Csongrád Megyei Hirlap, 1957. július (2. évfolyam, 152-176. szám)

1957-07-05 / 155. szám

Péntek, 1957. július 5. A szentesi fehér paprika nemesítésével kísérleteznek a szentesi zöldségnemesítő telepen Szentesen néhány évtizede foglalkoznak a konyhakerté­szek a 3—4 eres tompahegyű, csípősségmentes, vajsárga szí­nű paprika termelésével. Te­kintettel arra, hogy ez a ter­melés úgyszólván csak kis­üzemi alapon terjedt el, a ter­melők célja főként a minél nagyobb tömegű áru előállí­tása volt. Több kertész kevés gondot fordított a fajtatisz­taság megtartására és valljuk be azt is, hogy nem is volt meg annak lehetősége. A ker­tészek zöme évről évre saját maga termelte meg a vetőma­got és mint minden növény, úgy a már híressé vált és sok évig valódiságában meglevő szentesi féle fehér paprika is eltért eredeti tulajdonságától. A Kertészeti Tudományos Kutató Intézet szentesi zöld­ségnemesítő telepe rövid két éve kezdte meg működését. Első munkájukat a híres paprika tudományos alapon való szétválogatása képezte. A fehér paprikának 1800 fajtaváltozatát találták meg és válogatták ki. A szétválogatott paprikát a telepen 800 törzsre­­osztották és törzsenként kis parcellá­kon termelik. Fajtanemesítés céljából a paprikafajokat biokémiai vizsgálatnak vetik alá, s a legtisztább fajtát további nemesítés céljára sza­porítják. A szentesi féle fe­hér paprika­­ nemesítésének célja: a fűszeres ízű, 3—4 eres, tompa, feltétlen édes, korai, bőtermő, vajsárga szín fajta, betegségmentességének visszaállítása, megtartása, to­vábbi javítása. A biokémiai vizsgálatok során megállapít­ják a C-vitamin, cukor, fe­hérje, olaj, csípős anyag és savtartalmát továbbiakban a magvizsgálat csírázási száza­lék, erély, életképesség, tisz­taság megállapítása történik. Ezeken kívül fenológiai meg­figyeléseit is végeznek és mindezeket összevetve te­nyésztik ki a legjobb fajtát. Ezek után talaj, és táp­anyagfelvételi vizsgálatokat hajtanak végre és kiküszö­bölik az úgynevezett talaj­­únjságot. A rövid, kétéves ku­tató munka, melyet Szalva Péter elvtárs vezetésével foly­tatnak ezen a telepen, már jelentős eredményeket ho­zott. A tél folyamán és a jö­vő év tavaszán mintegy 100 kataszteri holdba való édes, csípősségmentes paprikama­got tud az intézet átadni a szocialista szektoroknak és egyéni termelőknek. A magot ólomzárolva, szakfelügyelet mellett adják át a termelők­nek. A szentesi zöldségnemesítő telepen foglalkoznak a kuta­tók a karaláb- és káposztafé­lék nemesítésével is. Ezeknél a növényeknél szintén a faj­tatisztajelleg megteremtésére törekszenek és emellett a ko­rai fajták előállítása a fő cél. Ezeknek a növényeknek mag­vait külfödről kapjuk 1600 forintért kilogrammját. A törzskísérletezés útján a mag külföldről való behoza­tala elkerülhetővé válik. Az eddigi kísérletezés eredmé­nyeként, bár még kis mennyi­ségben, de a külföldinél már jobb magvakat állítottak elő. A korai zöldségfélék terme­lésének agrotechnikájával is foglalkoznak. Ez év tavaszán ebből a célból sorozatvető kísérletezést hajtottak végre, többek között karaláb és kel­káposztafélékkel. A pa­­lántákat 7—8 hetes korban ültették ki és annak ellenére, hogy háromszor megfagyott, szépen fejlődött, két héttel ha­marabb szedték, mint általá­ban. A parcellákat kataszteri holdra átszámítva, kataszteri holdanként 74 ezer forintot hozott a karaláb, melynek el­ső szedése május 6-án történt. A kelkáposztánál is a 7­3 hetes palánták váltak be leg­jobban. Tehát a sok problé­mával indult kísérleti telep rövid működése alatt már ed­dig is komoly eredményeket hozott, a kutatók munkája már eredményekben jelent­kezik. Litovszky Mihály képünkön az irulációs zsákok­kal beborított maghúzó kara­­lábtövek perme­tezése látható. Személyi változások A makói járásban több köz­ségi tanács vezetésében az el­­múlt napokban személyi vál­tozások történtek. Csanád­­palotán Hodák János lett a v. b.