Családi Kör, 1998. július-szeptember (9. évfolyam, 27-39. szám)
1998-08-27 / 35. szám
A verítékes honfoglalás A Tisza-szabályozás történetének vajdasági vonatkozásai A budapesti Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény kiadásában 1996-ban jelent meg Dunka Sándor, Fejér László és Vágás István A verítékes honfoglalás című könyve A Tisza-szabályozás története alcímmel. A 215 oldalas, nagy formátumú, ízléses kivitelű munka hét fejezetben, időrendi táblázattal, életrajzi adatokkal, kislexikonnal, földrajzi névmutatóval, válogatott irodalommal és a gazdag szövegközi illusztrációs anyag mellett tizenkilenc színes melléklettel a nagyközönség igényeit is kielégítő módon tekinti át a szabályozási munkákat. A fejezetek a szabályozás előtörténetéről, az egységes szabályozás gondolatának születéséről, az átfogó vízimunkák előkészületeiről, a „Tisza-regulázási" tervekről, a Tisza szabályozásáról, a tiszai vizimunkák eredményeinek mérlegeléséről és a mai szemmel végzett értékeléséről szólnak. Érintik a jelenlegi Vajdaság területén elvégzett munkálatokat is. Az 1. fejezet egyik mellékletén látható, hogy valaha a Bega a jelenlegitől délebbre, a Tisza torkolatának környékén ömlött a Dunába. Ugyanitt a szerzők a Tisza bánáti árteréről megállapítják: „A Maros beömlésétől délre pedig a torkolatig széles ártér kísérte a Tisza bal partját, amely áradáskor közös volt a Bega és a Temes, a torkolat alatt pedig a Duna árterével."Az 1728-ban megkezdett Bega-szabályozást követően változások kezdődtek a gazdálkodásban is: „A déli határőrvidékeken, kihasználva az ott uralkodó természeti viszonyokat, a beköltöző (betelepített) olasz családok rizstermesztésbe fogtak. Igaz, egy időben (1768) a hatóságok az állandó elárasztást - a mocsárláztól rettegő lakosság követelésére - kénytelenek voltak rendeletileg korlátozni, de II. József uralkodása ezeknek a megkötéseknek véget vetett. ...A támogatásnak meg is volt az eredménye: az 1791. évi összeírások csak a Berzava folyó mentén 13 km 2 rizsföldet mutattak ki." Szóba kerül a Ferenc-csatorna 18. század végi és 19. század elejei megépítése is. A 6. fejezet a vízi munkálatoknak a mérlegelését a következőkkel zárja: „A csongrádi duzzasztómű és vízlépcső hiánya az Alsó-Tisza vidékének és a Duna-Tisza közi homokhátság déli részének intenzívebb öntözését kétségtelenül akadályozza, viszont déli országhatárainkon túl a már 1977 óta működő törökbecsei duzzasztómű a jugoszláviai Vajdaság Duna-Tisza közi és tiszántúli területein egyaránt lehetővé teszi nagy térségek öntözővízzel való folyamatos ellátását és a Tisza medrének víztározásra történő felhasználását." Bizonyítékul arra, hogy a vízrendezéseket csak a vízgyűjtő egységében lehet és szabad elvégezni. A rendezések előtt működött fokokról is szó van: „Ahol az árvizek alkalmával a víz rendszeresen kitört a mederből, ott alakultak ki a fokok. Az ezeken a kimélyüléseken keresztül elárasztott síkságok lefolyástalan terepmélyedéseiben állandó mocsarak keletkeztek. Ilyen fokokon át táplálták például a Körös-medence teknőjét borító Sárrétet a Tisza, a Berettyó, a Sebes és a Fekete-Körös árvizei. A folyómederből kitört vizeket elvezető erek és vízfolyások azonban korántsem voltak állandóak. A kiszélesedő sekély helyeken elburjánzott sás és káka duzzasztó hatása elég volt ahhoz, hogy a legközelebbi árvíz alkalmával módosuljon pályájuk." A kislexikon is kitér a fok magyarázatára, megállapítva, hogy a fok szó „a folyó partjának azt a részét jelöli, amelyen keresztül az átlagos vizet meghaladó víztömeg elöntötte az árteret. Kutatva a bácskai fokok emlékeit, leszögezhető: 1. itt az egész „eret” és nemcsak a torkolati részét nevezték foknak, 2. a tiszai ártérre vonatkozóan: számuk több mint félszáz volt, amelyek egy részének neve még jelenleg is ismert, és