Rubinek Gyula (szerk.): Magyarországi gazdaczímtár (1912, Budapest)
Használati utasítás
A Magyarországi Gazdaczímtár statisztikai, szocziálpolitikai használhatósága mellett, elsősorban a gyakorlati életet szolgálja, amidőn a benne foglalt adatok alapján egyrészt lehetővé teszi, hogy az ipar, a kereskedelem, amely vásárlóközönségének zömét a birtokos- és bérlőosztályban találja meg, közvetlen összeköttetést találhasson, másrészt pedig, hogy felvilágosítással szolgáljon az egyes birtokos tulajdonában lévő ingatlanról, amelynek birtokforgalmi és pénzügyi szempontokból van jelentősége. A Magyarországi Gazdaczímtár szerkesztésénél a gyakorlati élet követelményei voltak az irányadók és éppen azért — amennyire az ily nagyszabású munka azt megengedi — lehetőleg tökéletes mű alkotása volt a czél. A Magyarországi Gazdacsántár lényegileg három részből áll: ú. m.: a tulajdonképpeni czímtárból, a monográfiából és a névmutatóból. A tulajdonképpeni czímtár értékét megbecsülhetetlenné teszi az, hogy az abban foglalt adatok a pénzügyminiszter önagyméltósága rendeletére a pénzügyigazgatóságok által készített hiteles kimutatások alapján állíttattak össze, úgy hogy a Magyarországi Gazdaczímtár ezen részében foglalt adatok tulajdonképpen a Magyar Birodalom 100 kabholdon felüli birtokosainak hiteles kataszteri birtokívkivonatainak tekinthetők. A munka betűsorrendben tárgyalja Magyarország és Horvát- Szlavónország megyéit, minden megyében a községek betűsorrendjében a birtokosokat. Hasonló régebbi munkák járásokra osztva tárgyalták az egyes megyéket és a járásokban ismét betűsorban a községeket. Ez a beosztás azonban nem volt megfelelő. Mert ha valamely megyének valamely községében kerestük azelőtt egy birtokos ingatlanát, akkor a megye több járását kellett fellapozni, míg a kérdéses községre akadtunk. Jelen czímtár szerkesztése a hosszas keresést kizárja, mert ha valamely megye valamely községét keressük, az a betűsorban hamar megtalálható. A czímtár rovatai: község, a birtokos és bérlő neve, lakhelye, utolsó postája, szántóföld, kert, rét, legelő, erdő, nádas, használatlan (földadó alá nem eső) terület, összes terület kát, holdakban, kát, tisztajövedelem és jegyzet. A községek minden megyénél — mint fentebb említve volt — tekintet nélkül a járásokra, betűsorba állíttattak össze. Elvétve, ahol ugyanabba a megyébe két azonos nevű község fordult elő, ott a község neve mellett zárójelben a járás neve is fel van tüntetve. A községek neve a legújabb helységnévmegállapítás figyelembevételével állíttatott össze. A birtokos és bérlő nevét tartalmazó rovatban a dőlt betűvel szedett név jelenti a bérlőt, ha pedig ugyanazt az ingatlant többen külön részekben bérlik, úgy külön sorban az összes bérlők fel vannak tüntetve. A legfontosabb rovatok egyike a birtokos és bérlő lakóhelye és utolsó postája, mert hiszen a helyes név mellett a levélbeli megkeresést, értesítést a posta csak úgy kézbesítheti, ha a lakóhely is helyes. Éppen ezért szükséges, hogy a czímzésben, megkereséseknél az illető megye is feltüntettessék, miután sok oly községünk van, amelylyel azonos hangzású más megyében is található. A birtok kiterjedésére és a mívelési ágak megoszlására vonatkozólag megjegyzendő, hogy az ezen rovatokban foglalt összes adatok kikerekített számokat képviselnek, vagyis, hogy a négyszögöleket jelző számok elhagyottak és csupán az egész holdak vetettek fel úgy az egyes mívelési ágaknál, mint a végösszegnél. Szükség volt e rövidítésre, mert a rovatok másképpen nem tértek volna el, míg ez a kikerekítés a mű értékéből és gyakorlati használhatóságából nem von le semmit, miután a végösszegnél a hiány legfeljebb 1590 négyszögöl, tehát nem is egy kát, hold. Hogy példával világítsuk meg a dolgot, álljon itt a czímtárban Abaújtorna megyénél Péchy örökösök alsókázsmárki gazdaságára vonatkozólag felvett adat. Mint a példából látszik, a végösszegbeli eltérés mindössze 1034 négyszögöl, tehát nem is egy egész hold, pedig ezen példánál az eltérés éppen a legnagyobb, mert ritkán emelkedik 1000 négyszögölön felül. Ebből folyólag a szántóföld, rét, erdő, legelő stb. területét feltüntető számadatok összege sem egyező az összes területet jelző végösszeggel, amennyiben a négyzetesek elhagyása folytán annál mindég kisebb. A czímtárba csak azok a 100 kát. holdon felüli birtokosok vétettek fel, akiknek ingatlana egy községben legalább 100 kát. hold, így sok oly birtokos neve kimaradt, akiknek van ugyan 100 kát. holdat meghaladó ingatlanuk, ez azonban több községben, több dűlőben elosztva fekszik. Az ily birtokok összesítése és a czímtárba való felvétele oly tetemes munkát igényelt volna, hogy ettől el kellett tekinteni. A czímtári részben a 10 kát. holdnál nagyobb területeken dohányt termelő birtokosok és bérlők *-gal jelöltettek. A monografikus rész megyénként tárgyalja az illető megye mezőgazdasági viszonyait, feltünteti az egyes mezőgazdasági ágakkal nagyban és intenzíven foglalkozó birtokosok névjegyzékét, az egyes mezőgazdasági intézményeket, szövetkezeteket és mezőgazdasági iparágakat. Az ezen részben található adatok a rendelkezésre álló legújabb forrásokból vétettek. Sajnos, hogy az 1910-iki népszámlálás adatai a munka szerkesztésekor még nem voltak feldolgozva és így az 1900-iki népszámlálás adatai használtattak fel az egyes megyék népessége és mezőgazdasági népessége kimutatásánál. A földbirtok forgalmi értékére vonatkozó adatokat, valamint azt, hogy a szarvasmarha-, ló-, sertés- és juhtenyésztéssel, továbbá gyümölcstermesztéssel mely gazdaságok, illetve mely birtokosok foglalkoznak behatóbban, az illetékes megyei gazdasági egyesületek bocsátották rendelkezésre, amelyek a helyi viszonyok ismerete folytán leginkább voltak abban a helyzetben, hogy erre vonatkozólag megbízható adatokat nyújtsanak. A nagyobb bortermelők névjegyzékét a m. kir. szőlészeti és borászati felügyelők állították össze. A többi adat, amely a mono kataszteri adat: Czímtári adat: / / HASZNÁLATI UTASÍTÁS (Rövidítések jegyzékét lásd IX. oldalon) (Rövidítések jegyzékét lásd IX. oldalon) szántó kert legelő haszna- összelatlansen 2494335 3 422 250 6 993 6 1484 510-1034 249 3 250 6 510 V