-elnök. Kurunczi Mihály, a volt v. b-elnök, v. b.-titkár lett. A községi tanács elnök­­helyettesének Fekete Istvánt választották meg. Apátfalvá­­ról visszahívták Mágori Jó­zsefet, az elnöki tisztségből, s helyére Hegyi Jánost vá­lasztották, aki járási EPOSZ- titkár volt. Kiszombor köz­ségben lemondott v. b elnöki tisztségéről Hajdú Jánosné és helyette Vass Istvánt ne­vezték ki. Klárafalván a v. b. megvonta Kovács Lajostól a tanács vezetését, s a napok­ban dönt, hogy ki lesz az új v. b.-elnök. Új nikkelezőü­zem Vásárhelyen Az Állami Gazdaságok Szerelőipari Vállalatának vá­sárhelyi gépjavító részlege új üzemrésszel bővült. Mintegy százezer forintos beruházás­sal berendeznek egy galvani­záló üzemet, amely előrelát­hatólag július 15-re már mű­ködik is. Az új üzemrész 12 munkást foglalkoztat. Nem­csak a fejőgépszerelő válla­latnak dolgozik, hanem a megyében levő, tehát a hely­beli üzemeknek is elvállal különböző galvanizálást, nik­­kelezést. Saját részükre hor­dozható cserépkályha váza­kat nikkeleznek. A Mérleg­gyárral is megegyeztek, hogy a mérlegeiket ők nikkelezik. Ez gazdaságos megoldás a Mérleggyár részére, hiszen eddig a szegedi magániparo­sokkal nikkeleztettek. A gal­vanizáló üzem egyébként csak üzemi megrendeléseket vállal, mivel kapacitásánál fogva nincs módja magán­­rendeléseket kielégíteni. Jelentős ennek a galvani­záló üzemnek a létrehozása, hiszen a megyében nincs más jelentős nikkelező üzem. Az új üzem előrelátható havi termelési értéke 150 ezer fo­rint körül lesz. A héten be­fejezik az üzem felszerelésé­nek hátralevő munkálatait és a jövő héten Budapestről érkeznek szakemberek, akik felülvizsgálják szakmailag, s aztán megkezdődik a ter­melés. Három totózó szerencséje Makón A 25. fogadási héten 12 ta­lálatot ért el a totón 839 479- es számú kollektív szelvényé­­vel három makói fogadó. Bankó János, Lehel utcai ci­pész hónapok óta két barátjá­val rendszeresen totózik kol­lektív szelvényen. A 12 talá­­latos tipposzlop 26 forint 40 filléres kollektív szelvényü­kön volt. A szerencsés nyerte­seknek van még ezenkívül négy darab 11-es és 6 darab 10-es találatuk. Mint ismere­tes, a 25. fogadási héten 12 találatos szelvényért csaknem 50 ezer forintot fizettek. A 11 találatért 640, a 10-ért pedig 80 forintot, tehát Benkőék több mint 50 ezer forintot nyertek. Előadás a gyermekbénulásról Sok szülő aggódva kérdi is­merőseit, izgatottan lapozgat­ja az újságokat, milyen mér­téket ölt a gyermekparalízis pusztító járványa, hogyan le­het ellene védekezni? A gyermekeiket féltő szü­lők érdeklődését kívánja ki­elégíteni az Ismeretterjesztő Társulat megyei titkársága, amikor július 10-én, szerdán este 8 órakor a vásárhelyi Petőfi Művelődési Házban előadást rendez a gyermek­­bénulásról. Előadó: dr. Heller István kórházi főorvos, a kér­dés kitűnő ismerője, lesz. A­­közeli napokban a me­gye más városaiban is meg­rendezi a Társulat a gyer­mekbénulásról szóló előadá­sokat, s ezeknek időpontját lapunk olvasóival közölni fog­juk. _______Sí. . . ZSUGORODIK A FÖLD? A fizikusok elektronikus számológéppel most ismét