ezek több mint tíz „mocsarat” vagy parét kötöttek össze a Tiszával. Tanulságos lenne feltárni a Sárrét fokainak emlékét, jellemzőit pedig összevetni a bácskai fokok jellemzőivel, már csak azért is, mivel a jelek szerint e fokok, legalábbis Európában, a Kárpát-medence speciális „termékei”. „Amikor a Tisza-szabályozás megkezdése után másfél évszázaddal visszatekintünk az elődeink által elvégzett vízi munkálatokra - írta dr. Lotz Károly a könyv előszavában -, nehéz emelkedettség érzése nélkül szemlélni azokat az építményeket, gátakat és a hozzájuk tartozó zsilipeket, csatornákat, szivattyútelepeket, amelyek immár visszavonhatatlanul kultúrtájjá varázsolták az Alföld egykori vízjárta területeit. A kor, amelyben a Tisza és mellékfolyóinak átfogó szabályozása megkezdődött, az alföldi magyarság gazdasági és szellemi fejlődését tűzte ki céljául. S valóban, az a fél évszázad, amely alatt... az árvízmentesítést és a lecsapolásokat elvégezték, megnyitotta az utat az országrész gazdasági fejlődése számára. ...A kitűzött gazdasági célt csak műszaki beavatkozásokkal nem lehet elérni. Mérnöki nyelven fogalmazva a Tisza-szabályozás szükséges, de nem elégséges feltétele volt az Alföld népe gazdasági gyarapodásának. ...ha egy vízfolyás életébe egyszer beavatkoztunk, akkor ettől kezdve nem lehet magára hagyni, mert különben állapota rosszabb lesz, mint korábban volt. Tehát a Tisza-szabályozással kialakított vízviszonyok fenntartása az árvíz- és belvízvédelmi rendszer folyamatos működtetését igényli. ...Mindezek mellett sem téveszthetjük szem elől távlati céljainkat. A természet rendjébe csak gazdasági megfontolásoknak alávetett műszaki beavatkozások kora lejárt.... Napjaink mérnökének munkája során az élő környezet és természet védelmét kell első helyre tenni, meghaladva elődeinek a csak gazdasági haszonra figyelő szemléletét." A kitűzött cél eléréséhez és a vízgyűjtőn sorra kerülő vízrendezési koncepciók kialakításához, véleményünk szerint, nagy szükség van az ilyen jellegű könyvekre. HOVÁNY Lajos vízépítő mérnök né, ki hitte volna! (kuriózumkvíz) A feltüntetett népek közül a kurd a legnagyobb lélekszámú, amelynek ma nincs saját állama. A kurdok megközelítőleg tízmilliónyian vannak, Iránban 4,4 millió a számuk, Törökországban 3,5 millió, Irakban 2,4 millió. A Közelés Közép-Kelet legnagyobb nemzeti kisebbsége mohamedán vallású, mint a perzsák, a törökök és az arabok, de tőlük eltérő kultúrájú és szokású. A XVII. századig önálló államot alkottak a kurdok, amíg török fennhatóság alá nem kerültek. Az első világháború utáni békeszerződések elismerték államalapításra való jogukat, létre is jött Kurdisztán, de 1925-ben az angolok Irakhoz csatolták. A hatvanas években az iraki kurdok a teljes jogegyenlőségért és széles körű önkormányzatért folytatnak küzdelmet, de az akkori rendszer háborút indít ellenük. A nyolcvanas években az Irak és Irán közötti háborúban tömegesen halnak meg, illetve menekülnek el kurd polgári személyek. Megfejtést küldött Baranyi Julianna (Szabadka), Drenkovics Ildikó (Ómoravica), Gere Kovács Károly (Zenta), György Ivánka (Szabadka), Homogyi Attila (Csantavér), Hulita Izabella (Törökbecse), Krizsán Ibolya, (Ómoravica), Lajcsák István (Majdán), Mészáros Klára (Szabadka), Molnár Ildikó (Bajmok), Némedi József (Szabadka), Romoda Károly (Bajmok), Sós István (Jázova), Szántó Tivadar (Tóba), Szepesi Péter (Csantavér), Várkonyi M. Márta (Ada). Könyvjutalomban részesül: Sós István, 23327 Jázova, Zarko Zrenjanin u. 7. Egyidőben a hóhérok nemcsak igazságszolgáltatási teendőket láttak el, hanem mással is foglalkoztak, mégpedig? A. gyógyítással B. kötelveréssel C. temetéssel D. fafeldolgozással A megoldást szeptember 2-áig lehet elküldeni címemre (24430 Ada, Karadorde u. 101.). MOLNÁR CSIKÓS László 23 / 1998. AUGUSZTUS 27.