Csongrád Megyei Hirlap, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-01 / 102. szám

Éljen szabad, független hazánk, a Magyar Népköztársaság! A HÍRLAP takarékossági számlája Megyei összesítés: 3 420134 forint »Takarékoskodjék ki-ki a maga posztján, s sa­játjaként féltve vigyázza és óvja a nép vagyonát, mindannyiunk javára!« (A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány takarékossági felhívásából.) Mintegy 100 dolgozó vállalása A Szentesi Baromfifeldol­gozó Vállalat is elkészítette takarékossági intézkedési tervét. A terv a második negyedévet öleli fel, mivel a munka — mondhatni — ha­vonta változik. A baromfifeldolgozó rész­legnél huszonegynéhány dol­gozó tett egyéni takarékos­­sági vállalást : nagyobb gond­dal kezelik az áruit a felvá­sárlásnál, a pihentetésnél, belső szállításnál, tépésnél, csomagolásnál stb., s így a negyedéves megtakarítás: 118 800 forit. A »tojásosok« közül egyé­ni felajánlást 36 dolgozó tett. Vállalták: a törést 0,3 száza­lékkal csökkentik, gondo­sabban osztályoznak. Az osz­tályozásra külö­nös gonddal kell ügyelniök, mivel a to­jást 8 csoporttá lehet beso­rolni és nem mindegy — gazdaságosság szempontjából —, melyik csoportba kerül a tojás. Megtakarítás: 60 000 forint A vállalatnak éves szer­ződése van — havi felbon­tással — a Tiszántúli Áram­szolgáltató Vállalattal. A vállalat felajánlotta, hogy a szerződésben megszabott kilowattal szentben 1 szá­zalékos megtakarítást ér el. Ezzel a második negyedév­ben a megtakarítás: 2000 forint Ezenkívül az anyag- és áruforgalmi részleg, a fő­könyvelőség, egyszóval az adminisztratív dolgozók — mintegy harmincan — tet­tek vállalást. Munkájukat úgy szervezik meg, hogy csökkenjen a kiküldetések száma, a nyomtatványok fel­­használása, a helyi és vidéki postai telefonbeszélgetések mennyisége. Ez a vállalatnak 5 százalékos csökkenést je­lent. A vállalatinál mintegy 100 dolgozó tett egyéni takaré­kossági vállalást. A kislis­­ták is bekapcsolódtak a munkába. A legutóbbi szak­­szervezeti ülés tapasztalata bizonyítja, hogy a dolgozók mindent elkövetnek, hogy a második negyedévre tett vállalást teljesítsék. Vég­eredményben tehát a válla­lat második negyedévi megtakarítása: 184 250 forint Megtakarítás: 3450 forint. Alapos intézkedési terv A Csongrád megyei Mező­gazdasági Gépjavító Válla­lat tervében jóváhagyott re­zsiköltségek közvetlen bérre vetítve 219 százalékot tesz­nek ki. Ezt a költséget eb­ben az évben 197 százalékra kel csökkenteniök, ami ne­gyedéves viszonylatban 100 ezer forint megtakarítást je­lent, összességében ez 3 szá­zalékos csökkenést jelent az összköltségek tekintetében. Ennek érdekében több in­tézkedést tett a vállalat ve­zetősége. A felbontott rezsiköltség - normákat üzemrészekre, il­letve gazdálkodási területek­re bontják és a normák be­tartásáért felelős személye­ket jelölnek ki; az anyagszállítási költség, valamint hők­ezelési eljárá­sért idegen vállalatnak kifi­zetésre kerülő költségek csökkentése érdekében üzembe helyezik a vállalat edzőkályháját és a hőkezelé­seket, valamint edzéseket házilag végzik el; a gyártási költségek csök­kentése érdekében meglevő sajtoló és daraboló, valamint egyéb gépekhez olyan cél­szerszámokat és készüléke­ket szerkesztenek és gyár­tanak, amelyek alkalmazása 10 százalékkal csökkenti az jelenleg szükséges munka­idő- és bér­ráfordítást; a r­ászabások során kelet­kező hulladékanyag tárolá­sára külön, bekerített tároló­helyeket létesítenek, ott mé­ret és minőség szerint osz­tályozva tárolják a hulla­­dékanyagot; a gépkocsival történő szál­lítások költségének csök­kentése érdekében biztosít­ják, hogy üresjárat ne le­gyen. Ennek érdekében a tehergépkocsit csak akkor indítják, ha annak terhelé­se legalább 3 tonna, oda­­vissza, biztosítva van; az egyes gazdasági ágaza­tok, illetve üzemrészek ve­zetői munkaterületükön le­vő, illetve a dolgozók, szak­­szervezeti csoportbizalmiak bevonásával megszervezik az egyéni takarékossági ver­senyt is. Az intézkedési terv ismer­tetése után a vezetőkön és a dolgozókon múlás, hogy a tett vállalást