Corvina, 1896 (19. évfolyam, 1-36. szám)
1896-09-30 / 27. szám
1896 XLVIII. kötet. Em/im, tied, övé. II. (241 1.) XLIX. « Virradóra. (395 1.) L. « Föld felett és vh alatt. (291 1.) A véres kenyér. Singer és Wolfner Budapesten. Egyetemes regénytár. XI. évf. 18. kötet. (8-r.) Bpest, 1896. Singer és Wolfner Egy-egy kötet 50 kr. 18. kötet. Warden Florence. A rejtélyes ház. Regény. Fordította Szigethyné Szalay Erzsike. Második kötet. (140 1.) König Vilmos dr. A tőzsdebíróság. (K. 8-r. 31 1.) Bpest. 1896. Singer és Wolfner. 30 kr. Telegdi K. Lajos Debrecenben. Baksay Dániel. Mennyei szövétnek. Vallásos olvasó- és imakönyv. (I. 8-r. 653 1.) Debrecen, 1896. Telegdi K. Lajos. Kötve 2 frt. Toldi Lajos Budapesten. Fazekas Dániel. Ki akar egészséges lenni? (8-r. 32 1.) Bpest, 1893. Toldi Lajos. 1 frt. Fazekas Dániel. A természetes gyógyitási mód. (8-r. 110 1.) Bpest, 1896. Toldi Lajos. * 1 frt. Egervölgyi. 100 aranytanács. (K. 8-r. 100 1.) Bpest, 1896. Toldi Lajos. 50 kr. Wagner Alajos dr. Physika a középiskolák VII. és VIII. osztálya számára. Második kiadás. (8-r. VII. 380 1) Bpest, 1897. Toldi Lajos. 2 frt 40 kr. Vongrey Gusztáv Abauj-Szepsin. Kóta Sámuel. Vallásos erkölcsi olvasókönyv az ev. ref. elemi iskolák 11. oszt. számára.Pánczél Ferenc nyomán. (8-r. 40.) Abauj-Szepsi, 1890. Vongreg Gusztáv. Kötve 14 kr. Az ezredéves könyvkiállítás. Irta: Sebestyén Ede. II. A Franklin-Társulat. Években és érdemekben öreg, de előre fiatal őse a magyar könyvkereskedelemnek: légy üdvözölve nemzetünk nagy ünnepén! Te vagy az egyetlen* közöttünk, ki a múlt századdal együtt élte fiatalságát; te tanúja voltál ama kor vallási és nemzetiségi harcainak; te éltél a nekünk örökké felejthetetlen «Vitam et sanguinem »-korban, amikor a nemzet életét és vérét ajánlotta föl uralkodójának®, te tanuja és áldozata voltál annak az időnek, amikor a «kalapos király» elvette tőlünk a magyar nyelvet. Te láttad aztán az új század pirkadásán a magyar nyelvet is újra feltűnni, láttad Révai Miklós, Kazinczy Ferenc és kisded csapatjuk lelkes küzdését a magyar nyelvért. Láttad a magyar irodalom fölvirágzását Csokonai, Berzsenyi, a két Kisfaludy, Vörösmarty és Petőfi keze nyomán. S amikor lángba borult ez az egész ország, tanúja és osztályosa voltál minden szenvedéseinek. A vértenger és a pusztuló tűz között is szilárdan megálltad helyedet, hogy a véres események hosszú sorát megszakító napon első lehess, ki a nagy örömhírt a nemzetnek tudtára adja. Elmultán a diadal mámorának, a lázas, izgalmas napokat követő csöndes rabság esztendeiben is mindig velünk voltál, odanyújtottad a raboknak az imakönyveket, amikből a nemzetért imádkoztak. Legnehezebb sorsunkban, legnagyobb nyomorúságunk közepett ott álltál mindenütt, ahol munkádra szükség volt, s nem engedted, hogy elaludjon a nemzet, amikor legnagyobb szükség van ébrenlétére. Idegenből származtál, de a szenvedések és megpróbáltatások nehéz és hosszú láncolata egybe fűzött velünk. S ahogy föláldoztad magadat ? Nem egészen. A szerk. CORVINA 291 érettünk, amikor magad is alig hogy életben voltál, úgy megtaláltad méltó helyedet, amikor újból földerült a