Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet (1896)

II. könyv. Különös rész. Az egyes városok községek továbbá a birtokos és nemes családok története - I. szakasz. Az egyes városok és községek története

1598-ban lakatlanná vált, de 1630 előtt újra megülték némely szökött jobbágyok. Ezekből 9-et 1630-ban Bethlen Gábor özvegye Váradi Bernóthy Gergelynek (a régi Endrődi Bernóthy család ivadékának?) ajándékozott.1) Annak tudata, hogy hajdan az egész Endrőd nemesi község volt, élt még 1628-ban is. Pálfy György pl. Bethlen Gábor udvara előtt erre hivatkozott nemes­ségének igazolása végett s ezt a fejedelem udvara elfogadta.2) Eredeti dolog van följegyezve Endrőd 1656-iki földesurairól a leleszi levéltárban. Ez év elején Török Bálint és társai Dánfok, Félhalom s Kamuttal együtt Endrődöt is elkérték a nádortól. Ez nekik is adta az ezen községben rejlő királyi jogot, s a leleszi konventet bízta meg az iktatással. Ez 1656 márcz. 31-én teljesítette a nádor rendeletét s be iktatta Török Bálintot s társait a nevezett falvakba, de Endrőd kivételével, mert — mint a konvent irja — ez »jog szerint az egri püspökséghez tartozik és Kysdy Benedek egri püspök úr tettleg birtokában van«.:­) Érdekes volna már most tudni várjon a nádor és a konvent emberei nem tévesztették-e össze a békésmegyei Endrődöt a hevesmegyei, Füzes-Abony mellett eső s már 1261-ben az egri püspökséghez tartozó Endrőddel ?4) Ilyen gyanításra annál is inkább okunk van, mert 1663-ban Szőllősy Mihály és Borbély Ferencz a nádortól utalom-levelet kértek és kaptak békésmegyei endrődi birtokukra,5) pedig, ha nem bírtak itt semmit, minek kértek? Ezen második Endrőd lakossága, református volt s 1637-ben rongált egyháza helyreállítása végett alamizsnát kért a többi reform, községekből.(1) Utolsó lakosai közül Csamai Istvánt ismer­jük, ki 1680 körül tanúskodott Túr és Szarvas határáról.7) 1685-ben Endrőd is elpusztult s 1698-ban még lakatlanul állott. Lindner kir. tiszttartó 20 háznak helyét számította itt össze s 150 holdra becsülte használható szántóföldjét.7) Még 1701-ben sem népesült meg s ha talán visszajöttek is lakosai­, 1702 vagy 1703-ban újra futniok kellett 1703 végén a pusztító kegyet­len ráczok elől s a Hármas-Körözs jó ideig megint akadálytalanul nyaldoshatta a régi Endrőd egyházának szent helyét. Addig-addig i) B. C. I. 235. — 2) U. o. 232. — 3) Leteszi K­. Stat. T f. 4. nr. 175. — *) V. ö. Csánki : Magyarország történelmi földrajza 1.­61. és Adatok az egri egyházmegye történeté­hez 1886. III. 423. — 5) N. R. A. 853/52.— 0) Haan: Békésm. hajdana. 169. — 7) B. C. II-259. — 8) Urb. et conscript. 62/22.

Next