kiszámították a Föld sugarát az Egyenlítőnél. A kapott érték 6 378 388 méter, vagy­is 128 méterrel kevesebb, mint a régi érték. A Föld nem zsugorodik, csak a szá­mítás pontosabb. NE GONDOLJ A CSONGRÁDRA A csavarhajtású hajóóriásra, melynek fe­délzetén nyugágyban pihennek a ki­rándulók. Az „Ercsi” nem ilyen. Zömök testének hossza 46, legnagyobb széles­sége 10 méter, kettőszáz lóerős gőzgép hajtja immár 70 éve és 180 utas a be­fogadóképessége. Vontatásra, személy­­szállításra egyaránt alkalmas — öszvér hajó, ahogy mondják — megbízhatóan dolgozik, s ez a jellemvonása köti ösz­­sze legjobban a hajósokkal. Most is megremegnek fémbordái, jellegzetes kürtölés, erős dohogás hallik, a lapát­kerekek a vizet csobogtatják és az Ercsi elindul a szegedi kikötőből a Tiszán. Orra sörényszerű fehér habot hasít a folyóban, sodródó széles hullámok hagyják el ékalakban a hajót és a partszegélynél egymásra bukó kis víz­­tarajok mutatják a Tisza háborgását. A napfény ragyogva törik meg a víz tükrén, kétoldalt pedig zöld faként hú­zódnak az ártéri fák, és ha előrené­zel, a kék ég meg a zöldessárga folyó síkja összeér. A hátsó fedélzeten vászontető alatt félkörben ülnek az asszonyok, leányok, gyermekek, a férfit keveset lehet látni. Valamennyien őrzik cókmókju­­kat, ki kerékpárt, ki letakart kosarat, vagy faládát. Egy néni lavórba helye­zett csibéire vigyáz, nagybajuszú pa­rasztbácsi éppen szalonnából falato­zik. Elöl fiatal leány szerelmes verse­ket olvas. Közeledik az algyői híd, hát­­rahúzzák a kéményt és leengedik az árbocot. Szőke hajú kisfiú fehér színű zászlócskával bíbelődik. Észrevesz: — Ez a hídkinyitásnak a jelzése. Szakszerűtlenül kifejezve a hajó fehér zászlóval adja tudtára a ponton Hajóval­, a Tiszán hidak és a kompjáratok kezelőinek, hogy készüljenek fel az átengedésre. — Maszlag István, nőtlen és parti­képes —, mutatkozik be a 6 éves ele­ven kisfiú, akinek édesapja, édesanyja a hajón dolgozik. igyekvő Palásti bácsi csendben ül a fe­dett fülkében. Van is reá oka, mert Lajos fia, — akinél látogatóban volt Szegeden —, operáció előtt áll. — Egyelőre még bizonytalan a sor­sa — jegyzi meg — és kinéz a keskeny ablakon ... A hajó kapitányának ennél jobb a kedve. Fenn a parancsnoki hídon friss szellő hűti az embert és Lengyel elvtárs, akiről szó van, készséggel tá­jékoztat: — A hajós embernek csak az egye­düllét kellemetlen, mert sokszor na­pokig partot meg vizet lát. A szíve azért mindig visszahúzza a ha­jóra —, s itt félbeszakítja mondaniva­lóját, mert a parancsnoki jelző készü­lékhez lép. Egész lassan — adja az utasítást —, mert kikötünk Mártélynál. Két asszony száll fel a hajóra és máris megyünk tovább. — Node — folytatja Lengyel elv­­társ —, teremtünk mi jókedvet. Táro­gatón, mandolinon tudnak játszani kö­zülünk, én harmonikázni szoktam és ha összeülünk, hamar elfelejtjük a gondokat. „Ismeretszerzés” végett lemegyek a hajó gyomrába, a kazánhoz. A hőség itt 50 fok, és n­em­téktől fényes testül Szűcs Antal dobálja lapáttal a szenet a tűztérbe. Ez bizony kemény munka, 4 óránként váltják egymást a fűtők, de így is megviseli a szervezetet. — Aki ezt nem szereti, az nem is marad a kazán mellett —, mondja Szűcs Antal és Mindszent után, mikor pihenőidejében újra találkozók vele a fedélzeten az ország helyzete is szóba kerül, mert a hajósokat is érdeklik a „szárazföld” eseményei. Elmeséli Szűcs Antal, hogy mint kommunistát az októberi időben el akarták tenni láb alól, de szerencsére másképpen alakul­tak a