Csíkvári Antal (szerk.): Csongrád vármegye - Vármegyei Szociográfiák 1. (Budapest, 1938)
Csongrád vármegye II. rész. Megyei városok és községek
1897 június 12-én az áttelepítésre vonatkozó szerződést 588 algyői lakos írta alá. Az őrgróf nemes intenciója szerint az adományozott 300 k.holdat csak házhelynek jelölték, amelyet Vigh Gyula uradalmi mérnök 602, egyenként 544 négyszögöles házhelyre osztott fel. Az algyőiek előtt anyagi előnynek akarták magyarázni a jótéteményt. Egyes lázító gazdák rábeszélésére a szerződést felmondták és visszaköltöztek az árvíztől romban heverő Algyőre. Vádaskodásukat a régi jobbágyság visszaállítására alapozták. A következő évben felépült az ottmaradt 74 család háza. Már 1880-ban saját községi elöljáróságot kapott Sándorfalva, amelyhez a részben felépült Algyő falu mint külterület tartozott. 1880-ban épült a számvevői és pénztárosi lak és így Sándorfalva lett az őrgrófi hitbizományi uradalom központja. Nagy számban jöttek Szegedről az árvízkárosultak, akik szintén ingyen kaptak házhelyet, úgy hogy számuk 2 év múlva már a belterületi lakosság 60%-át alkotta. Algyő különválásával a határ annyira megszűkült, hogy az eddig is jóindulattal viseltető őrgróftól kértek segítséget. A házhelyes sándorfalvai lakosok 600 k. h. szántóföldet kaptak haszonbérbe 3 holdas parcellákban. A hitbizomány ura ugyanakkor nagyobb legelőterületet is engedélyezett szintén haszonbérbe. A község gyors fejlődésnek indult. 1889- ben gyógyszertárt állítottak fel, 1894-ben csendőrőrsöt rendeltek ki, 1904-ben megalakult az önkéntes tűzoltóegyesület. 1900-ban nagyon sokan Sitér községbe költöztek, annak reményében, hogy nevetséges áron földbirtokokat vásárolhatnak. A hiú ábránd miatt elköltözött lakosság egy része csalódottan tért vissza a községbe, ahol nyugodt megélhetése volt. Sándorfalva 2261 kat. hold területén 1880-ban 3394, 1890-ben 3780, 1900-ban 4132, 1910-ben 4960, 1920-ban 5639 lakó élt. Anyanyelv szerint 99,5%-ban magyar. A világháborúig néhány német és szerb lakott itt. A világháborúban a község 215 kiváló polgára az utókor kegyeletét érdemelte ki hősi halálával. Emléküket a róm. kat. templom falába épített márványtábla őrzi. 671 frontszolgálatot teljesített polgára közül 12-őt avattak vitézzé. A község összlakossága 1930-ban 5676, 36-tal több mint 1920-ban. A lélekszám természetes szaporodása azonban 559 főre rúgott ebben az évtizedben, 523 lelket tehát munkáscsaládok elvándorlásával vesztett el a község. Bodorszék 93 főnyi lakosával együtt 1933-ban 5770-re emelkedett a lélekszám. A lakosság 16 idegenajkú leszámításával magyar anyanyelvű. Vallási tekintetben 5642 lakosa r. kat., 5 g. kat., 66 ref., 12 ág. ev., 3 g. kel., 42 izr. vallású. A r. kat. hivők anyaegyházat alkotnak, a mely a községgel egyidőben szerveztetett. Kegyura őrgróf Pallavicini Alfonz. Templomát 1882-ben építette őrgróf Pallavicini Sándor. A róm. kat. egyházközség hívei több vallásos és kulturális egyesületet alkotnak lelkipásztoruk vezetése mellett. Ezek a Sándorfalvi R. Kát. Kör, amelynek célja, hogy a katolikusságot összetartsa, a katolikus öntudatot növelje. A vezetőség évente többször tart kulturális és vallásos tárgyú előadásokat, amelyek igen látogatottak, azonkívül háziipari tanfolyamot tart minden