Szűcs István: Szabad királyi Debreczen város történelme II. (Debreczen, 1871)
Tartalom
TARTALOM. ~XX~ Hatodik Fejezet. I. Rákóczy György fejedelem halálától I. Apaffy Mihály fejedelemségre emeltetéséig. 321—417. lap. I. II. Rákóczy György fejedelem már uralkodása kezdetén tulbizakodottnak mutatkozván, a debreczeniek, jövőjük biztosításáról gondoskodnak, úgy III. Ferdinánd király , mint II. Rákóczy György fejedelem kiváltság-leveleket ad Debreczennek. E város több ízben szenved tűzvész miatt. 321—326. II. A lengyelország elleni háború, II. Rákóczy György hadaira nézve gyászos véget ér. 326—329. III. Debreczennek nagy rész jut e szerencsétlenségből. 329—333. IV. II. Rákóczy Györgyöt a török nagy vezér a fejedelemségből letétetni parancsolja. A parancs teljesítése miatti késedelemért, s a török elő-csapatoknak II. Rákóczy által Lippánál szétveretéséért, a nagyvezér, Erdélyt s a részeket dúló tatársággal borittatja el; ő maga is roppant haddal érkezvén Jenő alá, azt feladásra erőlteti, s fejedelmül Barcsay Ákost kényszeríti ; s mindezeket II. Rákóczy György Debreczen alatti táborából megtörténni engedni kénytelen. 333—338. V. Barcsay rendeletei által sértve érezvén magát II. Rákóczy György, a hajdúságból szedett seregével Erdélybe betör, Barcsay hadait szétveri, s a fejedelmi széket újra elfoglalja. Szejdi pasa parancsot kap Rákóczynak Erdélyből kivetésére. 338—343. VI. Debreczen városnak e háborús időben lelkes elöljárói: Biczó István, Vígkedvű Mihály és I. Dobozy István. Rövid ismertetése a Dobozy családnak. A három Dobozy István. 343—349. VII. Debreczen város népének mindenfelőli szorongattatása és sarczoltatása. A város részéről a török nagy vezérhez Jenő alá fényes küldöttség megy, de az, szerencsétlenül jár. Ignát András másodbiró ártatlan létére megöletik. 349—354. VIII. II. Rákóczy György Debreczen alatt táborozik, s bár ígéri, hogy megfogja a török ellen védeni a város népét, azt— eltávozván hadaival — magába hagyja. A város népének a tatárok dúlása miatti rettegése. 354 360. IX. Barcsaynak a Hajdúsághoz és Debreczenhez intézett hódolati felhívása siker nélkül maradt. Szejdi pasa, temérdek hadakkal felkészülve Temesvár alól megindul Erdély felé; útját a szarvasi hídon keresztül Debreczennek irányozza. Az eléje ment városi küldöttség , a város népének bántatlanságáért esedezik, a pasa ezt megígéri , s parancsolja, hogy a város népe helyben maradjon s meg ne futamodjék. 360—364. X.Gyulay Ferencz váradi kapitány II.Rákóczy György hive, — sokaknak ellenkező javaslata daczára, a bihari és szabolcsi hajdúsággal, Szejdi jöttét gátolni kívánván, a Hortobágy-