dolgok. Nagyon örül a munkás­őrség létrejöttének, mert végre fegy­vert kaptak a becsületes elvtársak. E KOMOLY tárgyú beszélgetés után pillantom meg Fekete bácsit, a hajó üzemvezetőjét■ — A természethez való közelség, a jó levegő, meg az egymásrautaltság rit­musa teszi széppé a hajós életét — vá­laszol kérdéseimre, majd hozzáteszi: — Jó ám nagyon a koszt és ez fon­tos a „kedélycsinálásnál”. Szívélyesen kalauzol kabinjába, hogy nézzek körül: beépített szekrény, he­verő, asztal, két szék, rádió, mosdó a berendezés —, s mindez egy ember ké­nyelmét hűen kiszolgálja. Kifelé jövet nagy kártyacsatára le­szünk figyelmesek. — Itt a piros ász­tomám! — Hiába, nem „jön” a lap — kesereg a vesztes fél. A tréfacsináló Csernus bácsi, a hajó szakácsa, kisebb befőttes üveggel szalad a büfés asszonyhoz: — öntse teli borral! Jó barátom ez a csanyi gádzsó, majd ő fizet. S mikor teljesül a kívánsága, sugárzó arccal engedi le a torkán a kártyaparti nyereségét... Szentesre érünk nemsokára, az uta­sok már eléggé megfogyatkoztak, mert Csanyteleknél sokan hagyták el a ha­jót. Mindenki kihajol a korláton. Ritka eseménynek vagyunk tanúi, virágzik a Tisza. Mint a hóesés, oly sűrűn száll­nak a szárnyas állatkák, rengeteg esik közülük a vízbe, de a többieket is a hullámsírba vezeti repülésük. Elhala­dunk a csongrádi vashíd alatt, feltűn­nek a város épületei és 30 perc múlva kiszállunk a ringó Ercsiből.­ ­ JÓ NÉHÁNY 1­5 óra múlva újra útnak ered és parton levők nem is sejtik, hogy örömet, bá­natot, jókedvet visz a Tiszán és vala­mit szívünkbe lop ifjúkorunk romanti­kájából ez a lassan úszó, kedves, nagy hajó. Szindbád hajója... Tán az is le­­hetne... SZABÓ RÓBERT _ fete gazdára tafel. __3----- Inkább az ellenség?.. Méltán vethetjük fel a Makói Malom egyes dolgozói előtt, kit kell nekünk támogatni? Azt-e, ak­i barátja népi demokratikus rendszerűn lenek és a nép érde­keit becsülettel szolgálja, vagy pedig azt, ak­i néhány hónap­pal ezelőtt mindent elkövetett, hogy a néphatalom, a proletár­­diktatúra híveit, eltávolítsa a malom vezetéséből?! A Makói Malomban ugyanis egyesek túl­ságosan »türelmetlenek­« az új főgépésszel, Szalai Sándorral szemben. Miként a régi főgé­­pész, Hangai Ferenc azzal a ha­zug állítással próbálta az üzem kommunista igazgatóját, Kocsis Imre elvtársat lehetetlenné ten­ni, hogy­ nem ért a szakmájá­hoz, most vannak, akik Szalai Sándorral szemben is kezdik ezt a receptet alkalmazni. Holott ebben az esetben sincs igazuk, mert az új főgépész érti a dol­gát, hiszen 13 esztendeig volt a Martói Kórház főgépésze. A he­lyi viszonyok megismerésében azonban nem gáncsolni, hanem segíteni kell őt. Nem lehet egyetérteni az olyan rosszindulatú kijelentés­sel, amit a malom karbantartó lakatosa tett, mikor üzentek ne­ki, jöjjön segíteni Szálainak valamilyen alkatrész behelye­zésében. A karbantartó­ lakatos a szíves hívásra ugyanis így vá­laszolt: »Menjen a fene, Szalai ilyet még nem csinált, nem ver­­gődök vele«. A régi főgépész, Hangai Fe­renc ravasz ember volt. A dol­gozókkal és főleg a vezetőkkel szemben megértő magatartást tanúsított és inkább másokat nyomott előtérbe a párt és kor­mány elleni lazításra. Az ellen­­forradalom idején azonban na­gyon kinyílt a szeme. Mint munkás tanácselnök helyettesnek első dolga volt, hogy­ Kocsis igazgatót és még három kom­munistát azonnal eltávolítson a malomból. A három kommunis­ta pedig nem volt valami kivé­telezett személy, ha csak nem tartjuk annak az üzem­asztalos, portás és