Corvina, 1897 (20. évfolyam, 1-36. szám)
1897-07-30 / 21. szám
1897 CORVINA De nem bolygatom és nem kutatom, hogy miért mutattak kartársaim ilyen közönyösséget, hanem saját érdekükben szíves figyelmükbe ajánlom következő szerény indítványomat: Nyújtsunk be egy kérvényt a «Csak Szorosan» egylethez, az alapszabályok akként való módosítása végett, hogy az egyletnek rendes tagja lehessen minden magyarországi tanult könyv- és zeneműkereskedő-segéd; kellő organisatióval ellátott helyeszközlő irodát nyissanak, hol úgy a főnök urak, mint a segédek szükségleteinek igyekezzenek megfelelni; tartsanak felolvasásokat, kultiválják a szakirodalmat és tűzzenek ki időközönként pályadíjat egy bizonyos szakmunkára, mert meg vagyok győződve arról, hogy kartársaim között igen sokan vannak, kik széleskörű műveltséggel bírnak, adjanak ki havi szakfolyóiratot, melyben a lefolyt hó egyleti eseményei részletesen tárgyalva legyenek. Ítészemről úgy vélem, hogy kartársaim örömmel rónak le havonta 1 írt tagsági díjat, ha abban az öntudatban vannak, hogy nemcsak az asztalos, cipész stb. szakmáknak van már régóta önképzőkörük, hanem a magyar könyvkereskedő-segédeknek is. A «Csak Szorosan» élén olyan vezérférfiak állnak, hogy kérvényünket nem fogják visszautasítani, ha látják, hogy a könyvkereskedő segédek közt a kartárs életet mozdítják ezzel elő. Tisztelettel kérem fel tehát kartársaimat, szíveskedjenek szerény indítványomat pártolni és hozzá csatlakozni, egyben velem tudatni lehetőleg sürgősen, hogy aláírásukkal hozzájárulnak-e a «Csak Szorosan» egyletnek benyújtandó kérvény aláírásához. Engländer József Tatán: Könyvismertetések* Krssdy Gyula: Üres a fészek és egyéb történetek. Bpest, 1897. Országos irod. részv.-társ. Ára 1 írt 20 kr. Krúdy Gyula neve nem ismeretlen a magyar közönség előtt, mert az itt összegyűjtve kiadott történetek nagyrészt már megjelentek a lapokban s nem egy igazi föltűnést keltett. A könyv első darabja, az Üres a fészek című talán egy gyöngébb ember írásai között szépnek tűnnék föl, K Krudynál azonban úgy látjuk, hogy ez a leggyöngébb darabja, bár sok költészettel és főként szerető szívvel van megírva ez a novella is. Általában a Krúdy Gyula írásait jellemzi a meleg, szívből fakadó hang. Krúdynak egyik kiváló írói kvalitása az, hogy igazi mestere a hangulatnak. És a hangulat előtte a fő, ami néha a mese rovására megy. Fordulatosan ír, de meséi nem mindig kitűnők, sőt sokszor csodálkozik az ember, hogyan lehet egy csipetnyi történetkéből, egy akkordból, egy szerelmes kézszorításból növeli anyi tárcát szőni. Ez volna a hibája, de csak a tehetségeknek van ily hibájuk. A mai novellisták közt Krúdy egyike a legfárasztóbbaknak, egyben a legélvezetesebbeknek is. Valami bájos magyarsággal ír, amely telve költészettel és finomsággal. Stílusbeli készsége, kidolgozása a mondatoknak és végül a magyar nyelv művészi kezelése: ezek a tulajdonságok magas fokban vannak meg Krudyban. Sok azonban az orosz-íz az ő írásaiban. Mintha az orosz irodalom emlőin nevelkedett volna s Turgenyev volna az, akitől írni tanult. Sötét színekkel dolgozik, a vidámság csak itt-ott bukkan fel könyvében, de akkor igazi humor nyilatkozik meg benne, mint például A kis fit a zöld házban című novellában. Podhradszky Lajos: Bevezetés az orosz irodalom XVIII. századbeli történetébe. Besztercebánya, 1897. Ivánszky Elek bizom. Ára 40 kr. Vagy tíz-tizenkét évvel ezelőtt történt, hogy az orosz iro * Fölkérjük a t. kartárs urakat, hogy szíveskedjenek ezen rovat számára a kiadásukban megjelenő könyvek ismertetését hozzánk (VIII. Kerepesi út 17.) beküldeni. Amennyiben nem áll rendelkezésükre kész ismertető cikk, szívesen megíratjuk azt mi is szakemberek által, ha erre a célra a munka egy példányát megkapjuk. A szerze 140 dalom, melyet addig főleg az egy Turgenyev képviselt a nyugati világ előtt, gyors diadalmenetben meghódította Európát. Azóta az orosz írók divatosak, de csak azok, akik vagy egészen, vagy legalább is még félig-meddig kortársaink. A régebbiek ma is oly ismeretlenek, mint, azelőtt. Pedig az orosz irodalom, ha a jelen gazdag virágzást nem is előzte meg valami fényes múlt, mégis érdekes tanulmánytárgy és megérdemli, hogy foglalkozzanak vele. Ezt a meggyőződést szolgálja Podhradszky Lajos is aki egy nagyobb orosz irodalomtörténeten dolgozva, közrebocsátott