Ranner Gizella (szerk.): Indiától-hazáig. Anyanyelvünk ölelésében (Budapest, 2002)
Erdős István: A cigányzene hőskora és összefüggése a nyelvvel, a polgárosodással
sötét évtizedeken át jószerével csak a muzsika, a tánc emlékeztet, biztat milliók körében. Mert a magyar cigánymuzsika igenis millióké! Újra meg újra nagy érzelemmel szólít: csak járd a táncot, csak vedd fel a zsinóros ruhát, a gyöngyös pártát, csak bizakodj! Vörösmarty szava, Erkel zenéje, Liszt zsenialitása a XIX. század Magyarországában csak a felső tízezeré, csak egy hajszálvékony értelmiségi és művészi rétegé, s csak általuk közvetítve üzenhetett majd a millennium korában, mondjuk a Hunyadi László lefejezési áriája. A magasművészetek nagy értékű csúcsteljesítményei igencsak messze estek az élet hétköznapi valóságától, míg a cigánymuzsika, ha mesterek szintjén tudott megszólalni, művészi élmény volt, megrendítő érzelmű volt, és végtelenül populáris, végtelenül sokszorozható hatású... Fényt vitt grófok, bárók estélyeibe, és szolgalegények, pesti cselédlányok, iparosok világába is. Bihari, Patikárius, Rácz Pali, Berkes Lajos, Dankó Pista, Czinka Panna hatása a maga korában igenis egyenrangú legnagyobb muzsikusaink, íróink, költőink hatásával. S mégis: ha Vörösmarty nem örökítette volna meg kedves muzsikusát, a Vén cigány című nagy versében, jószerével semmi sem emlékeztetne ma a cigánymuzsika hőskorára, hőfokára, világhírére... Engedtük, hagytuk, hogy a cigányzene virtuóz művészei, egész Európában királyok, hercegek és nagy művészek által egyaránt csodált zseniális prímásai egyszerűen kitörlődjenek a magyar történelemből, a magyar művelődés, kultúra jelentős értékeinek köréből. Azt természetesen bőségesen elemezték a kutatók, hány jeles cigánybanda került mégis dobra, Podmaniczky-típusú bárói birtok, milyen hatása volt a XIX. század második felében a cigányzenének, a kávéházi életformának, a szertelen mulatozásnak a magyar dzsentri kialakulásában, és kártékony modell kínálkozásában... Természetesen, ha valós jelenségről esik szó, mindezek felvetése nem is lenne nagy baj a cigányzene megítélése körül, ha a lényeg szerinti evidencia volna a közfelfogásban, hogy ez a muzsika milyen gigantikus erővel 94