Dr. Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyiratai IV. Miskolcz város története 1800-1910 (Miskolc, 1911.)
VIII. Kereskedelem
870 AZ ADÓZÁSI ÜGY. A miniszter ezen nagyfontosságú rendelete által Miskolcz város határa kibővült, bár nem olyan mértékben, amint azt a város kérelmezte és a város érdekében indokoltnak tartotta. Azonban közigazgatási szempontból megfelel a város által ebben a kérdésben elfogadott álláspontnak.) Végül itt kell megemlékeznünk városunk adózási ügyéről és anyagi viszonyairól is. Az adózásra vonatkozó adataink a század első feléből csak gyéren vannak, s így azokról kellő 1808 világos képet nem nyerhetünk. 1808-ban Miskolczon adó végett 3332 kémény és 1553 pincze volt összeírva. Mindegyik után 14 krt számítva, az adóösszeg kitett 1139 kfrt 57 krt. A XIX. század első felében egyik legsúlyosabb terhe volt városunknak a census, mely még 1772-ben 1500 írtról 2202 írtra emeltetett. „Bíróságra léptemmel — írja Kun Miklós — a' város' minden dolgairól kimerítő ismeretet akarván magamnak szerezni, censualis állapotát is megvizsgáltam, 's úgy találtam hogy a' város censualis tartozása az 1841-ik év végével szinte 9.000 írtra növekedett, mellynek befizetése az uradalomtól sürgettetik; de tapasztaltam azt is hogy ex censualis pénzek olly zavarosan kezeltettek, hogy iránta tisztába jönni csaknem lehetetlen, de legalább jövőben tisztában kívánván lenni, iránta a’ munkálódás ez évben megkezdetett, s az nem sokára be is végeztetik."2 70. A VÁROSHÁZA. Túry József amat. felv .) Miskolczi Napló, 1908. junius 26. szám. - Kun Miklós: Miskolcz múltja, 1842 29. 1.