Criticai Lapok, 2022 (31. évfolyam, 1-13. szám)

2022-03-01 / 3. szám

CRITICAI LAPOK - MÚLTIDÉZŐ 28 kát alakítottam. (Kivéve most, amikor egy kedves igazgató bácsit játszom Szabó Magda Vörös tinta című filmjében.) Sokáig abban reménykedtem, hogy ha huzamosan ott sür­gölődöm a film körül, talán ismét felfedez­nek. Erre egyelőre nem került sor. Pedig én nagyon szeretek filmezni.”57 (Folytatjuk) JEGYZETEK BALOGH GÉZA 1 Interjú Márkus Lászlóval, A Reggel, 1932. októ­ber 17. 2 Márkus László (1881-1948) író, rendező, kriti­kus, műfordító, díszlet- és jelmeztervező. Nemzeti színházi igazgatása után kilenc évig az Operaház igazgatója. 1945-től haláláig a Színművészeti Aka­démia tanára. 3 Pukánszkyné Kádár Jolán megfogalmazása, in: A Nemzeti Színház százéves története, Budapest­, 1940,449. o. 4 Csathó Kálmán: A régi Nemzeti Színház - Márkus László, 1881-1948. Budapest, 1960.269. o. 5 Magyar Bálint (1910-1992) író, színház- és filmtörténész, 1937-től az Operaház gyakorno­ka, majd titkára, 1945 és 1955 között a Nemzeti Színház művészeti főtitkára. 1955 és 1958 között a Magyar Néphadsereg Színháza igazgatója, később a Filmtudományi Intézet munkatársa.­­ Magyar Bálint: A Nemzeti Színház története a két világháború között, Budapest, 1977,202-203. o. Z Elmer Rice (1892-1967) amerikai drámaíró, ren­dező. Az ügyvéd című drámájából 1933-ban film is készült.­­Korcsmáros Nándor (1883-1959) író, újságíró. Az első világháborúban katona volt. 1919-ben börtönbe került, 1920-ban Bécsbe emigrált. 1945 után egy ideig fővárosi lapok munkatársa volt. 1956-ban ismét Bécsbe távozott.­­ Voinovich Géza (1877-1952) irodalomtörténész, kritikus, író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Kisfaludy Társaság elnöke. “Csathó Kálmán: Voinovich Géza, in: A régi Nem­zeti Színház, Budapest­, 1960,274. o. 11 Uo. 12 Voinovich Géza: A Nemzeti Színház és feladatai, Budapesti Hírlap, 1932. május 26. 13 Bónyi Adorján (1892-1967) író, lapszerkesztő. 1919 és 1944 között a Pesti Hírlap irodalmi szer­kesztője, majd több napilap munkatársa, rovatve­zetője. Számos novella, regény szerzője. Néhány színdarabját megfilmesítették. 14 Surányi Miklós (1882-1936) író, újságíró, az Új Idők, majd a Nemzeti Újság munkatársa, a Buda­pesti Hírlap szerkesztője. Főképpen történelmi re­gényei tették ismertté. 15 László Miklós (1903-1975) színész, író. 1924- ben végzett a Színiakadémián, majd a Belvárosi Színházban, a Teréz körúti Színpadon, 1927-től a Vígszínházban játszott. Színpadi műveit Budapes­ten és Bécsben játszották. 1937-ben New Yorkban telepedett le. Hollywoodban több művét megfil­mesítették. “Jerome Klapka Jerome (1859-1927) angol író, drámaíró. Legismertebb műve a Három ember egy csónakban című regény. 17 Horváth Árpád (1899-1944) rendező, szín­­igazgató, színészpedagógus. Hevesi felfedezettje és kedves tanítványa, 1931-től 1935-ig a Nemzeti Színház egyik főrendezője, 1936-tól a debreceni színház igazgatója, de 1939-ben csődbe jut. 1940 és 1944 között a Vígszínház rendezője. A magyar színháztörténet kiemelkedő egyénisége. Az 1945 utáni színházi élet újjászervezésének egyik vezető­je, a Nemzeti Színház igazgatói székének váromá­nyosa. Az ellenállási mozgalomban való részvétele miatt a nyilasok kivégezték. “Nyugat, 1934. február 1. “Egyed Zoltán (1894-1947) író, újságíró. 