Corvina, 1922 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1922-12-08 / 49. szám

XLV. évfolyam Budapest, 1922 december 22. 51. szám. CORVINA A MAGYAR KÖNYVKIADÓK ES KÖNYVKERESKEDŐK, ZENEMŰKIADÓK ES ZENEMŰKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYES­ÜLETÉN­EK KÖZLÖNYE szerkesztőség és kiadóhivatal . Budapest, V., Akadémia­ utca 18. szám IV. ev­. Telefon 57—49. A lap szellemi részére vonatkozó küldemények, valamint a hirdetések a fenti címre küldendők szerkesztő bizottság: Bárd Gyula, a zeneműkiadó és zeneműkereskedő, Lantos Adolf, a bpesti könyvkereskedő, Dr. Szántó Andor, a könyvkiadó szakosztály megbízásából,­­ Megjelenik hetenként egyszer, pénteken a hirdetéseink dija: 1 egész oldal: 5000 K. Két oldal 2800 . Negyed oldal: 1500 K. Nyolcad oldal: 8m­K. Kishirdetéseink dija pelis-soronként 36 K, a vastagabbal szedett sorok dija 50 K. Nem tagok 200/­-kal többet fizetne­k. Az új könyvkereskedői szokásjog­. A bizottság javaslata az antiquai­iatusról. A könyvkereskedői szokásjog előkészítésére ki­küldött bizottság munkálatai oly tempóban folynak, hogy a legközelebbi jövőben számítani lehet a bizott­sági javaslat teljes elkészültével. Nem egy olyan kérdés merül fel azonban a bizottság munkájában, amelynek megoldása rendkívüli nehézséggel jár, így elsősorban azok a problémák, melyek sem a mi eddigi szokás­jogunkban, sem a hasonló külföldi alkotásokban rend­szeresen fel nem dolgoztattak, ahol tehát a javas­latnak új csapásokon kellett haladnia. Ez a munka magában véve sem volt könnyű, és még tekintetbe veendő az is, hogy a feldolgozott anyag helyességét az eddigi tapasztalatok sem igazolhatták. Ily körül­mények között különös szükség van arra, hogy ezeket a teljesen új alapokon szabályozott kérdéseket ideje­korán a könyvkereskedői közvélemény elé vigyük, megadjuk a módját és lehetőségét annak, hogy az itt tárgyalt intézkedéseket mindenki áttanulmányozhassa, észrevételeit, bíráló megjegyzéseit idejekorán meg­tehesse, az esetleges hiányokra a figyelmet rá­irányíthassa. Alábbiakban közöljük a bizottság javaslatát az antiquariatusról. Ez a rendkívüli fontosságú kérdés m­indezideig a könyvkereskedői szokásjogba sehol sem lett rendszeresen beleolvasztva, még az alapos német szokásjog sem dolgozza fel részletesen e kérdést. Az antiquariatust érintő, alábbiakban közreadott ren­delkezések azonban nemcsak az antiquariatust érdek­lik, hanem igen fontos vonatkozásai vannak e kér­désnek a rendes könyvkiadói és szortiment üzlettel is, úgy hogy minden érdekelt fél szempontjai megfelelő megoldásra kell, hogy találjanak e kérdés szabályo­zásánál. Szívesen veszünk minden hozzászólást és a vonat­kozó szakaszokat a következőkben közöljük: An­tiquarius, 53. §. Antiquar könyv- és zeneműkereskedőnek az tekintendő, aki a közönségtől vásárol vagy kiadók megmaradt készleteit szerzi meg üzletében való tovább­adásra. « 54. §. Antiquar cikknek tekintendő valamely mű, h­a fel van vágva, ha árleszállításból származik, ha kiadványmaradék, ha részletü­zlet révén kerül forga­lomba még akkor is, ha új példány, ha másod kézből vétetett, h­a előző kiadás. Újdonságok a megjelenés­­alkalmával a példányon jelzett naptári évben még akkor sem hirdethetők sem nyomtatásban, sem kirakatban a bolti árnál olcsóbban, hg, azok tényleg használtak, ez azonban nem zárja ki az üzleti kereslet során antiquar árban történő el­adásukat. E korlátozás csak azokra az új kiadásokra terjed ki, amelyek átdolgozott alakban jelennek meg. 55. §. A modern antiquarium hirdetéseiben amennyi­ben új művek antiquar művekkel együttesen hirdet­tetnek, feltűnő megkülönböztetés teendő az új és antiquar művek között. 56. §. Az elárusító tulajdonában levő kiadvány­maradékok bolti árát mindenkor az elárusító szabja meg úgy, hogy azok árából a viszonteladóknak még legalább 25% engedményt tegyen. A kiadó által leszállított árú műveket, ha a le­szállítás időleges volt is, jogában áll az elárusítónak készlete erejéig tetszés szerinti áron forgalomba hozni. A kiadó által hirdetett leszállítás időtartama alatt nincs jogában az antiquariusnak a leszállított árú mű­­­eket sem olcsóbban hirdetni, sem olcsóbban eladni, mint ahogy azt a kiadó eszkö­n. 57. § Tudományos és modern antiquarius hirde­téseiben, körleveleiben és kirakatában feltüntetett árak­ból a kartársak részére az alábbiakban megállapított engedmény nyújtandó : 1 —10 aranykoronáig 15%, 10 -20 aranykoronáig 10%, 20 aranykoronán felül 5%. 58. §­ Az antiquar forgalomban minden szóbeli és írásbeli ajánlat kötelezettség nélkül értendő, ha csak az ellenkezője kikötve nincsen. WWWWWWWA ^WMWAMM­ ^— Iskola és üzlet. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium elvi jelen­tőségű leirata. Több ízben voltunk kénytelenek úgy a «Corvina» hasábjain, mint a minisztériumhoz intézett felterjesz­téseinkben azzal a visszás helyzettel foglalkozni, hogy akadt az országban több olyan tanító és tanár, akik a súlyos gazdasági viszonyok nyomása alatt bár, de meg­nem engedhető módon üzletet vitt bele az iskolába, közvetlenül vagy közvetve maga kereskedett azokkal a cikkekkel, amelyeket a tanuló ifjúságnak tanul­mányi céljaira beszereznie kell. Mi minden alkalommal kifejezésre juttattuk azt, hogy senki nálunk jobban a tanítóság súlyos anyagi helyzetét át nem érzi, a fizetés­javítást indokoltabbnak nem tarthatja, mert hiszen az ő kezükben van a jövő nemzedék sorsa letéve, de ugyanakkor hangsúlyoznunk kellett mindig azt is: a tanítói hivatásnak üzleti célokra való felhasználását a legsúlyosabb erkölcsi inkompatibilitásnak tartjuk, mely az iskola tekintélyét ássa alá. S ezen erkölcsi szem-

Next