Amaro Drom, 1998 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1998-12-01 / 12. szám
ként szeretne indítani romológiát, ami azt jelenti, hogy romológiából lehet majd diplomázni, ugyanúgy, mint a magyar szakon magyarból vagy a fizika szakon fizikából. A szakalapításnak azonban komoly feltételei vannak. A felsőoktatási intézménynek szakindítási kérelmet kell benyújtania az Oktatási Minisztériumhoz. A minisztérium a kérelmet továbbítja két független szervezethez, a Felsőoktatási Tudományos Tanácshoz és a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz. Az első az oktatáspolitikai és finanszírozhatósági szempontokat, a második a szakalapítás minőségi feltételeit vizsgálja. Minőségi feltételnek számít, hogy amit tanítanak és akik tanítanak, plusz a tárgyi feltételek megfelelnek-e egy felsőoktatási intézmény színvonalának. A véleményezés félévig is eltarthat. A két szervezet azután küldi a véleményét a minisztériumnak, és a döntő szó a miniszteré. A romológia szakalapítási kérelmet eddig a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolánál utasították vissza, a másik két hely - Pécs és Zsámbék - esetében még nem hoztak döntést. Működő romológia programok A Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskolán 1994 óta van romológia tanszék, de szakalapításra nem kaptak még engedélyt. Jelenleg három főállású oktató (dr. Várnagy Elemér, dr. Karsai Ervin, Choli Daróczi József) és négy óraadó tanár tanít a tanszéken. Dr. Várnagy, a tanszék vezetője szerint „a romák társadalmi felzárkózásának alapfeltétele az iskoláztatás, majd ezt követően roma értelmiségi réteg kialakulása a társadalmi élet különböző színterein. E cél elérésére roma és nem roma tanítókra, óvodapedagógusokra, hitoktatókra, szociálpedagógusokra van szükség”. Nem csak a tanszéken foglalkoznak cigányokkal, a főiskola valamennyi hallgatója hallgat legalább egy féléven át ,,romológiai alapismeretek”et. A szociálpedagógusok pedig négy féléven át intenzív nyelvi képzést is kapnak a romológia oktatás mellett. A tanszék pedagógus-továbbképzéseket is tart az ország különböző régióiban. Két évvel ezelőtt azonban Várnagy romológiaóráján kívül nem tartottak mást kurzust ebben a témában. Igaz, információink szerint ez az óra sem ment túl a krisz és a putyin problémájának felszínes bemutatásán. A többit a csoport egyetlen cigány származású hallgatója igyekezett pótolni mindenféle általa érdekesnek tartott irodalommal, így egy idő után ő tartotta az előadásokat is. A kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolán 1997 júniusa óta létezik romológia tanszék dr. Takács Éva vezetésével. Négy féléves speciális képzést kapnak a hallgatók, akik a cigányság történetével, társadalmával, néprajzával, nyelvével és politikájával ismerkedhetnek meg. Az akkreditációs bizottság visszautasította a tanszék szakalapítási kérelmét, nem fogadták el a beadott nyelvészeti szószedetüket. Pécsen 1999 februárjától várható a Janus Pannonius Tudományegyetemen a romológia tanszék megalakulása Forray R. Katalin vezetésével. Eddig specializáción belül kínáltak 15 kurzust az egyetemen. A specializáció alapját többek között Várnagy Elemér pécsi munkássága, továbbá a Gandhi Gimnázium és a Collegium Martineum közelsége alapozta meg - írják magukról az Iskolakultúra 1998. augusztusi számában. „A képzés célja a romológia tudományos kérdéseit ismerő és megértő, a cigányság politikai, jogi, nyelvi, kulturális, oktatási, demográfiai, munkerő-piaci helyzetét értő és értelmezni tudó szakemberek képzése.” Egy Szekszárdon található romológiai adatbázist is szeretnének magukhoz venni Pécsre, ezzel is megkönnyítve az ott tanulók dokumentációhoz, irodalomhoz való jutását. A hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskolán 1985 óta tanítanak család-, gyerek- és ifjúság-A Szívügyek romológusokat tanszékeken képezik. Tanulni pedig tankönyvből szokás, amivel viszont gáz van. Azt megszoktuk, hogy sok, cigányokkal foglalkozó „szakember” szívügyének tekinti munkáját, amibe vagy belerokkan, belehal, vagy karriert épít és meggazdagodik. Sokuknak sajnos eszébe sem jut, hogy a szívén-lelkén túl némi szakmaiság sem ártana. Különösen akkor, amikor tankönyvet készít, amelyből tanulni fognak a cigányokkal foglalkozni kívánó emberek. Azt is megszokhattuk, hogy teszik mindezt a kormány és a minisztériumok pénzügyi támogatásával, és a magukat szakértőnek kikiáltott cigány emberek (kizárólag a jó modor tart vissza további minősítésüktől) szakmai felügyelete alatt. Sikerült beszereznünk néhányat ezekből a tankönyvekből. Most csak az egyikből szemezgetnénk. Szemán Józsefné (Útmutató a hátrányos helyzetű cigány gyermekek óvodai neveléséhez) feltehetőleg életében nem látott még cigány embert, az óvodai nevelésről úgy általában sem lehet sok fogalma. Könyve előítélet-massza, rosszindulatú, felszínes, a cigányokat buta, lopós, gyermeknevelésre képtelen lényeknek bemutató, áltudományos gondolatokkal teletűzdelt szellemi termék, annak ellenére, hogy a szerző hangsúlyozza bevezetőjében: műve szakítani kíván azzal a szemlélettel, amely túl gyakran ítél meg és él olyan dolgokat, amelyeknek összefüggéseit nem ismeri. „...Az ősi cigány logikából hiányzik a fogalmak elhatárolása és az ellentmondások kizárása, a szándék, a megvalósítás pontos elkülönítése. A feltételes mód és a múlt idő gyakran összemosódik a megfogalmazásban. Azért tűnik hazugnak a cigányok beszéde, mert egyik állításuk a másikat cáfolja, gyakran a félrevezetés szándéka nélkül is...” „...A cigány gyerekek melegérzete magas, szeretnek melegben is felöltözve, sapkában lenni...” „...A cigány családok zenekedvelők, alig van olyan család, amelyikben nincs magnetofon ... Cigány gyerek között szinte nincs zeneileg botfülű gyermek...” „...A cigányok kiváló matematikusok, írástudás hiányában is eligazodnak az üzleti életben, elég jó kereskedők. A tízes számrendszert már régóta használják...” Ennyi idézetnek a könyvből. Aki ezek után képes a kezébe venni, azt tiszteltetem, főleg, ha tanul az illető. A tisztelet persze kijár annak a Menyhért Ildikónak is, aki az Útmutató országos szintű szakmai vitáját előkészítette és vezette, és aki információink szerint a VIII. kerületi Erdélyi Utcai Általános Iskola igazgatója lesz. Bandor Tamás 21