Corvina, 1940 (63. évfolyam, 1-52. szám)
1940-07-06 / 27. szám
LXIX. évfolyam. Budapest, 1940. július 6 27. szám. CORVINA A MAGYAR KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK KÖZLÖNYE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. Budapest, IV. kerület, Magyar utca 50. Tel.: 185-403. — Postaiak, csekkszámla : Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete, Budapest 58.786. A lap szellemi részére vonatkozó küldemények, valamint a hirdetések a fenti címre küldendők. Kiadó A MAGYAR KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE. Megjelenik hetenként egyszer, tagilletményként. Előfizetési ára nincs. HIRDETÉSEINK DÍJA: Egész oldal 60 pengő, 1/, oldal 33 P, % oldal 18 P, 1/, oldal 10 P, 1/,, oldal 6 P, kis hirdetés díja petitsoronként 60 fillér, vastagabban szedett sorok díja 70 fill., keretezett kis hirdetésnél külön 1 P. Nem tagoknak 20% felár. Kínálat-Kereslet petitsoronként 30 fillér. Lapzárta minden csütörtökön déli 1 órakor. A könyvnap mérlege és tanulságai. Kérdőív helyett az idén a Corvinában kértük sátorállító kartársainkat arra, hogy néhány kérdésre válaszoljanak. E kérdések között legfontosabbak voltak azok, amelyekben a sátrak forgalma, a propaganda hatása iránt érdeklődtünk. Sajnos, kartársaink közül igen kevesen válaszoltak kérdéseinkre. A beérkezett levelek között azonban van néhány igen figyelemreméltó megjegyzés és javaslat, amelyeket érdemesnek tartunk kartársainkkal ismertetni, hogy tanulságul szolgáljon a jövőre. A válaszok csaknem kivétel nélkül megerősítik azt az általános benyomásunkat a könyvnapok forgalmáról, hogy az 10—15%-kal nagyobb volt a tavalyinál. Ezt kétségtelenül a propaganda és a sajtó munkájának lehet tulajdonítani — s talán nent utolsó sorban, mint egyik levél írója mondja — a könyvnapi könyvek magasabb árának. A propagandának és a Magyar Kultúrszemle könyvnapi számának hatását általában jónak tartották. Vidéken ugyan sok volt a panasz a Magyar Kultúrszemle késedelmes érkezéséről, aminek így nem vehettél hasznát. A könyvnapi jegyzéket különben általában jónak tartották. Vannak levelek, amelyek hiányolták a tavalyi illusztrált Corvinakülönszámot, amelyet az ideinél csinosabbnak tartottak. Érdekesek a felvidéki kortársak levelei, akik nagy lelkesedéssel, sok fáradsággal és költséggel készítették elő a könyvnapokat. Többen írják, hogy túlságosan drágák voltak a könyvek, annyi pénz nincs a felvidéki városokban, hogy 5—1 pengős könyveket vásárolhassanak. Azt tartják, hogy kellene néhány jó, olcsó könyv a könyvnapra 2 pengős ár körül. Azonkívül gondolni kellene az ifjúságra, amely a vizsga hónapjában hálás vevője lenne a könyvnapnak és a szülők jutalmul is vásárolnának könyveket. Általában olcsóbb és kevesebb könyvet javasol a levelek többsége. Hogy milyen könyvek fogytak legjobban, arra nézve különböző értesítések jöttek. A fővárosban a versek, klasszikus értékű művek, szociográfiák, vidéken inkább a szépirodalmi művek iránt volt érdeklődés. Érdekes néhány levél egyöntetű véleménye arról, hogy a könyvnapok három nap helyett hat napig tartsanak. Rövidnek találják a három napot és kivihetőnek a hatnapos könyvhét tervét. Körülbelül a fentiekben foglalhatjuk össze a rendelkezésünkre álló kevés bejelentésből az idei könyvnap mérlegét és tanulságait. Kérjük a Kortárs Urakat, akik még nem válaszoltak a Corvinában közölt kérdésekre, írják meg mielőbb tapasztalataikat, hogy a rendezőség részben a könyvnaptól tiszta képet nyerjen, részben pedig okulásul szolgáljanak a jövőre nézve annak tanulságai. Egyesületünk beadványa a társulati adóról a Pénzügyminiszter Úrhoz. (Vége.) Tiszteletteljes kérésünk tehát az, hogy a végrehajtási utasításban ezen ponthoz mondassák ki az, hogy „ez a korlátozás nem nyer alkalmazást könyvek (zeneművek, illusztrációk, térképek) szerzői, vagy kiadói jogára". 3. A 14. §. 5. pontja azt mondja, hogy „az adóköteles nyereség kiszámításánál a mérlegszerű nyereséghez nem szabad hozzászámítani, vagy a veszteségből nem szabad levonni azokat az összegeket, amelyeket a vállalat a szabadalmi, vagy az időtartamhoz kötött egyéb jogok értékéből az időtartammal aránylagosan leírt, vagy tartalékolt". Ehhez azt kell hozzáfűznünk, hogy a kiadói jogok egy vagy több kiadásra szereztetnek meg, amikor sem a szerző, sem a kiadó tulajdonkép nem tudja, hogy hány esztendőre szerződtek egymással. Ki tudja ugyanis előre megmondani, hogy egy-egy kiadás mennyi idő alatt fogy el. Már most akár tartalékol valamit a kiadó, akár nem, ennek közgazdasági megfontolásból való jelentősége alig van, hiszen ki tudja, melyik pillanatban válik teljesen értéktelenné valamilyen szellemi termék összes jogával és készletével együtt. Kérésünk tehát az, hogy a végrehajtási utasítás ezen ponthoz mondja ki: „szabadalmi, vagy az időtartamhoz kötött egyéb jogok alatt a könyvekre (zeneművekre, illusztrációkra és térképekre) vonatkozó szerzői és kiadói jogok nem értődnek". Legyen szabad ehelyütt arra is hivatkozni, hogy fentebb kifejtett és előterjesztésünkben is elfoglalt álláspontunk helyességét úgy a Magyar Tudományos Akadémia, mint a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Űr őexcellenciája magáévá tette. Mindkét