Szabó Ferenc (szerk.): Mezőberény története 2. (Mezőberény, 1973)
Fejezetek Mezőberény művelődéstörténetéből - II. Irányi István: Petőfi Mezőberényben, egykorú adatok és a szájhagyomány tükrében
A Martiny Károly adatait tartalmazó gimnáziumi okmányban a grammatisták között megtalálható a rokon Salkovics Péter és Mihály neve is, tehát ők is a mezőberényi gimnázium tanulói voltak. Mindketten mezőberényi születésűek. Abban az időben több kiskőrösi tanuló is diákoskodott a mezőberényi gimnáziumban. A Martinyra vonatkozó ismeretek mindenekelőtt azért fontosak, mert ő maga a költővel később folyamatosan is szoros kapcsolatban állott. Az adatokból kitűnik, hogy az akkori viszonyok között igen művelt ember volt. Nem helytálló az a vád, hogy az „együgyű” elaggott öreg később a születéshelyre utaló nyilatkozataiban felelőtlen kijelentéseket tett volna. Martiny nyilatkozataival, írásaival a kort is hűen jellemzi. Megelevenítéseiből jól látjuk az iskolák akkori helyzetét, érezzük Petrovicsékra gyakorolt befolyását, tudjuk, hogy nemcsak azért ajánlotta a mezőberényi „főiskolát” Petrovicséknak, mert maga is ott tanult, hanem azért is, mert valóban országos hírű volt az már akkor. Az intézetből akkoriban kikerült nagy egyéniségek — akiknek a nevére a gimnázium történetében hivatkozunk — döntő bizonyítékok erre. Az egyik későbbi tanulói névsorban megtaláljuk Tessedik Lajos mezőberényi mérnök nevét is, mivel Petőfi 1843 október elején Debrecenbe távozott a községből. Itt járt iskolába az ifjabb Szimonides János is, aki később Martiny Károlynak Petőfi kiskőrösi születésével kapcsolatos nyilatkozatát hitelesítette. Szimonides nagyapja a gimnázium tanára és felügyelője volt (1786—1821). A gimnázium Programtervezetét ő dolgozta ki Oertl Zachariással. Oertl unokája (Johanna) Szendrey Julianna évfolyamtársa volt később a Mezőberényi Leánynevelő Intézetben. Petőfi első mezőberényi tartózkodásának ismertetése előtt röviden még két kiemelkedő témakörrel kell foglalkoznunk, amelyeknek vázlatos bemutatása nélkül a költő mezőberényi tartózkodásairól érdemlegesen szólni sem lehetne. Először Szendrey Julianna első mezőberényi tartózkodásának körülményeit kell röviden feltárnunk; másodszor a Salkovicsok és az Orlaiak, illetve a Petrovics-család közötti rokoni kapcsolatokat szükséges bemutatnunk. Az előbbi még kissé romantikus színezetet ad e tartózkodások előzményeinek, de megnyugtatóan bizonyított tényekre támaszkodik. A másik témakör vázlatos ismertetése sok szomorú, terhelő adattal egészíti ki a költő herényi tartózkodásainak eseményeit. A Salkovics-rokonság ridegségére, részvétlenségére gondolunk. Szendrey Julianna első mezőberényi tartózkodására (1838—1840) több nyilatkozat, dokumentum alapján következtethetünk. A feldolgozott, értékelt adatok alapján igazolódott, hogy a költő hitvese gyermekkorában Szendrey őrzöm) a 13. sorszám alatt találjuk meg a nevét. Martiny Károly két évfolyamot járt a mezőberényi iskolában, az Alumneum Collegiumban lakott. 4. Tessedik Lajos barátságáról Orlai adataiból tudunk: Adatok Petőfi életéhez, Budapesti Szemle 1879. XIX. k. 5. A gimnázium Programtervezetének pontos neve: „Catalogus Auditorum et Scholarium Minorum Schola Senioralis Mező-Berényiensis die 14. oct. 1803.” 6. Kiss Józsefné (Oertl Johanna dédunokája) szóbeli nyilatkozata, Mezőberény, Népköztársaság útja 1847. A felhasznált főbb források: Bonyhay Benjámin: „Petőfi Mezőberényben 1849. máj. (!) havában.” Vasárnapi Újság, 1881. febr. 27. sz. 138. 1. 9. sz. XXVIII. évf. Jeszenszky: Vázlatok — Megjelent: BME 1877/8. évf. 23. 1. Szendrey Julianna naplótöredéke. A Petőfi Irodalmi Múzeumban található kézirat (ceruzajegyzet). Irányi István: A gyermek Szendrey Julianna és Mezőberény, BE 1966. 3. sz. 58—67. 1. II. ker. 34