Családi Kör, 1991. április-június (2. évfolyam, 13-25. szám)
1991-06-20 / 24. szám
ekeknek: „Tótágast, gyerekek, száz cigánykereket: ma az a fő, hogy itt van, itt van a nagy szünidő!" (Szabó Lőrinc) indenekelőtt emlékeztetnék egy pedagógiai alapelvre: A SZÜNET A TANULÓKÉ! (Minden ez: az órák közötti, a hétvégi, a félévi és a nyári et is!) erencsére az oktatásügyi előírások egyik ponte emondja, hogy az iskolai szünetre csak a legségesebb házi feladatot szabad adni. Hét véünnepnapra, hosszabb szünetekre lehetőleg mit! A gyermeknek regenerálódnia kell, hogy így hosszabb, megfeszített munka után erőt és et gyűjthessen a következőhöz, nyári szünidő azonban hosszú. Ezért meg kell is a módját, hogy a pihenés mellett az se meneledésbe, amit fáradságos munkával a tanévi felépítettünk. Természetesen nem úgy - mint gy gyakorlati példán tapasztaltam -, hogy a tai nyári szünidőre 15 mesét adott fel elolvasni, a tartalmát és illusztrálni a legszebb részt). A orlat a tudás anyja, gondolja némelyik tanító, már olyat is, hogy a szünidőre napi tíz mateapéldát adtak fel a gyerekeknek. (Méghozzá , amit maguk állítanak fel!) Nyár során füzetek teltek meg fogalmazványokmatematikai példákkal, mértani rajzokkal, csak felháborodva kérdezték: Hát így kell ezt csi?álasz egyértelmű: NEM! Az ilyesminek Semmi ne! A kisiskolásoknál pedig egyenesen káros a pedagógus - mert szerencsére ritkán találok ilyen képtelenségekkel - ehelyett felkészíti ezeket a szünidő helyes kihasználására, a szülőig arra, hogy lehetősége szerint szervezze gyermeke vakációját, hogy az valóban pihenő felfrissülés legyen, és legyen benne aktív pis is. (Hogy ilyen is van, arról már szóltunk.) A szülői értekezletet feltétlenül ennek a kének kell szentelni! van feladatokat adjunk, amelyeket a gyerekekben végeznek, és számukra pihenést, szórást jelentenek. Minden pedagógus ismeri tanítóit, azok képességeit, érdeklődését, ezért s testre szabhatja a leghasznosabb ajánlatos feladatokat a szünet helyes kihasználására, idén gyereknek van nyári élménye (nyaralás, dulás, vendégség). Adjunk módszert a kezük, élmények megfigyelésére és feldolgozására! thetnek például naplót. Rajzban vagy írásban thetnek egy számukra érdekes eseményt, jeget, amit azután ősszel, ha újra találkoznak azban, megmutatják, elmesélnek vagy felolvasársaiknak. Hívjuk fel a figyelmüket, hogy az istán tanult játékokat milyen jóízűen lehet nyáron ani, és arra is, hogy a nyár folyamán sok renény van, amit érdemes megnézni. Ő is a pedagógus dolga, hogy a szülőket megze: a játék és olvasás nem haszontalan időtölhanem fontos személyiségfejlesztő eszköz, tudatosan szervezni kell és alkalmazni a weben. Ja hívjuk fel a figyelmet a házi olvasmányokivaslatokat is tehetünk a szülőknek - ismervén írmek érdeklődését -, hogy milyen könyvet veek, vagy mit vegyenek ki a könyvtárból, megjegyzem, hogy a házi olvasmányok jegyedig nem volt teljes (csak az 1. és az 5. osztályé jelent meg). A napokban közzétették a többi osztály háziolvasmány-jegyzéket és segítségképpen közöljük is. Ha könyvet vásárolunk, vásároljunk gazdaságosan: azt, amire valóban szükség lesz. A szülőknek jó lenne, ha minden szülő, akinek iskolás gyereke van, a maga számára is megtervezné a szünidőt. Természetesen nem nagytakarításra! Legyen együtt a család! Keljenek együtt, üljenek együtt az asztalhoz, töltsék együtt a délutánokat, estéket. Hadd örüljön a gyermek a család melegének akkor, amikor nem kell hajnalban kelnie és rohannia a kötelezettségei után. A gyermeknek ez életre szóló melegítő élmény, a szülőnek pedig alkalma nyílik beszélgetésre, ráhatásra, szokások gyakorlására, egyszóval: nevelésre. Sok szülő úgy véli, eleget rohant a gyerek a tanévben, most lustálkodjon az ágyban, ameddig kedve tartja. Az ágyban azonban csak addig van helye a gyereknek, amíg alszik (hacsak nem beteg). Utána mosakodás, ugyanúgy, mint amikor iskolába ment! Fel kell öltöznie! Nem lehet egész nap hálóingben szaladgálni. Tanítsuk ezzel is, hogy a kultúrszokások nem a szülő, s nem is az iskola miatt, hanem őmiatta vannak, és részét képezik az értelmes életnek. És ha már