Confessio, 2008 (32. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 4. szám - SZÉPMÍVESSÉG - Tóth Éva: Csokonai és a Biblia
72 SZILÁGYI FERENC S a hegytetőn majd minden mezt lehántva, Én is kacagva szélnek öltözők, Karjukra fűznek mind a fénynyalábok S eltáncolunk a fejetek fölött! így bocskorosan úgye megnevettek, Hogy márványt tömi hegynek indulok, A számon pimasz mosolygás a jelszó, Füttyöm csibészes: én is feljutok! (Vác, 1954. május) Feljutott, és nem csak a Parnasszusra, hanem annál magasabbra is. Illő, hogy mi is a miénknek érezzük őt, aki közénk tartozónak érezte, hitte magát. TÓTH ÉVA Csokonai és a Biblia A hévízi székhellyel működő Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság idén októberben megtartott tanulmányi napjainak a Biblia volt a témája, a Biblia jelenléte a magyar irodalomban és a társművészetekben. A szürrealizmust valaki úgy határozta meg, hogy egy varrógép és egy esernyő véletlen találkozása a boncasztalon. Előadásom címe nem ennyire hajmeresztő, sőt mondhatnám, konvencionális, hiszen ki az, akit a Biblia évében kapcsolatba ne lehetne hozni a könyvek könyvével az európai kultúra elmúlt két évezredének szereplői közül. Ráadásul Csokonai a kálvinista Róma szülötte, a híres Kollégium jeles - később ugyan kicsapott - diákja, apai nagyapja dunántúli református lelkész volt. Julow Viktor szerint - és gondolom, ebben egyetérthetünk vele - a magyar nyelvű irodalom - vagy mondjunk inkább lírát, hogy ne legyünk igazságtalanok Zrínyivel - a magyar nyelvű líra második világirodalmi rangú egyénisége. Az elsővel, Balassival ellentétben, őrá nem mondhatjuk, hogy istenes költő, így még érdekesebb megvizsgálni, ha csak felületesen is, hogyan hatott rá, miként van jelen költészetében a Biblia és tágabb értelemben a kereszténység. Julow Viktortól tudjuk azt is, hogy „még diákkorában kérte a teológiai előadások látogatása alól való felmentését, a templomot kerülte”. Nem kerülte viszont a könyvtárat, ahonnan bámulatos műveltségét és nyelvtudását merítette. 1793- ban, tehát húsz éves korában írta Broughton religiói lexikonára című versét, amely sokkal több, mint versbe szedett recenzió, egyik előtanulmánya a tizenegy évvel később írt Halotti verseknek. Tekintsünk most el az olyan aufklarista, antiklerikális, akár ateistának is tekinthető remekműtől, mint a Konstancinápoly (1794) s a rokokó és a klasszicizmus szellemében felvonultatott görög-római mitológiai figurákban bővelkedő