszta magyar népe. Ezzel az égő hittel a lelkünkben, hófehér zászlónkat magasraemelve, előre megyünk. Petőfi és Kossuth szellemének hódolt .a március Idusán Czegléd városa Ezrek vettek részt a Kossuth-téri népgyűlésen — Az ifjúság lélekemelő ünnepsége — A zsidók semmiféle ünnepélyen sem jelentek meg A magyar történelem legdíszesebb, legragyogóbb napja visszatér évről-évre. Petőfi nagy lelke itt van, itt jár köztünk s nem engedi pihenni imádott nemzetét, melyért oly boldogan halt hősi halált a fehéregyházi csatatéren. Korbácsolja azt a tunya közönyt, azt a vétkes lethargiát, mely erőt vesz a nemzet lelkén s mely minden bátor akaratot undok közönybe temet. A csütörtöki ünnepség úgy méreteiben, mint lelkes hangulatában méltó volt Kossuth Lajos városához. Az Ébredő Magyarok Egyesülete hatalmas tömegével impozánsan vett részt az ünnepélyen, melynek minden egyes száma lélekemelő volt. A márciusi napsugár már a kora reggeli órákban kicsalta Czegléd keresztény magyarságát az utcákra s a nemzeti szinü zászlókkal díszített utcákon ünneplőbe öltözött, háromszinü kokárdával díszített tömeg hullámzott. A hajnali órákban 48 taracklövésre ébredt a város lakossága s reggeltől a késő éjjeli órákig ünnepi volt a hangulat egész Czegléden. A város és az Eme által rendezett ünnepély délelőtt fél 11 órakor díszközgyűléssel kezdődött, melyen képviseltették magukat az összes hivatalok, iskolák, intézetek s a helybeli zászlóalj. A városi közgyűlést Sárkány Gyula dr. polgármester nyitotta meg. Gyönyörűen felépített beszédében Petőfi egyéniségével s a világirodalomban páratlanul álló, szép költészetével foglalkozik. Beszéde a hallgatóságra mély hatást tett. — Az ünnepi közgyűlés diszszónoka Törteli Lajos ev. lelkész volt. Czegléd városának ma kétségtelenül ő a legkiválóbb szónoka. Rethorika szépségekben bővelkedő, komoly ismereteke tartalmazó beszéddel idézi meg a lánglelkű költő nagy szellemét. Végigfut költészetén s művészien jellemzi egyéniségét. Ragyogó, magyaros zamatu gondolatfüzéséből Petőfi teljes nagyságában bontakozik ki s az ünneplőbe öltöztetett lelkek húrjain fölcsendülnek a Petőfi-dalok, megjelenik a délibábos, pacsirtadalos, örökszép magyar róna, melyre a halhatatlan költő lelkének annyi kincsét pazarolta. Előadásában komoly tanulmány alapján állította be Petőfi Sándort a világirodalom nagyjai közé, megrajzolta azt a helyet, melyet Petőfi a hazai irodalomban foglalt el s lendületes előadásában Petőfi költészetének és egyéniségének jövő évszázad ja ad.. Keresztények, csak Keresztény Hírlapot olvassatok!