együtt vagyunk, ne feledjünk el a gyereknek mesélni. Minél többet - amennyit csak lehet! A nagyszülőknek Sok diák tölti a szünidőt a nagyszülőknél. Kedves nagyszülők, készüljenek föl az unokák fogadására! Fáradt kezüket pihentessék minél többet simogatóan a buksi fejeken, és meséljenek nekik. Mert való igaz, hogy felejthetetlen a nagymama főztje, de még ennél is felejthetetlenebbek a történetek arról, hogy milyen volt az a világ, amikor nagyanya és nagyapa kisiskolás volt, hogyan éltek, hogyan utaztak akkoriban az emberek, milyen volt akkor a falu, a város, ahol laknak, hogyan öltözködtek akkoriban. A meséhez szedjék elő a régi fényképeket. Láttukra a gyermekben rendkívül fontos felismerés születik: a múló idő tudata. Ebben a korban alig képzelhető el ennél megrázóbb és nemesítőbb élmény. Ha így sikerül megszervezni a nagy vakációt, meggyőződésem, hogy mindannyian gazdagodunk: a nagyszülőknek szép emlékük marad, szülőknek és gyermeknek pedig testi és szellemi felfrissülést hoz az új munkához, az új erőfeszítésekhez, amikor újra be kell állni a sorba, és föl kell venni a könyvekkel, füzetekkel teli súlyos iskolatáskát. Mert jegyezzük meg, hogy semmi sem nehéz, ha az ember lelke tele van szép emlékkel, gyönyörűséggel. Most pedig lássuk a házi olvasmányok beígért listáját! I. osztály: Jovan Jovanovic Zmaj: Válogatás Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje Zelk Zoltán: Erdőben-berdőben II. osztály Válogatás a jugoszláviai nemzetek és nemzetiségek mai gyermekirodalmából: Nincs nagyobb öröm Andersen: Hüvelyk Rózsika Mosó Masa mosodája Gárdonyi Géza: Cifra mese Ördög és molnárlegény (magyar népmesék) III. osztály Desanka Maksimovic: Szél altató (válogatott versek) Az aranymadár (A világirodalom legszebb tündér-, tanító- és állatmeséi) Tarka lepke, kis mese (Magyar népmesék Arany László gyűjtéséből) Lewis Carrol: Alice Csodaországban A. Sz. Puskin: Mese a halászról meg a kishalról A zentai kőkecske (Magyar helyi és történeti mondák) Thurzó: Tavasz Jánoska elindul IV. osztály v Mato Lovrak: Hófúvásban Fekete István: Zsong az erdő (válogatott elbeszélések) Kígyós Jancsi (magyar népmesék) Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön René Guillot: Fehér sörény (Fehér Ferenc fordítása) D. Defoe: Robinson Crusoe V. osztály Prezihov Voranc: Gyöngyvirág Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai Petőfi Sándor: János vitéz Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg Magasan repül a daru (magyar népdalok) Volt egyszer egy... (Válogatás Jugoszlávia nemzetei és nemzetiségei népköltészetéből) Liliomról pergő harmat (magyar népballada) VI. osztály Szélördög (Jugoszláviai magyar népmesék) Branko Copic: A sasok korán felrepülnek Arany János: Toldi Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk Ludo Ondrejov: Új tavasz Jules Verne: Nemo kapitány VII. osztály Miroslav Antic: Egy szőke hajtincs Gion Nándor: A kárókatonák még nem jöttek vissza Fekete István: Tüskevár Charles Dickens: Copperfield Dávid Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Tamási Áron: Ábel a rengetegben Dobrica Cosic: Messze még a hajnal (Daleko je sunce) Vili. osztály Ivó Andric: Haragban a világgal E. Hemingway: Nick Déry Tibor: Niki Gárdonyi Géza: Egri csillagok Szabó Magdolna: Mondják meg Zsófikának Tudomásom szerint ezeknek az ajánlott házi olvasmányoknak egy része már megjelent, a többit pedig most készíti a Tankönyvkiadó. Érdeklődni lehet a Tankönyvkiadó könyvesboltjában Újvidéken és a Forum könyvesboltjaiban. Mgr. SAFFER Veronika Értsünk szót a nevelésben Itt a vakáció! (Üzenet pedagógusoknak, szülőknek, nagyszülőknek) /----------------------------------------------------------------- HELYREIGAZÍTÁS Múlt heti számunkban Saffer Veronika Ha őszre iskolába indul... című írása (18. oldal) utolsó bekezdésének első mondatában értelemzavaró sajtóhiba csúszott. A mondat helyesen így hangzik: „Laikus szemmel nézve talán túl sok részletet mondtam el az érvényben levő olvasás- és írástanítási módszerről." A szerző és olvasóink szíves elnézését kérjük. A szerkesztőség ■.___________________________________-J