Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet (1896)

II. könyv. Különös rész. Az egyes városok községek továbbá a birtokos és nemes családok története - I. szakasz. Az egyes városok és községek története

Csapegyház község története. 97 nyaldosta, míg kiásta alóla az alapot úgy, hogy keletre néző szenthelye az egyháznak beléje dölt. A hajónak megmaradt falai aztán annál szomorúbban hirdették a pusztulás utálatosságát.1) Tetézte ezt az, hogy Harruckern János György az endrődi-puszta határt először 1722—24-ben Bibics Jakabnak, 1724—28-ban pedig Miklós Deák nevű örménynek adta ki,2) ez utóbbi pedig az egy­kori egyházat istállónak használta.3) Végre a jó Isten megkönyörült az elhagyatott egyházon, újra lakosokat vezérelt az egykori nemes fészek határára s a pusztuló templomfalak mellé. 1731 Szent-György nap­táján (ápril 24.) az azelőtt Nemes-Kerekiben lakó katholikus magyarok és tó­tok ide költöztek át; a templom még meglevő részét annyira­mennyire átalakították és Szent-Imre tiszteletére felavatták. Sze­génységük miatt először csak szalmával fedték be, csak az egyik ablakra tettek üveget, a többi maradt nyitottnak s egy kis harangot a gyulaiaktól kértek kölcsön. Még 1736-ban sem voltak képesek a templomra legalább menyezetet csinálni, vagy azt bekeríteni. A kis községnek első papja Pocsuk Imre volt, de ez csakhamar eltávozván, Sztankovics János len a községnek vezetője és megszilár­dítója. Első jegyzője és tanítója egy személyben Zsámbok István volt.4) Mivel a Körözs áradása néha-néha nagy kárt okozott a falu­ban 1748 körül Harruckern Ferencz a lakosokat a Körözstől távolabb egy pusztára akarta kiköltöztetni, de ebbeli szándéka a lakosok ellennállásán meghiúsult, így aztán 1751—s évek­ben a régi templomot elbontván, új, menyezetes templomot épített számukra s igy a község régi helyén maradt.5) Mivel pedig a gyorsan szaporodó népességnek egy fél század múlva már e templom is kicsiny volt, az 1799—1805 években felépítették a Harruckern-örökösök és a kath. hívek a mostani bolthajtásos templomot,­­ a régi templomtól délre a vizáradásoktól védett helyen. A templom 42,012 rdénus forintba került, persze az igás és kézi napszámokon kivül. Mihelyt Endrőd megalakult, a gyulai jószágkormányzó mind­járt hozzá csatolta a tölgyi pusztát és Nyárszegnek nagyobb részét. 1751-ben Harruckern Ferencz átadta a lakosoknak Kis­ l) B. D. I. 283. — 2) Jk. III. 121. — 3) Harr. A. 16. — *) Váradi püspöki k­. Visit, canon. 1732. és 1736. és Pócsuk per 3287. sz. — 6) U. o. Visit canon. 1754. —6) U. o. Visit, canon. 1754. 11. '

Next