szabadságnak mindeneknél fényesebb napja i s mindnyájan hozzáfogtunk, hogy hosszas pihenésünk (keserves pihenés !) mulasztásait rendbehozzuk. Fölszabadult karjaiddal serényen munkához fogtál és mindenütt áldás fakadt kezeid nyomán. Ma egy egész ország bámulja műveidet, amelyek nemcsak lelked nemességéről tesznek tanulbizonyságot, hanem kezednek mesteri voltáról és elmédnek élességéről is. . ... . . . Években és érdemekben öreg, de előre fiatal őse a magyar könyvkereskedelemnek: légy üdvözölve nemzetünk nagy ünnepén ! . . . A Franklin-Társulat üzletének eredete, mondja a krónika, 1715-re vihető vissza. Bölcsője Pozsonyban, a magyar országgyűlés székhelyén állott. Megalapítója Royer János Pál, salzburgi származású nyomdász volt, ki a fenti évben telepedett le Pozsonyban. Royer valószínűleg az akkori salzburgi protestáns üldözések elől menekült a szabadelvűbb Magyarországba, noha protestáns ember létére itt is elég baja akadt, mert a nagyszombati jezsuita nyomda nagy akadályokat gördített nyomdász minőségben való letelepedése elé, s csakis ezek elhárítása és kitartó küzdelmek után, vagyis 1720-ban nyerhette meg a helytartóságtól a szabadalmat a nyomdaipar üzemére. Nyomdája hamar föllendült s III. Károly király Rogert külön privilégiummal tüntette ki. 1730-ban már megvásárolhatta a puchói Chrastina-féle nyomdát, kibővítvén egy üzletét az ország egyik legnagyobb nyomdájává, melynek Resten fiók üzlete is volt. Meghalt 1737-ben. Az ő örököseitől vette meg az üzletet 1750-ben Landerer János Mihály, ** bajor származású budai nyomdász, ki Mária Teréziától kapta meg a privilégiumot a maga és utódai számára. Ennek vezetése alatt emelkedett az üzlet az ország legnagyobb és legtekintélyesebb nyomdájává és kiadó üzletévé. Ő volt az, ki a Landerer-családot köztiszteletben állott tekintélyes patriciusságra emelte s akinek II. József császár a műveltség terjesztése körüli nagy érdemeiért a magyar nemességet és a «füskuti» praedicatumot adományozta, mely kitüntetésért Landerer 42.000 frtot készpénzben legott lefizetett. Már elődje Roger s utána Landerer adták ki a pozsonyi országgyűlés alkotta latin nyelvű törvényeket (Articuli diaetales Posonienses). E mellett azonban Landerer bámulatos vállalkozási szellemet tanúsított a magyar irodalom fejlesztésében, s alig volt korának kimagaslóbb irodalmi terméke, mely nem az ő kiadásából került volna ki. Elvégre is kicsiny lett neki a határszéli Pozsony az irodalom intenzív terjesztésére s 1775-ben megvette a kassai jezsuita nyomdát, 1784-ben pedig a rokona Landerer Katalin által bérben birt Royer-féle pesti fióküzletet. Most már három helyről szolgálta az irodalmat és nyomdászatot, éles észszel, nagy erélylyel és körül-, tekintéssel egész 1795-ig, amikor 70 éves korában * A Bayer és Landerer cég történetét szóról-szóra a Franklin-Társulat jegyzékének előszava után adom. ** Született Budán 1725-ben, mint Landerer János budai nyomdász egyik fia. Az apa 1723-ban Budán nyitott nyomdát, az elsőt a törökök kivonulása után. Ő volt a család magyarországi megalapítója, de üzlete (ma a Bagó Márton-féle) nagyobb jelentőségre soha sem emelkedett.