Családi Kör, 2019. január-március (30. évfolyam, 1-13. szám)

2019-01-24 / 4. szám

ÉLŐVILÁG Hiúz, cincér, keszeg, gólyatöcs, szalamandra, zergevirág, vargánya Ezek lesznek az év élőlényei 2019-ben. A puha talpon surranó eurázsiai hiúz lesz a délvidéki földikutya utóda. Az év emlő­sének bejelentésével a napokban az év élőlénye versenyek utolsó nyertese is felkerült a dobogóra. Az eurázsiai hiúzt er­­deinkben nem nagyon fogjuk látni, állatkertben annál inkább­ madarászok voltak a leggyorsabbak, már nyáron meg­szavaztatták az érdeklődő közönséget, és az eredmény alapján a gólyatöcs lesz az év madara 2019-ben. Védelmére azért szeretnék felhívni a figyelmet, mert a természetes szikes tavak és a madár fészkelőhelyei veszélyben vannak. A csatornázások miatt sok helyen megváltozott a területek vízjárása, a talajvízszint változásával az ásványi anyagok megjele­nése is módosul, a mezőgazdaság és legeltetés átalakulása pedig a talaj szervesanyag-tartalmára van negatív hatással. Legalábbis a széki gólya szempontjából. Hogy a madarat visszacsalogassák régi környezetébe, néhány helyen - például a Hortobágyon is - élő­hely-rekonstrukciós munkába kezdtek a szakemberek. A gólyatöcs, szebb nevén széki gólya fokozottan védett ma­dár, Magyarország és Vajdaság területén is megtalálható, vizes környezetben. a szavazók, és a másik két induló, a kis Apolló-lepke és a magyar tarsza közel sincs olyan vonzó külsővel megáldva, mint a havasi cin­cér. A szép, színes cincér főleg Európa déli részén él, elsősorban a bükkösöket szereti, de az erdészet és az éghajlat változásával kény­telen volt alkalmazkodni. Ráfanyalodik a juhar, kőris, gyertyán vagy hárs egy-egy példányára is. A havasi cincér akkor a legboldogabb, ha egy kihalóban lévő bükkfára bukkan, amely minél szabadabban áll, napfényes környezetben. Az éghajlatváltozás érdekes hatással van a cincérre. Elsősorban a bükkösök állata, viszont a felmelegedéssel a tudatos erdőgaz­dálkodás a szárazságot jobban tűrő fafajokra igyekszik lecserélni a bükkös állományokat, ez élőhelyeit csökkenti. A havasi cincért látványos külseje miatt sok természetvédelem­mel foglalkozó társaság, nemzeti park választja jelképének. A Magyar Haltani Társaság szavazásán őshonos halfajok közül le­hetett választani, és a vörösszárnyú keszeg úszott be az első hely­re. A halasok aztán igazán nem voltak hidegvérűek, annyira elfogta őket a versenyláz, hogy valakik csalással próbálták előnyhöz juttatni a pisztrángot. A sebes pisztrángra több mint 2000 szabálytalan sza­vazat érkezett, ezeket érvénytelenítette a Haltani Társaság. A keszeg még az érvénytelen szavazatokkal együtt is az első helyen végzett. A A Magyar Mikológiai Társaságnál az év gom­bájára lehetett szavazni. Az ősszel kihirdetett ered­mény szerint a bronzos vargánya fog kiemelt figyelmet élvezni az év során. A finom csemege­gomba húsa fehér, nevét a kalapján viselt bronzszínű foltokról kapta. Melegked­velő, dombvidéki faj. A Magyar Rovartani Társaság decemberben mutatta be nyertesét. A havasi cincér kissé egyenlőtlen küzdelem­ben lett győztes. Három rovar közül választhattak A GÓLYATÖCS, SZEBB NEVÉN SZÉKI GÓLYA FOKOZOTTAN VÉDETT MADÁR, MAGYARORSZÁG ÉS VAJDASÁG TERÜLETÉN IS MEGTALÁLHATÓ, VIZES KÖRNYEZETBEN A BRONZOS VARGÁNYA HÚSA FEHÉR, NEVÉT A KALAPJÁN VISELT BRONZSZÍNŰ FOLTOKRÓL KAPTA A HAVASI CINCÉR FŐLEG EURÓPA DÉLI RÉSZÉN ÉL, ELSŐSORBAN A BÜKKÖSÖKET SZERETI A HALASOK AZTÁN IGAZÁN NEM VOLTAK HIDEGVÉRŰEK, ANNYIRA ELFOGTA ŐKET A VERSENYLÁZ, HOGY VALAKIK CSALÁSSAL PRÓBÁLTÁK ELŐNYHÖZ JUTTATNI A PISZTRÁNGOT, DE HIÁBA, A VÖRÖSSZÁRNYÚ KESZEG LETT AZ ÉV HALA 46 08S ® 2019. Január 24.

Next