Galgóczy Károly: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája III. (Budapest, 1877.)
XIII. Pesti felső járás
elsőbb Szontágh Samu birtokába került, ki itt még folytatta, sőt különféle építkezésekkel szaporította az iparos gazdaságot. Most azonban a birtok b. Podmaniczky János kezén van, s a szeszgyár és sörház a mostoha idők miatt szünetel. Lakosszám a majorban, pusztán és szőlőhegyen 138 lélek, kik közt több száznál r. kath. s Vecséshez tartozik, a többi protestáns. Kis-Pest, vegyes népességű uj község, az osztrák államvasut közelében, annak jobb oldalán, Pesten alól, Pesti-Kőbánya és Vecses közt, amattol '/a, ettől 1/3 mfre, u. p. Kőbánya. — Szent-Lőrincz pusztán van települve, a mely a hg Grassalkovich-féle gödölői uradalom feloszlatása után, mint ahoz tartozott puszta, több részre felosztva eladatván, Rózsa Lajos, Herrich Károly és Egert József, az abból vásárlótt részleteikből osztottak itt ki és adtak el egyeseknek házhelyeket, így kezdett a község 1871-ben alakulni. 1875-ben pedig már önálló nagy községkép szervezkedett, ekkor egy másik újabb telep is egyesült vele, melyet az előzőnek közvetlen közelében, Törökfalva név alatt Török Ferencz telepített. A törökfalvai rész Szent- Lőrincz puszta legfelső végén, mindjárt a pesti határ szélén, a határcsárdán kívül, a pest-szolnoki megyeút baloldalán, ez és a vasút közt, a tulajdonképeni Kis-Pest pedig kevéssel kijjebb, a jobb oldalon terül. Amaz mintegy 50, ez 800-nál több háztelket foglal, melyek többnyire 300 □ ölével mérettek ki. Törökfalvának két utszája párhuzamban megy az országúttal. Kis-Pest alakzata több egyenes és széles, hosszára és keresztbe menő utszával egészen szabályos, középütt egy nagy térrel, melyből a főutszák széljel sugárzanak. A fekvés egészen sík, kevés agyaggal vegyült homokos talajon, mely mindenütt egészséges és jó ivó vizet, és pedig nem nagyon mélyről szolgáltat. A házak eleje már sok helyen ákáczfával kiültetett. Épületeinek falanyaga többnyire kő és tégla, azután ezekkel vegyes vályog, de van kevés számban tiszta vályog és vertfal is. A tető ellenben tulnyomólag cserép, csak kisebb mértékben fazsindely. Az építési modor átalában városias, csinos, úgy hogy a mint kezdetben megindult, e községnek gyors és szép kifejlésre lehetett kilátása, s csakugyan a Budapest körül a pesti határon kívül mostanában keletkezett új telepek közül a legsikerültebbnek mutatkozott. Azonban most ez is nagyon megérzi a pénzetlenre változott idők beállását, mely körülmény nemcsak megakasztotta, hanem még vissza is vetette fejlésében, miután sokan, akik itt jó reménynyel telkeket vásárlottak és építkezni kezdettek, meghiúsulva látván reményeket, vagy adósságba keveredvén, összébb szorulni, vagy szerzeményeket eladni kénytelenek, mely körülmény a népességet is hátrányosan változóvá teszi. De azért a folyó 1877-ben