Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet (1896)
II. könyv. Különös rész. Az egyes városok községek továbbá a birtokos és nemes családok története - I. szakasz. Az egyes városok és községek története
Nemes-Halásztelek község története. 231 A XVII. században mindig lakatlan hely volt, s a szomszédos békésiek rátették kezüket határára. Nagyon rosszul esett nekik azért, midőn Rákóczy fejedelem 1649-ben Muronyt Baka Ferencz és Szél Pál borosjenői vitézeknek ajándékozta.1) Futottak földesurnőjökhöz, özv. Teleky Jánosnéhoz, s ez két ízben is, 1651-ben és 1665-ben, tanúvallatást tartatott arra nézve, hogy Murony mindig Békés városához tartozott.2) A régi Beksy rész egy részét azonban még 1663-ban is Beksy Sándor használta.3) Ekkor »Murunhelye«-nek 1665-ben pedig már »Muronhely«-nek is nevezik, s a mellette levő Borosgyánnal egynek veszik. Ez kétségtelenné teszi, hogy a Békés határában ma is meglevő Murvahely tulajdonképpen Muronyhelyből lett, s így az egykori Murony helység hollétét ma a Murvahely határrész mutatja. Mikor 1717-ben Békésmegye tisztikara megkapta megyénknek 1562-iki adóösszeírását, abban Orosháza után Muronyt találta följegyezve. Nem ismervén jól megyénk helyneveit s nem tudván, hogy az Orosháza, Szentetornya és Csorvás közt eső terület egykoron Tompa nevet viselt, ezt nevezte el Muronynak. Így jutott azután Lipszky térképen Orosháza mellé. Megjegyezzük, hogy ebben Lipszky legkevésbé sem hibás, mert őt egy az 1562-iki adóösszeírás nyomán dolgozó békésmegyei bizottság vezette félre.4) 1) B. C. 1. 243. — 2) Teleki K. Bl. XXII. f. 1. — 3) Harr. B. B. nr. 3. — 4) sk. 8100. 196.