Nagy Gyula (szerk.): Orosháza története (Orosháza, 1965)
VI. Függelék - Gazdag László: Orosháza térképezés-története
részletes vázlatokat is közöl. A hátlapon a következő igazolást láthatjuk: „A község helyszínelése és változások felmérése jelenlétemben végrehajtatott. Orosházán 1879 július hó. Sárközi András esküdt”, aláírását „Orosháza” pecsétjével hitelesítette.67 A nyomtatott kataszteri térképek közül az első nagyszabású 50 szelvénylapból álló térkép 1884-ben jelent meg. Címe: „Orosháza nagyközség. I. rész. 1882., M. kir. államnyomda 1884. Mértéke bécsi hüvelyke 40 öl.”68 Bánfalva és Szenttornya kataszteri vázlatát Wonek Alajos mérnök készítette.69 Orosháza és környékének kataszteri térképezése a Debreceni Kataszteri Igazgatóságtól a Szegedi Igazgatósághoz került, így a következő térképeket már a szegedihez tartozók készítették. 1883-ban Kerausch Manó és Hoffron mérnökök készítették Orosháza I. és II. rész. kataszteri vázlatát.7071 1900-ban készült az „Orosháza község határában fekvő tehénlegelő térképe. Készítette Csepreghy Mihály társmérnök. Lépték: x”50°. Ezen térkép a helyszínen tett próbamérések és a földkönyvvel történt összehasonlítás után az 1900 évi október hó 29-től november 2-ig felvett jegyzőkönyv alapján hitelesíttetik. Orosháza 1900 november hó 2-án. Fekete József kir. törvényszéki bíró, Králik Pál hitelesítő mérnök, Csepreghy Mihály működő mérnök.”72 1903-ból származik egy kéziratos Békés vármegye térképe, mely Orosházát és környékét is ábrázolja.73 A megye területén kívül, a megye határai mentén levő falvakat, a község és járás határokat, a településeket alaprajzban, az utakat, vasutakat ábrázolja, részletes a térkép határnév, dűlőnév adatanyaga. A térkép egy ceruzával rászerkesztett hálózat rajzát is tartalmazza, az alsó szegélyén római számmal XIII-tól XXV-ig jelölt oszlopok, a baloldali szegélyén pedig arab számokkal 32-től 53-ig jelölt szélességi öveket jelez. A ceruzával rárajzolt hálózat és a számadatok felirata vékonyvonalú és elmosódott. Alaposabb megtekintés alapján látható, hogy e ceruzahálózat a régebbi földadókataszteri beosztás szelvénylapjainak számozását jelenti. E térképpel kapcsolatban még két térképről kell említést tenni: 1. Ez alapján készült el az 1904-ben nyomtatásban megjelent „Békés vármegye közigazgatási és földmívelési térképe. Szerkesztett és nyomatott a m. kir. állami nyomdában... 1904. Mérték 1:144 oop”74 E térkép eredeti tartalma nem teljesen önálló munka, hanem a bécsi x:144oop-es térképek szelvénylapjai alapján készült. Átdolgozása és a vármegye egész területét összefüggően egy lapon való ábrázolása kartográfiai szempontból mégis új tartalommal töltötte meg. 2. A fenti térkép felhasználása alapján készült „Békés vármegye földadókataszteri beosztásának átnézeti vázlata. Méretarány: 1:144000, Budapest M. kir. Állami nyomda 1072/1912.”76 Ez voltaképpen a kataszteri térképek egymáshoz való csatlakozását és a szelvénylapok számozásának áttekintését nyújtja. 1930-ban Z. Csukás Kálmán, Feledi Károly, Kunzser Menyhért mérnökök szerkesztésében készült el „OROSHÁZA I. RÉSZ. Békésvármegyei Nagyközség Kataszteri birtokvázlata”, melyet Csala Imre műsz. f. tanácsos, Baranyai Kálmán bíró, Sziber Gyula birtoknyilvántartó hitelesített.76 A térkép Orosháza belterületét 15 db.ipoo-és mértékarányú szelvénylapon, Orosháza külterületét 88 db.