ebből egy fejezetet, mely a XVIII. századbeli orosz irodalom általános képének a vázlata. A szerző nagy tanultsággal és széles áttekintéssel tünteti fel, mint hatolnak be a XVII. század racionális eszméi a Nagy Péter korára elkövetkezett orosz társadalomba, mint nyilatkoznak meg az enciklopédisták eszméi a Katalin-korszak orosz íróiban és miként kapcsolódik Oroszország, amely eddig Ázsiához tartozott, immár mindjobban Európához. Íme, a tárgy érdekelhet mindenkit, aki magasabb szempontból tanulmányozza a történelmet, ami pedig a munka megírását illeti, ez föltűnően élvezetes. Eleven és ügyes, mint ahogy csak keveseknek sikerül írniok. Archibald Gunter: Az amerikai. Regény 2 kötetben. Ford. Fái J. Béla. Bpest, 1897. Singer és Wolfner. Vászonba kötve 1 frt. Az Egyetemes Regénytárban Archibald Gunternek, a kiváló amerikai írónak, egy újabb munkája jelent meg. Ebben a művében az élelmes texasi yankeet rajzolja meg, a ki ép oly bátor, félelmetlen, mint élelmes és egyúttal talpig becsületes ember. A regény Egyiptomban, Alexandria bombázásával kezdődik, melynek érdekfeszítő leírása vezeti be az eseményekben rendkívül változatos, fordulatos mesét. Egész sereg férfi-és nőalak, pompásan jellemezve, vonul el az olvasó előtt, s mindez folytonosan ébren tartja a figyelmet. Dr. Wekerle László: A szükségképensség bölcsészete. Bpest, 1897. Ama néhány könyv és füzet között, mely évente a magyar bölcsészeti irodalmat jelképezi, kiváló figyelemre tarthat igényt Wekerle László könyve : A szükségképesség bölcsészete, a valósággal magyar, minden idegen utánzattól tisztán maradt, jóízű, érthető nyelven írott teljes magyar metafizika, melynek mélyelméjű kutatásában legfőbb cél, mint a címe is jelzi: «Isten». Isten gondolása és képzelése a természettudományok világításánál a jelenkor szellemében — igazán úgy, mint azt minden felvilágosodott elme egyetlenül természetesnek azonnal fölismeri. Imakönyvnek gondolná az ember e művet, nemcsak címe miatt, hanem a legtöbbnyire rövid fejezetek önállóságánál és valóban megragadó meditációinál fogva is, melyek az egész dolgozatot jellemzik. Sajátos benne főleg az a könnyedség, melylyel a végtelenség és örökkévalóság titkait egyszerű természetességgel elemezve, érdekes kísérletet tesz, hogy megvilágítsa mindazt, ami eddig rejtve és érthetetlen volt. Ilykér látjuk meg e munkában azt az agyrémet, mely eddig a határtalan űr fogalmában rejtőzött és veszszük észre, hogy ennek gondolásához a mód ez ideig hiányzott; megismerjük továbbá az «absolut semmi» agyrémet, mely tehát nem mathematikai zéró, hanem az, amiből szükségképen válott mindaz, ami manapság egyáltalán van; ebből pedig megértjük, hogy az a semmi voltaképen valóságos anyag előtti «állapot», melynek öröktől lenni kellett és a melyben mind annak, ami lett és ami van, a «lehetősége» szükségképen öröktől benne volt. Élvezetes fejezetekben emelkedik mind magasabbra a gondolat fokról-fokra, öröktőlvalóság fogalmától az örökkévalóság gondolásáig mélyreható elmélkedésekben, de önálló s mintegy külön-külön meditációt képező fejezetekben. De, bár isten eszméje teszi a mű központját, azért mégsem áhitatoskodó, hanem az igaz vallásosság bélyegét annak tudata és érzése nyomja a munkára, mely elfogja a keblet, midőn az öröktől örökkévalót az ember életének gyors mulékonyságával és egyéniségének örökké megsemmisülésével összehasonlítjuk és e fölött gondolkodunk. Oly könyv ez, mely azt, ki a bennefoglaltaknak rendszeres tanulmányozását keresztülviszi, bőven megjutalmazza a fáradságért. A Franklin-társulat szépirodalmi könyvtára. Ebben az érdemes vállalatban újabban három kötet jelent meg. Ifj. Ábrányi Kornél regénye az egyik: Melyik erősebb ? Egy szenvedélyes szerelem rendkívül érdekes rajza ez, melyhez a pompás keret a magyar társasélet jellemző rajza. A szerző sok erővel, helyenkint éles szatírával festi ezt meg és könyve, melynek ez immár második kiadása, sok olvasóra számíthat. — Csiky Gergely regénye, Az atyafiak abból a világból veszi alakjait, melyet már a szerző színműveiben is oly karakterisztikusan állít elénk: a magyar középosztály proletárjait, az örökségre áhító élősdi famíliát. A kedves főtörténet mellé, mely maga is bájos szerelmi regény, művészien csoportosulnak az életteli, tarka epizódok.— A harmadik kötet a kitűnő dán írónak, Orach-