1918-tól a Déli Hírlap, az Esti Kurír, a Reggel munkatársa. 1941- től a Film, Színház, Irodalom szerkesztője. Baloldali cikkei miatt a nyilasok Sopronkőhidára hurcolták, ahonnan betegen tért haza. 20 Reggel, 1934. január 21. 21 Orbók Attila (1887-1964) író, újságíró, műfor­dító. Színművei nemzetközi sikert arattak. Drá­mákat és klasszikus regényeket fordított. 22 Budapesti Hírlap, 1934. január 20. 23 A forrás megjelölése nélkül idézi Demeter Imre Köszönöm a tüzet című életrajza, Budapest, 1971, 51.0. 24 Góth Sándor (1869-1946) színész, rendező, szí­nészpedagógus, a Vígszínház, a Magyar Színház és két évadon át a Nemzeti Színház népszerű művé­sze. 25 Relle Pál (1883-1955) író, újságíró, évtizedeken át a Magyar Hírlap és a Világ színikritikusa, 1948 és 1952 között a Színház és Mozi felelős szerkesz­tője. Színdarabjait több fővárosi színházban ját­szották. 26 A forrás megjelölése nélkül idézi Demeter Imre, i. m. 49. o. 27 Bálint Lajos: Tímár József, in: Vastaps, 127. o. 28 Kállay Miklós (1885-1955) író, kritikus, lapszer­kesztő. Regényeiben és színműveiben történelmi témákat dolgozott fel. ^Milloss Aurél (1906-1988) világhírű magyar ko­reográfus. 1939-től a római Operaház balettmes­tere, majd Milánóban, Stockholmban, Párizsban, Rio de Janeiro és Buenos Aires operaházaiban arat sikereket. A klasszikus balett és az expresszív tánc mozdulatvilágának szintézise jellemzi mintegy 170 koreográfiáját. 30 A forrás és a szerző nevének megjelölése nélkül idézi Demeter Imre Köszönöm a tüzet című Tí­már-életrajza. Bp., 1971, p. 52. 31 Szántó György (1893-1961) író, képzőművész. 1920-tól a kolozsvári román opera díszletterve­zője. 1924-ben megvakul, és Aradon telepedik le. 1942- től Budapesten él. 32 Jens Locher (1889-1952) dán író, újságíró. 33 Kárpáti Aurél: Főpróba után, Amerikai Elektra, 1937. március 9.286. o. 34 Kárpáti, i. m. Villámfénynél, 331-332. o. 35 Kovách Aladár (1908-1979) író, újságíró, szer­kesztő, 1935-től a Nemzeti Színház dramaturgja, 1944 júliusa és októbere közt igazgatója. 1947-től Németországban és Ausztriában élt.­­Galamb Sándor (1886-1972) író, dramaturg, fő­iskolai tanár, rendező, színigazgató, kritikus. 37 Franz Grillparzer (1791-1872) osztrák dráma­író, költő, elbeszélő. A Bánk bán-témát feldolgo­zó drámáját inkább kuriózumként mutatta be a Nemzeti Színház. “Kemény János (1903-1971) író, irodalomszer­vező, színházigazgató. 1930-ban a kolozsvári szín­ház igazgatója. Az erdélyi irodalom jelentős alakja. 39 Tímár József kézzel nőtt levele Taussig Lajosnak, 1946 januárjában. 40 Az ugyancsak 1902-es születésű édesapám kato­natársa volt Tímárnak Debrecenben. 41 Függetlenség, 1943. április 30. 42 Egyedül vagyunk (nemzetpolitikai, kritikai folyó­irat 1938 és 1944 között), 1943.3. sz. 43 ifj. Vajda László (1904-1965) Londonban kezdte a pályáját, 1935 és 1939 között Budapesten, majd Franciaországban, Olaszországban és Spanyolor­szágban dolgozott. A Szenzáció epizódja a harma­dik önálló rendezése volt. 44 Kalmár László (1900-1980) a filmszakmába statisztaként került, majd feliratozó, ügyelő, se­gédrendező volt, mígnem 1938-ban bemutatkoz­hatott első önálló rendezésével. 