Corvina, 1918 (41. évfolyam, 1-36. szám)
1918-05-10 / 13. szám
68 Az ötvenesztendős Athenaeum. Félszázados jubileumát ünnepli ebben az évben az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat. Ebből az alkalomból közöljük az Athenaeum 50 esztendős történetének helyszűke következtében nagyon rövidre fogott vázlatát. A kiegyezés utáni általános gazdasági és kulturális fellendülés korára esik az Athenaeum megalapítása. Emich Gusztáv (az Athenaeum későbbi igazgatójának atyja) jó hírnevű könyvesboltja volt a hatalmas vállalat őse. Az 1868 június 28-án megtartott alakuló gyűlés elhatározta a részvénytársulat megalapítását és noha az első alaptőkét csak félmillió forintra tervezték, a részvényesek 700.000 forintot fizettek be. Az alapítók között irodalmunknak örök büszkeségeit Jókai Mórt és báró Kemény Zsigmondot is ott látjuk, továbbá Lampel Róbertet. Az alapítók közül ma már csak Fenyvessy Adolf udvari tanácsos van életben, aki ma is tagja az igazgatóságnak. Az új részvénytársulat az alapításkor a nyomdát és a könyvkiadó üzletet vette fel üzletkörébe, ezenkívül a tulajdonába került lapok, mint: «PestiNapló», «Hon», «Fővárosi Lapok» stb. révén a lapkiadással is foglalkozott. Ami az akkori kiadványokat illeti, az Athenaeumé voltak már többek között Petőfi költeményei és Madách «Az ember tragédiája», amelyek az Emich-féle üzlet átvétele útján jutottakaz Athenaeum birtokába. Jókai Mór haláláig tagja volt az igazgatóságnak. Jókai műveinek első kiadásai is nagyobbrészt az Athenaeumban jelentek meg. A legelső igazgató Osterlamm Károly volt, akinek 1872-ben bekövetkezett elhalálozása után Véres József vette át örökségét, kit 1891 május elsején Emich Gusztáv, az alapító fia követett. 1903 óta Ranschburg Viktor és Schwarz Félix az Athenaeum ügyvezető igazgatói. Még nagyon sokan emlékeznek az Athenaeumnak a Ferencziek terén épült régi, nemes stilű egyemeletes házára, amely 1898-ig adott hajlékot a virágzó intézetnek. 1898-ban azután a Rákóczi-út 54. és Miksa utcza 4—8. szám alatti hatalmas modern épületek várták az átköltöző, mind nagyobbra fejlődő vállalatot. Az eredetileg 1.400.000 koronás alaptőke fluktuációja a legjobban mutatja az Athenaeum üzletkörének mindig hatalmasabb mértékben való kibővülését. Az alaptőkét egy ízben történt leszállítása után ismételten emelték, végül pedig 1913-ban, amikor az Athenaeum megszerezte a «Rigler József Ede papírneműgyár r.-t.» részvényeit, az alaptőke a mai öt millió koronára emelkedett. A részvények többsége ma Az Est lapkiadó r.-t. tulajdona. Ha végig tekintünk az öt decennium fontosabb kiadványain, ragyogó sorát látjuk elvonulni a szebbnél szebb és értékesebbnél értékesebb könyveknek! 1868-ban, a koronázási ünnepségek utóhatásaként jelent meg Marc krónikája, amely még ma is a typographia egyik remekműve. Egymást követték Kossuth Lajos iratai, Beöthy Zolt nagy képes irodalomtörténete, Szilágyi Sándor 10 kötetes milleniumi Magyar Nemzet Története, az Acsády-féle Kézi Lexikon, Acsády Ignác: A Magyar Birodalom Története című munkája, Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilága és A Magyar Nép múltja és jelene, a Műveltség könyvtára tizenkét kötetes nagy enciklopédiája, a Szociológiai- és a Természettudományi Könyvtár. Később nagy sikerrel lépett fel az Athenaeum olcsó gyűjteményes vállalatok közrebocsátásával, amidőn az Athenaeum, Könyvtár 1 lvv 90 filléres vászonkötésű köteteit kiadta. Ezt követte a Modern Könyvtár, majd legutóbb az Olcsó Regény. • A szakirodalom terén is maradandó becsű alkotások jelentek meg. Megemlítjük Ráth György: Az Iparművészet Könyve című hatalmas művét, továbbá a sok jogi munkát és egyetemi tankönyvet, a Dárday-féle Igazságügyi és Közigazgatási Törvénytárat. A magyar ifjúsági irodalom legkiválóbb termékei, így főképen Benedek Elek, Gacl Mózes, Dolászy Ferenc stb. számos művei is az Athenaeum révén terjedtek el. Tankönyv üzletének alapját az Eggenberger-féle kiadványok megvételével vetette meg, s később a Révai-Stampfel-féle tankönyvek megszerzésével nagyszabásúvá fejlesztette. Szótárai közül a Kelemen-féle nagy német kézi szótár és zsebszótár emelkedik ki. A háborús irodalom terén elsősorban a «Nagy háború Írásban és Képben» című összefoglaló nagy munkát említjük meg. Ezenfelül körülbelül 50 különböző kiadvány foglalkozik a világháborúval. Az irodalomnak minden ága megértő kiadóra talált az Athenaeumban. A belletrisztikai írókat majdnem teljes számban megtalálhatjuk az Athenaeum szerzőinek díszes gárdájában. A magyar illusztrált díszmű-irodalomnak úgyszólván az Athenaeum vetette meg az alapját. Petőfi költeményeinek és Madách «Az ember tragédiájának» díszkiadásai a magyar díszmű-irodalom kezdetét jelzik. Felsoroljuk még a kétkötetes illusztrált Petőfi-kiadást, a Zichy-albumot, továbbá a Szana: «100 év a magyar művészet történetéből», Bartók: «Mohács után», Zichy: «A leányvári boszorkány» és Schönherr: «Róma» című díszműveket. Az Athenaeumnál megjelent klasszikusokhoz méltóan illeszkedik a Magyar Népköltési Gyűjtemény nagy irodalmi értékű sorozata. Van egy érdekes csoportja az Athenaeumnál kiadott díszmunkáknak, a természetleíró díszművek, amelyek, mint pl. Bársony István művei: «Erdönmezőn», «Víg világ», «Magyar földön» stb., továbbá József főherceg «Erdei magány» című könyve még ma is páratlanul állanak a világirodalomban. Az ötvenesztendős jubileum alkalmából Ő Felsége az Athenaeum igazgatóit a Ferenc József renddel tüntette ki. Ismertetésünk befejeztével rá kell mutatnunk arra a szívélyes és kellemes viszonyra, amely a nagy szerepet betöltő jubiláló vállalat és a magyar könyvkereskedelem között az Athenaeum alapításától fogva minden időben fennállott. CORVINA VEGYES. Az Athenaeum 10.000 koronás alapítványa. Az Athenaeum igazgatósága a Társulat 50 éves fennállásának alkalmából 10.000 koronát adományozott, mint «Athenaeum-alapot» a Magyar Könyvkereskedők Egylete Segélyalapjának oly célból, hogy annak kamatait segélyre szoruló könyvkereskedők 1918