Örsi Julianna (szerk.): Túrkeve földje és népe (Karcag, 1996)
Szilágyi Károly: Túrkeve története a XX. század első felében
4. A közigazgatás A város életének az irányítása, ügyeinek rendezése, intézése a város hatóságának a kezében volt. „Túrkeve 1871-ben alakult át rendezett tanácsú várossá. Azelőtt nagyközség volt, és mint a szabad Kunság egyik legnevezetesebb községe, ahol sem nemesi kiváltságok, sem jobbágyok nem voltak...” - úja a város egyik méltatója.“ A kiegyezés után megindult polgárosodás folyamata megkívánta a közigazgatás modernizálását is. Az 1870. XLII. t.c., az 1871. XVIII. t.c. és az 1886. XII. t.c. alapján jöttek létre a korábbi mezővárosokból, kisebb szabad királyi városokból a rendezett tanácsú városok, amelynek lakossága, gazdasági ereje nem volt elég arra, hogy önálló törvényhatóságot alkosson. Ezek a rendezett tanácsú városok - a továbbiakban r.t.v. - a falvaktól, közösségektől eltérően a járási szervezeten kívül állottak és közvetlenül a vármegyei hatóság alá tartoztak. Belügyeikben önállóan intézkedtek, de csak az elsőfokú igazgatási és gazdálkodási jogkörben járhattak el. Maiden r.t.v. elkészítette a szabályrendeletét, amelyben rögzítette a hatósági jogkörét. A XX. század első évtizedeiben Túrkevén a „Jász-Nagykun-Szolnok megye törvényhatósági bizottságának 1898. évi deczember hó 20-ik napján Szolnokon tartott közgyűlésen” 45263/1898. kgy. szám alatt jóváhagyott szabályrendelete volt érvényben. Ez kimondja, hogy „a város hatósági jogait s az abból folyó kötelezettségeit: a) a képviselőtestület, b) a tanács, c) a polgármester, d) az árvaszék e) a rendőrkapitány f) a városi adóhivatal által gyakorolja.”66 A képviselő-testület 130 tagból állt, ennek felét a város legtöbb adót fizető polgárai - virilisek - alkotják. Ezeket a választásokat is ugyanolyan cenzushoz kötötték - vagyoni, műveltségi szint eléréséhez -, mint az országgyűlési választásokat. Az 1898: XXII. t.c. még kimondta, hogy a választott képviselőkhöz kell sorolni a polgármestert, jegyzőket, rendőrkapitányt és még néhány tagját az elöljáróságnak. Azt is kimondta a törvény, hogy nő nem lehet a képviselőtestület tagja. A vagyonos - virilis - özvegyeket, elváltakat egy általuk kiválasztott férfi helyettesítette. A város életét érintő legfontosabb kérdések a képviselőtestület hatáskörébe tartoztak. Jogait a minden negyedévben megtartott közgyűlésen gyakorolta. A város rendben tartotta az utcákat, a kutakat, tenyészállatokat tartott, pásztort fogadott, kihirdette a vármegyei rendeleteket, saját szükségleteire a