Családi Kör, 2002. október-december (13. évfolyam, 40-52. szám)
2002-11-07 / 45. szám
Újabb tehetséges szereplők Petőfi Sándor János vitéze az Újvidéki Színház Színes Szilánkok Diákszínpadán z Újvidéki Színház diákszínjátszó középcsoportja és vezetője, Figura Terézia ifjú színművész és rendező számára örömünnep volt az október 28-i bemutató színielőadásuk telt ház előtt. Ezzel megvalósult mindannyiuk mesés álma. Együtt eljuttatták és elkísérték Tündérországba Kukorica Jancsit és Iluskát, Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeményének a kedvenc főhőseit. Az általános iskola 6-8. osztályos diákszereplői (összesen 19- en) sikerélménnyel léptek be a színház világába, a valóbeli „tündérországukba". Egyszerre ők is „nagyok" lettek, a színházi látogatók velük együtt ünnepeltek. Élvezetes szerepek Az eredeti, népies jellegű verses műből csak azon részletek kerültek színre, amelyek megjeleníthetők szimbolikus színpadi kellékekkel. Ezért itt nem röppenhetett fel a griffmadár... Fehér és fekete színfoltok, derűs és borús életképek követték egymást. A szereplők sorsát és hangulatát tükrözte az öltözékük színe is. A felvillanó fények, a zenei betétek, a ritmikai játékok, táncok... is modern előadássá avatták a dramatizált klasszikus irodalmi alkotást. Erőteljes hangeffektusok érzékeltették a szélfúvást, lebegő vászon jelképezte a hullámzó tengert. Újszerű és hatásos volt a színfalak mögül beiktatott közjáték is. A szereplők hintára ülve repültek a valóságból a mesébe, s onnan visszabillentek a jelenbe, míg végül a mese valósággá vált. Elmosódott a határvonal a két világ között, a kettő egybeolvadt. A diákszínészek színpadi játékukkal és beszédükkel egyaránt a kifejező jellemalakításra törekedtek. Természetesen otthonosan jártak-keltek, cselekedtek, beszélgettek..., miközben élvezték a szerepüket. Amit nem láthattunk a színen, azt három ügyes narrátor: Dévai Zoltán, Hajdú Tamás és Kovács Áron képzeltette el velünk, elmondva a verses történet egy-egy részletét. Leggyakrabban a színpad peremére telepedtek, s onnan fordultak a nézőtér közönségéhez álarcos tekintettel, de nyájas hangon. Giric László, az újvidéki József Attila Általános Iskola nyolcadikos tanulója alakította János vitézt. Az előadás után lapunk számára így vallott magáról: „Mindvégig úgy éreztem, hogy Kukorica Jancsi vagyok. Óhajtottam, hogy eljussak Tündérországba. Teljesen beleéltem magam a színpadi játékba. Elégedett vagyok a szereplésemmel, legközelebb is így játszanék. Két éve kerültem a diákszínházba. Először a Kereszt és korona című előadásban kaptam szerepet. Nem bántam meg, hogy idejöttem...” Csáki Beáta, az újvidéki Sonja Marinkovic iskola hetedikes diákja, vagyis lluska, így nyilatkozott: „Már a János vitéz című házi olvasmányunkban barátságot kötöttem a mű női főhősével. Felfedeztem, hogy hasonló a lelkivilágunk. Boldog vagyok, mert színpadra léptettem Iluskát, a rokonszenves leányt. Nyolcéves korom óta a diákszínház a második otthonom. Eddig nekem csak mellékszerepeket adtak. S most álomként jött a főszerep... Érdemes volt itt maradnom!” Bodócsi Karolinának, a helybeli József Attila iskola nyolcadikosának jutott a mostoha alakítása. Idézzük az ő vallomását is: „Annak ellenére, hogy a darabban én voltam a gonosz főszereplő, titkon együtt izgultam Kukorica Jancsival és Iluskával, mert igazat adtam nekik, helyeseltem minden tettüket. Könnyű volt szerepelnem, hisz négy éve vagyok ezen a színpadon. Én is felléptem a Kereszt és korona című darabban 2001 januárjában. Kedvelem mind a színjátszást, mind a hozzá fűződő baráti körömet. Itt együtt gazdagítjuk a színházi és irodalmi ismereteinket, szókincsünket és kifejezőkészségünket.” Kitűnően játszott a többi szereplő is (a már megnevezett iskolákból, valamint a Nikola Tesla iskolából): Bunyik Flórián volt a