Családi Kör, 2006. július-szeptember (17. évfolyam, 27-39. szám)

2006-07-27 / 30. szám

Kapisztrán arcképe­­ Noha már rögtön halála után kérték a szentté avatási eljárás elindítását, később Mátyás király és mások is szorgalmazták, mégis csak 1724-ben írta alá XIII. Benedek pápa az 1695-ben elfogadott szentté avatási bulláját. Emléknapja október 23-a. A kolostor zarándokhellyé vált templomának bejárata felett a szent életét ábrázoló képek. Szívélyes vendéglátónk, Flavijan Sok atya el­mondta, hogy a jegyzőkönyvek tanúsága szerint a sírnál 187 csoda, főleg gyógyulás történt. Az oltárképen a kereszteseket harcba vezető Ka­­pisztráni Szent János. Az oltár előtt van a sírja, ahová évszázadok óta csodában reménykedő hí­vők zarándokolnak el. Az üvegkoporsóban egy őt ábrázoló szobor és öl­tözetének egy darabja van. Az eredeti ereklyéket az 1520-as években elő­renyomuló török sereg elől el­menekítették, de nyomuk veszett - talán a Felvidéken, talán Romániában vannak. Ebben a kápolnában hunyt el az abban az idő­ben késő öregkornak számító 71. évében a láng­lelkű szerzetes, Kapisztrán János epitáfiuma, sírfelirata. A kolostorerőd körbástyájának legfelsőbb részén emlékszobát rendeztek be, közepén allegorikus panoptikumjelenet: a csónakban Kapisztrán bá­buja, mellette Hunyadié áll. Az egykori várurak, Újlaki Miklós és fia, Lőrinc sírköve a templomban. KARTAG Nándor képriportja 13 2006. július 27.

Next