Nagy István - Szigeti János (szerk.): Hódmezőváráshely története 1. A legrégibb időktől a polgári forradalomig (Hódmezővásárhely, 1984)

A föld és lakói a honfoglalás előtt - László Gyula: A város környéke a honfoglalás korában

sodik csoport) kell itt látnunk... [ez] talán már huzamosabb együttélés eredményeként lép fel, s ez esetben a kopáncsi temetőt néhány évtizeddel későbbinek kell tartani, mint a szakálházi, hunyadihalmi és gorzsai temetőket. Ha ezeket a X­XI. századra lehetett datálni, akkor a kopáncsi a XI. század második felére tehető.” Nagyon elgondolkoz­tató megfigyelések, amelyekre még sort kerítünk területünk megszállásának kérdése­kor. A kopáncsi ásatásokkor - de nem az előbbi két temetőben - Párducz Mihály feltárta a magyar Alföld egyik leggazdagabb női sírját.­ Az ásatási jegyzőkönyv és a leletek elvesztek a háborúban, de - szerencsére - megmaradt a pontos sírrajz (21. ábra). Ennek feldolgozása lehetőséget ad majd arra, hogy a másik ilyen gazdag sírleletünknek, a szeged-bojárhalminak ragyogó aranyozott ezüstvereteit is hitelesebben helyezzük el, mint annak idején, amikor pusztán elképzelés révén került sor a viselet helyreállítására. A kopáncsi női sírból mintegy 1,5 kg aranyozott ezüstveret került elő (kettős csüngök, fülbevalók, korongveretek, ingdíszek stb. stb.). A bojárhalmi „úrnő” mellett ott feküdt kísérete, négy személy, közülük kettőnek 21. ábra. Aranyozott ezüst ruhadiszek. Sírrajz. Kopáncs, Szenti-tanya 8. Az 1944-es Szenti-tanyai ásatásra lásd MNM Adattár 190. p.

Next