zsivány kapitány, Fésüs Attila a francia király, Léphart Ágnes a francia királykisasszony, Krizsán Róbert a gazda, Szajkó Gabriella a szomszédlány. Óriáskirályként szerepeltek: Noszák Tímea, Radosevic Krisztina és Takács Evelin. Erős Dávid, Fülöp Igor és Huszka Endre jelenítették meg az óriásokat, Nagy Enikő és Szarvák Krisztina a boszorkányokat, illetve a tündéreket. Az előadott mű üzenete: a boldogság a legnagyobb érték, s a Jó legyőzi a Gonoszt. Hivatásos közreműködők voltak: Szabó Margit maszkmester, Szöllősi László fénymester, Salamon József hangmester és Majoros Róbert koreográfus. Az előadás védnöke: a Tartományi Művelődési és Oktatási Titkárság. A diákszínpaddal folyamatosan együttműködik az Újvidéki Módszertani Központ, s a lehetőségeihez mérten nyújt támogatást. Színfalak mögötti beszélgetésből Az előadás után, amíg a diákszereplők ünnepeltek, Figura Terézia, a rendező elmondta, hogy elégedett növendékeinek teljesítményével. Már az év elején kezdtek készülni a fellépésre, nyáron szüneteltek, s augusztus végétől intenzíven dolgoztak. Mint mondta: „Sikerült megvalósítanom az elképzelésemet. Nem akartam megcsorbítani Petőfi elbeszélő költeményét. Ami ebből nem kerülhetett a színre, annak az elmondását mesélőkre bíztam. Színpadi játékkal társítottam az epikai verses műfajt. Diákszínészeim látták a jubiláló Tanyaszínház János vitéz előadását, a miénk más dramaturgiával készült. Ezzel a darabbal még számos alkalommal fellépnek a szereplők az Újvidéki Színház nagytermében. Vajdasági és határon túli vendégszereplést egyaránt tervezünk.” Ez év szeptemberében Juhász Valéria vette át a diákszínpad vezetését. Ő irányítja a nagycsoport (középiskolások és egyetemisták) munkáját. Szervező, szimultán fordító......mindenes”. Tőle tudtuk meg, hogy a nagydiákok majd beneveznek a KMV színjátszó vetélkedőjére, a zentai megmérettetésre. Közülük Mikes Imre, Erdély Andrea és Béres Márta gimnazista diákszínészek is foglalkoznak a fiatalabb szereplőkkel, besegítenek a hivatásos színészek munkájába. Ladisity Melinda a kiscsoport (1-5. osztályosok) vezetője. Szombatonként 13 és 15 óra között tartja a próbákat a színházban. Ekkor is jelentkezhetnek az újabb érdeklődő gyerekek, diákok. Az idősebb tanulók más napokon, esténként készülnek a fellépésre, gyakorolnak. A diákszínháznak 70 aktív tagja van. A nagycsoport részt vesz a drámaelemző tanfolyamon Gyarmati Kata dramaturg vezetésével. Együtt minősítik a látott színielőadásokat. A korábbi tehetséges diákszínészek közül többek között Körösi István, Németh Attila, Jankovics Andrea, Ferenc Judit, Ferenc Ágota, Pongó Gábor és Molnár Róbert választotta az újvidéki Színművészeti Akadémiát, illetve a színészi pályát. A más felsőfokú intézményeken továbbtanulók is időnként visszatérnek a diákszínpadra, közülük Bordás Szilárd a legaktívabb szereplőként és műsorvezetőnként. A diákszíntársulat júliusban nagy sikert ért el a Csepűrágó Fesztiválon, Temesváron A bábok lázadása című darabbal. Ezzel léptek fel Kiskunfélegyházán is, a nemzetközi diákszínjátszó szemlén októberben, s kiváló minősítésben részesültek. E színpadi játékkal és Federico Garcia Lorca Yerma című művével jeleskedtek az idei INFANT fesztiválon. Az utóbb említett színielőadásukról rádiójáték és tévéfelvétel készült. Tervezik a Mennék haza, de otthon vagyok című színpadi verses összeállítás felújítását. Ezen adatok immár nagykorúsítják az újvidéki diákszínpadot, hivatásossá avatják. Az évad első bemutatója, a János vitéz című előadás pedig azt sugallja, hogy itt lesz utánpótlás, jönnek az újabb színjátszó nemzedékek... Érdeklődésben és sikerben nincs hiány. Mind több a „színes szilánk”... „A tündérgyerekek ott szivárványt fonnak..." - mint ahogy Petőfi Sándor írta a Tündérországról. BERÉNYI Ilona A JÁNOS VITÉZ EGY JELENETE 22 2002. november 7.