takarítónői beosztást. Ilanyai azonban szívből gyűlöl­te a munkásrendszert, hiszen a múlt rendszerben bizalmas be­osztású sofőrje volt a malom régi tulajdonosának, Tóth Fe­rencnek, akit nemegyszer vitt kocsijával Svájcba nyaralni. Hangai »jó családból« való, öccsének például Makón hagy­­maszárító-telepe volt és a né­meteknek szállított a második világháborúban. Mint hithű fasiszta beiratkozott a hitleri horogkeresztes pártba is. Piájuk lehet tehát mondani, hogy­ al­ma nem esik messze a fájától. A Makói Malom egyes dol­gozói gondolkozzanak el egy­ ki­csit a múlt ellenforradalmi ese­ményein. S ha valóban őszin­tén akarják támogatni szocia­lista építésünket, belátják, hogy nem az a hely­es, ha Hangaiak felé kacsingatnak, hanem az, ha a nép barátaival összefogva dol­goznak. Így lehet csak kihever­ni azokat a súlyos anyagi és erkölcsi veszteségeket, amit ép­pen a Hangaiak felelőtlen han­­dabandázása, bérdemagógiája és gyilkos, felforgató tevékenysége okozott nekünk. Hadas Lajosné képkiállítása Vásárhelyen szeretik és ér­tékelik a képzőművészetet, amit igazol a különféle kiál­lítások nagyszámú látoga­tása. A legutóbbi napokban szin­tén van alkalmunk egy ér­dekes nyári képkiállítás meg­tekintésére; dr. Hadas Lajos, a közismert és jónevű fogor­vos felesége mutatta be ké­peit a TTIT klub helyiségé­ben. Hadasné nevét több me­gyei és városi kiállításon va­ló szerepléséből már eddig is ismerte a képszerető közön­ség, most azonban egy össze­foglaló kiállítás keretében alkalmunk adódott a mű­vésznő egyéniségét közelebb­ről és részleteiben is megis­merni ... A helyiség kis méretei mi­att a nagyobb lélekzetű, — főleg igen szép virágcsendé­letei nem kerültek bemuta­tásra. Ez alkalommal csak pár színes akvarelle és né­hány, a tengeren festett olaj­képe, nemkülönben néhány sikerült rajza került a kiál­lítás keretébe, — de ez a kis gyűjtemény is elég ahhoz, hogy észrevegyük művészi hivatottságát. Kifinomodott, nemes színei, a természet művészi meglátása, képei­nek témaválasztása igazol­ják a további munkásságá­hoz fűződő szép reménye­ket ... Egyes képeiről szólva el­mondható, hogy azok őszin­tén, nagy szeretettel vannak festve. Főleg akvareljei érde­melnek különös figyelmet, melyeket egyszerű eszközök­kel igen színesen és rokon­szenvesen vet papírra. Olaj­képei közül a tengerparti vá­rosokat ábrázoló munkák ko­moly művészi képességet árulnak el. Ezen a vonalon még sok szépet várhatunk Hadasné ecsetétől. Rajzai finomak, vonalveze­tése nemes és az ábrázat fi­gurák megkapóan karaktere­sek. Néhány tiszaparti képe jó megfigyelést és a táj lel­kének hű kifejezését mutatja. Vásárhely nagy fejlettségű képzőművészeti élete csak nyert Hadasné kiállításával, mert egy újabb tehetség sor­baállása csak gazdagítani és színesebbé fogja tenni azokat a kiállításokat, amiket Vá­sárhelyen elég gyakran van alkalmunk látni... ___________RG. A. m­i " heti lottó és­­ júniusi tárgyjutalom sorsolás A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a lottó esedékes heti húzását és a júniusi ju­talom tárgysorsolást pénte­ken délelőtt 10 órai kezdet­tel ismét együtt rendezi meg ezúttal Kőbányán, a villa­mosgép és kábelgyár Gyöm­­rői út 12. számú házban levő művelődési otthonában. A húzás érdekessége, hogy ezúttal már két öröklakást sorsolnak ki. A lottóház ha­todik emeletén egy két szoba, hallos, összkomfortos és egy garzon öröklakás jut a­­ sze­rencsés nyerteseknek. A pén­teki sorsoláson tehát az épülő lottóház hatodik eme­

Next