Hornyik János: Kecskemét város története, oklevéltárral 4. (Kecskemét, 1866)
Ötödik szakasz. Kuruc-világ. 1703-1711
István , a csongrádi kapura Biró János és Szepesi Márton, a körösi kapura Csuka István és Szentmártoni István, a budai kapura Zana Gergely és Herceg István jelöltetett ki, a kapuk őrségéül pedig, nevezetesen a halasi és csongrádi kapura öt-öt tized, a körösi és budai kapura négy-négy tized s mindenik tizedből tíz-tíz ember, egyik vasárnaptól a másikig rendeltetett ki); utóbb a városi tanács az egész város népét átalában fegyverbe állította, elrendelvén ,hogy minden tizedben egy-egy vigyázó s alkalmatos Hadnagyok választassanak, kik is az tized népét számban vevén, mennyi lovas és gyalog állhat ki, minden tíz ember között egy-egy jó Tizedest állítsanak, „az kik mindenkor az tized népét készen rendben tartván, az mikor kívántatik, kiki az ő tizedgyét felkészítvén, az város házához, az mint az alkalmatosság kivánnya, be állítsák.“ 2) Mind e közbiztonsági gondos intézkedés mellett volt még egy reménye a városnak megmaradásához s Nagykőrössel egyetérve azt is megkisérlette, mihezképest a két város elhatározta, hogy Bécsbe küldendő megbízottai által a fő haditanácsnál szorgalmazza a rácok megfékeztetését. Mindkét helyről a jegyzők bízattak meg kiküldötteküt s Kovács István kecskeméti és Hegedűs János nagykőrösi jegyzők oda el is indíttattak. 1703-ik évi December 5-töl Kovács István ekép ír Bécsből a kecskeméti tanácshoz: „Böcsülletes Bírák és Eskütt Uraiméknak Kglmeteknek. Alázatos szolgálatom ajánlása után Isteniül szerencsés sok jókat kívánok. Istenem jó gondviseléséből. •) •) Jk. 1702—1708. 178. 179. lap. s) Jk. 1702—1708. 193. lap.