Corvina, 1940 (63. évfolyam, 1-52. szám)

1940-07-06 / 27. szám

LXIX. évfolyam. Budapest, 1940. július 6 27. szám. CORVINA A MAGYAR KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK KÖZLÖNYE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. Budapest, IV. kerület, Magyar­ utca 50. Tel.: 185-403. — Postaiak, csekkszámla : Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete, Budapest 58.786. A lap szellemi részére vonatkozó küldemények, valamint a hirdetések a fenti címre küldendők. Kiadó A MAGYAR KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE. Megjelenik hetenként egyszer, ta­gilletményként. Előfizetési ára nincs. HIRDETÉSEINK DÍJA: Egész oldal 60 pengő, 1/, oldal 33 P, % oldal 18 P, 1/, oldal 10 P, 1/,, oldal 6 P, kis hirdetés díja petit­soronként 60 fillér, vastagabban szedett sorok díja 70 fill., keretezett kis hirdetésnél külön 1 P. Nem tagoknak 20% felár. Kínálat-Kereslet petit­soronként 30 fillér. Lapzárta minden csütörtökön déli 1 órakor. A könyvnap mérlege és tanulságai. Kérdőív helyett az idén a Corvinában kértük sátorállító kartársainkat arra, hogy néhány kér­désre válaszoljanak. E kérdések között legfonto­sabbak voltak azok, amelyekben a sátrak forgalma, a propaganda hatása iránt érdeklődtünk. Sajnos, kartársaink közül igen kevesen vála­szoltak kérdéseinkre. A beérkezett levelek között azonban van néhány igen figyelemreméltó megjegy­zés és javaslat, amelyeket érdemesnek tartunk kar­társainkkal ismertetni, hogy tanulságul szolgáljon a jövőre. A válaszok csaknem kivétel nélkül megerősítik azt az általános benyomásunkat a könyvnapok for­galmáról, hogy az 10—15%-kal nagyobb volt a ta­valyinál. Ezt kétségtelenül a propaganda és a sajtó munkájának lehet tulajdonítani — s talán nent utolsó sorban, mint egyik levél írója mondja — a­ könyvnapi könyvek magasabb árának. A propagandának és a Magyar Kultúrszemle könyvnapi számának hatását általában jónak tar­tották. Vidéken ugyan sok volt a panasz a Magyar Kultúrszemle késedelmes érkezéséről, aminek így nem vehettél­ hasznát. A könyvnapi jegyzéket kü­lönben általában jónak tartották. Vannak levelek, amelyek hiányolták a tavalyi illusztrált Corvina­különszámot, amelyet az ideinél csinosabbnak tar­tottak. Érdekesek a felvidéki kortársak levelei, akik nagy lelkesedéssel, sok fáradsággal és költséggel készítették elő a könyvnapokat. Többen írják, hogy túlságosan drágák voltak a könyvek, annyi pénz nincs a felvidéki városokban, h­ogy 5—­1 pengős könyveket vásárolhassanak. Azt tartják, hogy kel­lene néhány jó, olcsó könyv a könyvnapra 2 pengős ár körül. Azonkívül gondolni kellene az ifjúságra, amely a vizsga hónapjában hálás vevője lenne a könyvnapnak és a szülők jutalmul is vásárolnának könyveket. Általában olcsóbb és kevesebb könyvet javasol a levelek többsége. Hogy milyen könyvek fogytak legjobban, arra nézve különböző értesítések jöttek. A fővárosban a versek, klasszikus értékű művek, szociográfiák, vidéken inkább a szépirodalmi művek iránt volt érdeklődés. Érdekes néhány levél egyöntetű véleménye arról, hogy a könyvnapok három nap helyett hat napig tartsanak. Rövidnek találják a három napot és kivihetőnek a hatnapos könyvhét tervét. Körülbelül a fentiekben foglalhatjuk össze a rendelkezésünkre álló kevés bejelentésből az idei könyvnap mérlegét és tanulságait. Kérjük a Kor­társ Urakat, akik még nem válaszoltak a Corviná­ban közölt kérdésekre, írják meg mielőbb tapasz­talataikat, hogy a rendezőség részben a könyvnap­tól tiszta képet nyerjen, részben pedig okulásul szolgáljanak a jövőre nézve annak tanulságai. Egyesületünk beadványa a társulati adóról a Pénzügyminiszter Úrhoz. (Vége.) Tiszteletteljes kérésünk tehát az, h­ogy a végre­hajtási utasításban ezen ponthoz mondassák ki az, h­ogy „ez a korlátozás nem nyer alkalmazást könyvek (zeneművek, illusztrációk, térképek) szerzői, vagy kiadói jogára". 3. A 14. §. 5. pontja azt mondja, hogy „az adóköteles nyereség kiszámításánál a mér­legszerű nyereséghez nem szabad hozzászámítani, vagy a veszteségből nem szabad levonni azokat az összegeket, amelyeket a vállalat a szabadalmi, vagy az időtartamhoz kötött egyéb jogok értékéből az időtartammal aránylagosan leírt, vagy tarta­lékolt". Ehhez azt kell hozzáfűznünk, hogy a kiadói jo­gok egy vagy több kiadásra szereztetnek meg, ami­kor sem a szerző, sem a kiadó tulajdonkép nem tudja, hogy hány esztendőre szerződtek egymással. Ki tudja ugyanis előre megmondani, h­ogy egy-egy kiadás mennyi idő alatt fogy el. Már most akár tar­talékol valamit a kiadó, akár nem, ennek közgazda­sági megfontolásból való jelentősége alig van, hi­szen ki tudja, melyik pillanatban válik teljesen ér­téktelenné valamilyen szellemi termék összes jogá­val és készletével együtt. Kérésünk tehát az, hogy a végrehajtási utasítás ezen ponthoz mondja ki: „szabadalmi, vagy az időtartamhoz kötött egyéb jogok alatt a könyvekre (zeneművekre, illusztrá­ciókra és térképekre) vonatkozó szerzői és kiadói jogok nem értődnek". Legyen szabad ehelyütt arra is hivatkozni, hogy fentebb kifejtett és előterjesztésünkben is elfoglalt álláspontunk helyességét úgy a Magyar Tudomá­nyos Akadémia, mint a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Űr őexcellenciája magáévá tette. Mindkét

Next