Corvina, 1918 (41. évfolyam, 1-36. szám)

1918-05-10 / 13. szám

68 Az ötvenesztendős Athenaeum. Félszázados jubileumát ünnepli ebben az évben az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársu­lat. Ebből az alkalomból közöljük az Athenaeum 50 esztendős történetének helyszűke következtében na­gyon rövidre fogott vázlatát. A kiegyezés utáni általános gazdasági és kul­turális fellendülés korára esik az Athenaeum meg­alapítása. Em­ich Gusztáv (az Athenaeum későbbi igazgatójának atyja) jó hírnevű könyvesboltja volt a hatalmas vállalat őse. Az 1868 június 28-án meg­tartott alakuló gyűlés elhatározta a részvénytársu­lat megalapítását és noha az első alaptőkét csak félmillió forintra tervezték, a részvényesek 700.000 forintot fizettek be. Az alapítók között irodalmunk­nak örök büszkeségeit Jókai Mórt és báró Kemény Zsigmondot is ott látjuk, továbbá Lampel Róbertet. Az alapítók közül ma már csak Fenyvessy Adolf udvari tanácsos van életben, aki ma is tagja az igazgatóságnak. Az új részvénytársulat az alapításkor a nyom­dát és a könyvkiadó üzletet vette fel üzletkörébe, ezenkívül a tulajdonába került lapok, mint: «Pesti­­Napló», «Hon», «Fővárosi Lapok» stb. révén a lap­kiadással­ is foglalkozott. Ami az akkori kiadványo­kat illeti, az Athenaeumé voltak már többek között Petőfi költeményei és Madách «Az ember tragédiája», amelyek az Emich-féle üzlet átvétele útján jutottak­­az Athenaeum birtokába. Jókai Mór haláláig tagja volt az igazgatóság­nak. Jókai műveinek első kiadásai is nagyobbrészt az Athenaeumban jelentek meg. A legelső igazgató Osterlamm Károly volt, aki­nek 1872-ben bekövetkezett elhalálozása után Véres József vette át örökségét, kit 1891 május elsején Emich Gusztáv, az alapító fia követett. 1903 óta Ranschburg Viktor és Schwarz Félix az Athenaeum ügyvezető igazgatói. Még nagyon sokan emlékeznek az Athenaeum­nak a Ferencziek terén épült régi, nemes stilű egy­emeletes házára, amely 1898-ig adott hajlékot a virágzó intézetnek. 1898-ban azután a Rákóczi-út 54­. és Miksa­ utcza 4—8. szám alatti hatalmas mo­dern épületek várták az átköltöző, mind nagyobbra fejlődő vállalatot. Az eredetileg 1.400.000 koronás alaptőke fluk­tuációja a legjobban mutatja az Athenaeum üzlet­körének mindig hatalmasabb mértékben való kibő­vülését. Az alaptőkét egy ízben történt leszállítása után ismételten emelték, végül pedig 1913-ban, ami­kor az Athenaeum megszerezte a «Rigler József Ede papírneműgyár r.-t.» részvényeit, az alaptőke a mai öt millió koronára emelkedett. A részvények többsége ma Az Est lapkiadó r.-t. tulajdona. Ha végig tekintünk az öt decennium fontosabb kiadványain, ragyogó sorát látjuk elvonulni a szebb­nél szebb és értékesebbnél értékesebb könyveknek! 1868-ban, a koronázási ünnepségek utóhatása­ként jelent meg Marc krónikája, amely még ma is a typographia egyik remekműve. Egymást követték Kossuth Lajos iratai, Beöthy Zolt nagy képes irodalomtörténete, Szilágyi Sándor 10 kötetes milleniumi Magyar Nemzet Története, az Acsády-féle Kézi Lexikon, Acsády Ignác: A Magyar Birodalom Története című munkája, Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilága és A Magyar Nép múltja és jelene, a Műveltség könyvtára tizenkét kötetes nagy enciklopédiája, a Szociológiai- és a Ter­mészettudományi Könyvtár. Később nagy sikerrel lé­pett fel az Athenaeum olcsó gyűjteményes vállalatok közrebocsátásával, amidőn az Athenaeum, Könyvtár 1 lvv 90 filléres vászonkötésű köteteit kiadta. Ezt követte a Modern Könyvtár, majd legutóbb az Olcsó Regény. • A szakirodalom terén is maradandó becsű al­kotások jelentek meg. Megemlítjük Ráth György: Az Iparművészet Könyve című hatalmas művét, továbbá a sok jogi munkát és egyetemi tankönyvet, a Dárday-féle Igazságügyi és Közigazgatási Törvény­tárat. A magyar ifjúsági irodalom legkiválóbb ter­mékei, így főképen Benedek Elek, Gac­l Mózes, Do­l­ászy Ferenc stb. számos művei is az Athenaeum révén terjedtek el. Tankönyv üzletének alapját az Eggenberger-féle kiadványok megvételével­ vetette meg, s később a Révai-Stamp­fel-féle tankönyvek megszerzésével nagyszabásúvá fejlesztette. Szótárai közül a Kelemen-féle nagy német kézi szótár és zsebszótár emelkedik ki. A háborús irodalom terén első­sorban a «Nagy háború Írásban és Képben» című összefoglaló nagy munkát említjük meg. Ezenfelül körülbelül 50 külön­böző kiadvány foglalkozik a világháborúval. Az irodalomnak minden ága megértő kiadóra talált az Athenaeumban. A belletrisztikai írókat majd­nem teljes számban megtalálhatjuk az Athenaeum szerzőinek díszes gárdájában. A magyar illusztrált díszm­ű-irodalomnak úgy­szólván az Athenaeum vetette meg az alapját. Petőfi költeményeinek és Madách «Az ember tragédiájá­nak» díszkiadásai a magyar díszmű-irodalom kez­detét jelzik. Felsoroljuk még a kétkötetes illusztrált Pető­fi-kiadást, a Zichy-albumot, továbbá a Szana: «100 év a magyar művészet történetéből», Bartók: «Mohács után», Zichy: «A leányvári boszorkány» és Schönherr: «Róma» című díszműveket. Az Athenaeumnál megjelent klasszikusokhoz méltóan illeszkedik a Magyar Népköltési Gyűjte­mény nagy irodalmi értékű sorozata. Van egy érdekes csoportja az Athenaeumnál kiadott díszmunkáknak, a természetleíró díszművek, amelyek, mint pl. Bársony István művei: «Erdön­mezőn», «Víg világ», «Magyar földön» stb., továbbá József főherceg «Erdei magány» című könyve még ma is páratlanul állanak a világirodalomban. Az ötvenesztendős jubileum alkalmából Ő Fel­sége az Athenaeum igazgatóit a Ferenc József rend­del tüntette ki. Ismertetésünk befejeztével rá kell mutatnunk arra a szívélyes és kellemes viszonyra, amely a nagy szerepet betöltő jubiláló vállalat és a magyar könyvkereskedelem között az Athenaeum alapításá­tól fogva minden időben fennállott. COR­VINA VEGYES. Az Athenaeum 10.000 koronás alapítványa. Az Athenaeum igazgatósága a Társulat 50 éves fennállásának alkalmából 10.000 koronát adományo­zott, mint «Athenaeum-alapot» a Magyar Könyv­kereskedők Egylete Segélyalapjának oly célból, hogy annak kamatait segélyre szoruló könyvkereskedők 1918

Next