1945-ig tizenhét játékfilmet rendezett. A háború után kevés filmet készített. Ő rendezte az ötvenes évek elején a kor­szak jelentős sikerét, a Dérynét. 45 Ráthonyi Ákos (1908-1969) külföldön kezdi fil­mes pályafutását, 1936 - 1947 között Budapesten dolgozott és filmvállalatot alapított. Ezután ismét elhagyta Magyarországot, Londonban, majd az NSZK-ban élt. * Balogh Béla (1885-1945) színész, színházi és filmrendező. 1941-ben saját filmgyártó céget ala­pított. Egy ideig filmiskolát működtetett. Számos néma- és hangosfilmet készített. 47 Podmaniczky Félix (1914-1990) magyar szár­mazású német filmrendező. Főleg szórakoztató vígjátékokat rendezett. 1945 után emberölésért börtönbe került. Szabadulása után elhagyta Ma­gyarországot és az NSZK-ban telepedett le.­­Tasnády Fekete Mária (1912-2001) szépségki­rálynő, filmszínésznő. Berlinben kezdett filmez­ni, majd visszatért Magyarországra és elsősorban férje, Radványi Géza filmjeiben játszott. A háború alatt Rómában is filmezett. Egy ideig a Kolozsvári Nemzeti Színház tagja volt, majd Münchenbe köl­tözött. A Szabad Európa Rádió bemondójaként is működött. 49 Bánky Viktor (1899-1967) Münchenben, Holly­woodban, majd Berlinben kezdett a filmiparban dolgozni. 1933-ban tért vissza Magyarországra. Eleinte vágóként tevékenykedett, majd a harmin­cas évek végén már rendezett. 1945 után nyugati országokban élt.­­Bordy Bella (1909-1988) táncosnő, balett-pe­dagógus. Korának legnépszerűbb karaktertán­cosnője, aki film- és prózai színpadi szerepeket is játszott. 1965-től Bécsben balettmester volt. 51 Cserépy László (1912-1957) Berlinben és Buda­pesten tanult. A harmincas években először kisfil­­meket készített. 1940-től rendezett játékfilmeket. 1945-ben Latin-Amerikában telepedett le. Cara­­casban autóbalesetben halt meg. 52 Barabás Pál (?-?) író, forgatókönyvíró, a har­mincas-negyvenes évek számos filmvígjátékának szerzője. 53 Pacséry Ágoston (1903-1977) színész, ügyelő, színházi és filmrendező, forgatókönyvíró. 54 Szilágyi Szabó Eszter (1915—?) Rózsahegyi Kál­mán színiiskolájában tanult, majd vidéki szín­házaknál működött. A negyvenes években az Új Magyar Színház szerződtette. Több magyar film­ben játszott. A háború után külföldön élt, további sorsa ismeretlen. 55 Banovich Tamás (1925-2015) filmrendező, látványtervező. A Színház- és Filmművészeti Fő­iskola első filmrendező osztályában végezte tanul­mányait. 1952-ben készítette első táncfilmjét, az Ecseri lakodalmast. Rehabilitálása után elsősorban Jancsó Miklós filmjeinek volt a látványtervezője. Az életbe táncoltatott lány című filmjével számos hazai és nemzetközi díjat nyert. 1970-ben Szép magyar komédia címmel filmre vitte Balassi Bálint életét.­­Farkas Zoltán (1913-1980) filmrendező, vágó. A negyvenes években kezdett önállóan játékfil­meket készíteni. A háború után ismét megbecsült vágóként dolgozott. Később egyetlen rendezése volt az írásban említett Offenbach-operett filmes feldolgozása. 57 A forrás és a szerző megjelölése nélkül idézi Demeter Imre Köszönöm a tüzet... című könyve. Budapest, 1971,106. o.

Next