télen. A Körnek saját székháza van, ahol saját helyiségein kívül otthont talál a B. Kát. Legény- és Leányegylet, amelyek szintén tartanak műkedvelő és kulturális célú előadásokat. Közoktatásügyi intézetei 1 állami kisdedóvó, 3 állami mindennapi népiskola, 2 általános és 1 gazdasági továbbképző. A kisdedóvó kb. 100 gyermeket gondoz. Az elemi iskolák közül 1 belterületi, 2 tanyai iskola. A 3 iskolában 6 fiú-, 6 leány és 16 vegyesosztályban 15 tanteremben 20 tanerő végzi az oktatást. A tanulók száma 804. Az általános továbbképző tanulóinak száma 68, a gazdasági továbbképzőé 256. Kulturális egyesületei a Sándorfalvai Olvasókör, az Iparoskör, az Iparosok Ifjúsági Köre, a Daloskör, a Mansz helyi csoportja, a Homokpusztai és a Szaporcai helyi Gazdálkodók Olvasóköre. Az egyesületeknek csaknem mindegyikében van könyvtár, azonkívül Népkönyvtár is van a helyiségben. Az iskolán kívüli népművelési bizottság vasárnaponként tartott előadásai nagy népszerűségnek örvendenek. A község orvost és 2 bábát alkalmaz. Egy magánorvos és egy magánbába is lakik a helyiségben. Gyógyszertár van helyben, közkórház Szegeden. Hat artézikérz vize szolgáltatja az ivóvizet, a távolabbi tanyákon pedig ásott kutak. Az anya- és csecsemővédelmet az Országos Stefánia Szövetség helybeli 105. sz. védőintézete látja el, amely kiterjeszti működési körét Algyőre is. A lakosság főfoglalkozása a földművelés. A 4343 főnyi őstermelő között 1828 kereső és 251 eltartott. Az önálló gazdák száma 818, segítő családtagjaiké 323, eltartottaiké 1652. Gazdasági cseléd 101 és gazdasági munkás 1452 lakosa (Bodorszék adatai nélkül). Az iparosok száma 584, a kereskedelemmel és hitelellátással foglalkozók 148, a közlekedési alkalmazottaké 47, a közszolgálati és szabadfoglalkozásúaké 139, a napszámosoké 95, a nyugdíjasoké 102, a házi cselédeké 88. A község területe 5892 h. hold, amelyből 3042 hold szántó, 173 h. kert, 484 h. rét, 172 h. szőlő, 1204 h. legelő, 228 h. erdő, 9 h. nádas és földadó alá nem esik 482 h. hold. Az egyes birtoktestek közül egy sem haladja meg az ezer holdat, nagybirtok tehát nincs a területen. Legnagyobb birtoktest, 827 k. hold, őrgróf Pallavicini Alfonz tulajdonában van, 651 hold Sándorfalva községé, 300 hold a község Legeltetési Társulatáé és 190 hold a Szegedi Ármentesítő Társulaté. Két 50—100 holdas birtok 116 holdat, a 180 öt-ötvenholdas 1866 holdat és a 659 öt holdon aluli törpebirtok 1651 holdat foglal el határából. Az egy holdon aluli birtokok száma 745, összterületük 210 k. hold. A földbirtokreform során a sándorfalviak a szomszédos sövényházi Pallavicini uradalomból kaptak 2001 holdat. Összesen 878 igénylő jutott fejenként 1—3—5 holdas birtokrészhez. A földéhség ezzel nem szűnt meg, mert sok igénylő nem jutott földhöz, akinek jutott, az is többre számított s így a földéhség örökös marad. A belterületi lakosoknak alig van saját földjük, úgyszólván mindenkinek van kisebb-nagyobb hosszúlejáratú bérlete az uradalomtól, még az értelmiségnek is. A bérelt földek területe kb. 3000 k. hold. A szomszédos mindszent-algyői uradalomnak ezen kívül is nagy hatása van a községre, mert a lakosság túlnyomó része ott keresi meg a kenyerét, azonkívül a gazdák az újításokat ott tanulják el. A tanyai lakosság azonban saját MV 5 'III 65 |||.