Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. I. Történelmi rész (Pest, 1870)
Békés vármegye egyes helyei, városok, faluk, puszták
hogy e hely valaha a Kúnsághoz tartozott s nem Kondorosnak, de Kondorosnak neveztetett. Ezen állítás azonban nem áll. Mert egy az , hogy semmiféle okmánnyal bebizonyítani nem lehet, hogy a Kunság valaha egész idáig terjedt volna; más az, hogy e helynek neve a régi okmányokban nem is Kondoros, hanem Kundurus, a mi a mostani olvasás szerént teljesen megfelel e névnek: Kondoros. (V. ö. Almus Almos helyett, Zomus Szamos helyett, Bodrog Bodrog helyett.) Sokkal természetesebb Kondorosnak nevét azon sasnemtől származtatni, melyet a magyar nép kondornak vagy kondorsasnak nevez s mely azelőtt, mig a marha tenyésztés nagyobb mérvben divatozott és a puszták szántás alá nem fogattak, nagy mennyiségben tanyázott különösen a terjedelmes kondorosi pusztán. Kondoros a váradi regestrum szerént, máris XIII. század elején mint falu fenállott s Mikó nevű szentszéki ügyvivőnek volt szék és lakhelye. A XV. század közepén Kondoros a hatalmas Maróthyakat uralta, kikről a koronára szálott. Az 1560 észt. öszveirás szerént akir. fiskus hirt Kondoroson 80 portányi birtokot, mely után 88 frt adó volt fölvéve. Hogy a terjedelmes pusztának melyik részén állott a falu? mikor pusztult el? mindazt homály fedi. Mikor 1733 észt, a vármegyei küldöttség járta be a pusztákat, már akkor itt semmiféle régibb épületnek nyoma sem látszott. Konsicz, Bél Mátyás kéziratában Konisse, mint Békésvármegyei falu előfordul az 1560 észt. öszveírásban. Bírták : Bajomi István, Székely Antal, Bocskay György és Abrahamffy István s 11 nádori kapuból állott. 1590 észt. Bocskay István megerősittetik Kenisse birtokában, mint melyet ősei is békével bírtak, Báthory Zsigmond fejedelem által. Elője még mint puszta az 1728 észt öszveirásban is. Most már se Konise se Konsicz név Békésvármegye területén nem létez.