Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. I. Történelmi rész (Pest, 1870)
Békés vármegye egyes helyei, városok, faluk, puszták
Környe. Most Kőrös Ladány határához tartozó puszta, Hajdan falu volt. Az 1560 észt. öszveírás szerént leírták: Bajomi István, Bocskay György, Horváth János és Abrahamffy István. Bajomi Sofiát, Pászthói János özvegyét és mindkét nemű örököseit Környe birtokában 1572 észt. megerősítette Miksa király s az özvegy, ellenmondás mellett az esztergomi káptalan által e birtokba bevezettetett. A jelenvolt tanuk közt előfordul Bagos András Szóvátról, Melius Péter debreczeni prédikátor jobbágya. E szerént a hires ref. püspök Szóváton földesur volt. A nép száján forgó hagyomány azt tartja, hogy Környe a múlt század elején a ráczok által pusztult el. Kőrös-Ladány: Vármegyénk sárréti járásában fekvő népes magyar község a sebes Kőrös mellett. Diszesiti alkatholikusok és helv hitvallásunk templomain kívül a báró Wenckheim családnak kastélya és gyönyörű kertje. Lakosainak száma: Helvét hitvallású — 3837. A katholikusok — 1075. Ágostai hitv. — 7. Zsidó — 101. Öszv. 5020 lélek. Helynevek: Büngösd, a Kőrösnek egy ere, a honnan a körülötte lévő föld is Büngösdnek neveztetik. Cserepes, nevét vette egy Cserepes nevű erélyes községi bírótól, ki itt földeket birt. Dióér, környékén hajdan sok diófa volt. Dongorog. Édesér, sok édes gyökér termett rajta. Fás hajdan falu, mely 1750 év táján pusztult el s lakosai többnyire Ladányra költöztek, honnan Ladánynak azon része még most is fási végnek neveztetik. Szomszédjában állott a XIX. században a szőlősi vár. Göröglapos,hajdan egy görög bírta haszonbérben. Kiskároly, hajdan falu. Kengyel, a Kőrös vize itt kengyel alakú kanyarulatot tesz. Kihi, Korhany, Környe, hajdan falu. Körtvélyes, hajdan sok vadkörte fával volt borítva. Kuruttyoló, Majta, Méhes, hajdan falu, Nádor, nád