Családi Kör, 2019. január-március (30. évfolyam, 1-13. szám)

2019-01-24 / 4. szám

Cseszák Balázs, a Csörögi és a Csobolyó énekegyüttesek munkáját egyengeti, idesto­va tizenhatodik éve foglalkozik néptáncok­tatással és ezzel párhuzamosan népdal- és népzeneoktatással. Elmondása szerint azon dolgoznak, hogy szűkebb pátriájukban és sa­ját szülővárosukban minél nagyobb népsze­rűségnek örvendjen a népzene és a néptánc. Úgy véli, erre a tömegesség a legvitathatatla­nabb bizonyíték. A népzenei CD megjelenése megerősítésül szolgál, hogy a népi kultúra időtálló, hatalmas összetartó erejű, és újra nagy népszerűségnek örvend Óbecsén. Szerda András, a Botra férfikórus vezetője elmondta, hogy a 2018-as év több szempont­ból is vízválasztó volt az együttes életében. Szerinte a folyamatos fejlődni akarás, a szak­mai vélemények, illetve kritikák meghallga­tása és szem előtt tartása, amely párosult egy adag egyediséggel, meghozta a gyümölcsét, és láthatóvá tette a kórust a vajdasági népdal­éneklés térképén.­­ Ennek a hétéves útnak és igyekezetnek az elismeréseként tekintünk a XLII. Durin­­dón kiosztott Bodor Anikó-díjra is, amely­től nagyobb megtiszteltetés aligha érhet vajdasági népdalegyüttest. Ehhez hasonló megtiszteltetésként ért bennünket a tavalyi év folyamán az a felkérés is, hogy szerepel­jünk a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet által szerkesztett, I. világháborús dalokból összeállított hanghordozón, olyan előadók mellett, akikre mi magunk is felnézünk. Ezek után jött még egy felkérés a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör részéről, hogy két dalcso­korral vegyünk részt az egyesületünk kereté­ben működő népdalcsoportok felvételeiből összeállított, Daloló óbecsei kultúrkör névvel megjelenő hanglemezen. Nagy megelége­déssel vettük tudomásul a felkérést, különös tekintettel arra, hogy része lehetünk annak a kiadványnak, amely méltón koronázza meg azt a munkát, amelyet Óbecsén az elmúlt há­rom évtizedben a néphagyományok megőr­zése és népszerűsítése terén tett a kultúrkör. Amikor azt mondom, méltón, arra gondo­lok, hogy szinte nincs a CD-n olyan előadó, aki még ne részesült volna valamilyen Kár­pát-medencei szintű elismerésben a szakma részéről, vagyis maga a hanglemez annak bi­zonyítéka, milyen színvonalas népzenei mű­hely működik városunkban. Azt gondolom, büszkék lehetünk, hogy egyetlen egyesü­leten belül ennyi színvonalas produkcióból válogathattunk, amikor a CD-t szerkesztet­tük. Magának a Botra férfikórusnak abból a szempontból is jelentősek ezek a hangfel­vételek, hogy egyrészt rögzíti hét év mun­kájának az eredményét. Az együttes alapító tagja és művészeti vezetője, Cseh Ferenc sajnálatos módon távozott az élők sorából, azonban így, a felvételek által megmaradt köztünk az a minőség, amellyel ő maga sajá­tos hozzáállásával és hangjával hozzájárult a magyar népdaléneklés műveléséhez. Az idei év folyamán az óbecseiek egy ju­bileumról is megemlékeznek. Kiss Igornak, a Petőfi kultúrkör elnökségi tagjának elmondá­sa szerint ezek a napok, hónapok, sőt az egész év, különösen fontos a kultúrát ápoló és mű­velő óbecsei magyaroknak, ugyanis százöt­ven évvel ezelőtt, 1868 és 1869 fordulóján a magyar kultúrát szerető elődeink vidékünkön elsőként megalapították az Óbecsei Magyar Népkört.­­ Fárbás József tanító feljegyzéseiben azt írja, hogy amint az alkotmányos élet napja felragyogott, Óbecse magyarsága között is feltámadt a vágy, hogy egyesületbe tö­mörüljön. A megalakuláshoz Lázár József adta meg a lökést, aki 1868. december 6-án keltezett felhívásában röviden vázolva a kör célját, aláírásra szólította fel a magyar­ságot. Már két hét múlva, december 20-án 178 taggal megalakult a Magyar Népkör, amelynek első ideiglenes elnöke Tripolszky Béla, jegyzője Késmárky Gyula lett. 1869. január 6-án a közgyűlés elfogadván a bi­zottmány által kidolgozott alapszabályt, hi­vatalosan is megalakult, és megválasztotta első tisztviselőit. Az Óbecsei Magyar Népkör olyan formában már nem él, egykori székhá­za a mai Milos Crnjanski utcában roskadozik, de a szelleme és szellemisége él és élni fog. A Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör tagjainak és vezetőségének feltett szándéka, hogy ezt a szellemiséget, mint szellemi örökös, megél­je, és továbbadja. Ezért ezt az évet teljes egé­szében a százötven éves Népkörnek és az in­tézményesült magyar kultúrának szenteljük. A műsor végén vendégként a Fokos ze­nekar lépett fel, amely a Felszállott a páva te­hetségkutató műsor megnyerése óta először koncertezett szülővárosában. A fiúk megkö­szönték a nézőknek a bizalmat, a támogatást, a szeretet és az összefogást, amelyet a műsor alatt kaptak. RICZ Róbert (Fotók: A szerző) A CSINCSELE LEÁNYKÓRUS NAGY SIKERT ARATOTT A SZELENCE ÉNEKCSOPORT HÁROM ALKALOMMAL NYERTE EL A VASS LAJOS-NAGYDÍJAT A BECSEI VONÓS BANDA SOMOGYI DALOKAT ADOTT ELŐ 2019. Január 24. 29

Next