időben telje­sítsék. A helyi adottságok, a dolgozók leleményessége biztosíték erre. Az év hátra­levő részében tehát a Gép­javító Vállalat megtakarítása: 300 MM forint A két­ üzem össz­­megtakarítása: 484 250 forint. Megyei összesítés: 3 904 384 , forint. Amikor még bűn volt május­i megünneplése Lassan indul útjára a be­szélgetés. Török János bá­csit váratlanul érte látogatá­som­­, ugyanis arra kér­tem,­ beszéljen a régi május elsejék történetéről. — Várjunk csak egy ki­csit elvtárs, gondolkodni kell, mert bizony azok régen voltak. Hogy is volt csak...? Hamar átfutottak gondola­tai a régi emlékein. — Nagyon nehéz évek vol­tak ... — keskeny ajka mo­zog, szavait lehalkítja, majd elmosolyodik. — Nem egyszer kicselez­tük a csendőröket s illegáli­san ünnepeltünk. Mindig csupa egyhangú volt az élet, csak május elsején újult fel bennünk a remény, hogy egyszer vége lesz a sok szen­vedésnek. Nem fiatal ember már Ja­ni bácsi, jól megfontolja, amit mondani akar. Látszik rajta, hogy szinte maga elé képzeli a történteket. Az első percekben érzései, sza­vai olyanok, mintha most is az 1920-as években élne. Nagyot fordult azóta a tör­ténelem kereke és ő maga is sokat tett ezért. — 1922-ben Komárom me­gyében az Orbü nevű pusz­tán dolgoztunk, mint szerve­zett kubikosok egy papi, birtokon, de május elsején nem dolgoztunk. Ünnepel­tünk! Szerencsénk volt, hogy befejezés előtt állt az a munka, különben valameny­­nyiünket szélnek eresztettek volna a május 1-i ünnepért. A múltat idéző szavak egymást követik. Egyik má­jus elsejei esemény a mási­kat juttatja Jani bácsi eszé­be, aki gyűlölettel beszél a Kürthy-féle népnyúzó kor­szakról. Arról, hogy a 30-as években május elsején Szen­tesen nem engedték be a földmunkásokat a munkás­­otthonban, de a szervezett munkások piros szegfűt tűz­tek kabátjukra, úgy tüntet­tek. A Kossuth téren május 1-én már három munkás nem lehetett együtt. A piros szegfűt is leszedték a rend­őrök a dolgozók kabátjáról, miközben megjegyezték: »majd adunk nektek mi pi­ros szegfűt, de kék lesz a helye, nyomorultak«. A régi májusokra való vissza­pillantás óráiban ott húzó­dik a régi keserűség, mint sötét árnyék, mint az elmú­lás, amit senki sem láván vissza. Helyét felváltotta egy újabb, egy jobb emberi élet. A mai, amiben élünk. Ez szövődik át gondolata­inkban, amikor Török János elvtárssal a nemzetközi pro­letariátus nagy ünnepéről beszélgetünk... — UTOVSZKY — A „Gavallérok“ - Tömörkényen Ma jelentős eseménye lesz Tömörkénynek a nőbizott­ság és a KISZ tagjaiból még márciusban alakult húsz­­tagú színjátszó együttes be­mutatkozás­számba menő fellépése. A fiatalokból és idősebbekből álló gárda már hetek óta szorgalmasan ta­nulja a szerepeket és a „Ga­vallérok” című színdarabot adja elő. Az előadásra a község művelődési otthoná­ban kerül sor. Második az országban Olyan kitartóan takaré­koskodtak márciusban a Csongrád megyei általános és középiskolák diákjai, hogy az országos versenyben me­gyéjük a második helyezést érte el. A jó eredmény el­éréséért különösen sokat tet­tek az alábbi iskolák: A kis létszámú iskolák csoportjában az ajkaszigeti iskola messze megelőzve mindenkit, országosan első, egy tanulóra jutó 948 forin­tos átlagával. A makói já­rásban lévő hatrongyosi ta­nyai iskolánál 305 forint, a vasháti iskolánál 378,80, a koszorúhalmi iskolában pe­dig 223,08 forint megtakarí­tása van egy-egy pajtásnak. A közép létszámú iskolák közül most is a hódmezővá­sárhelyi, Tarjára úti iskola eredménye tűnik ki, ahol egy-egy pajtás 95,11 forint értékű bélyeget vásárolt. Ki­rályhegyesen 79, Kerekegy­házán 58,05, Mártélyon, a központi iskolában 57,94 fo­rint megtakarítása van egy­­egy pajtásnak. A nagy létszámú iskolák sorában változatlanul a hód­mezővásárhelyi, Szent Ist­ván téri iskola vezet,­­itt 51,94 forint az egy főre eső átlagbetét. Szentesen, a Pe­tőfi utcai iskolában 44,07, Makón, a Malinovszki úti iskolában 40,80, Csongrádon, a központi fiúiskolában 37,13 forint értékű takarékbélyege van egy-egy tanulónak. Számolócédulát kérni kell Az élelmiszerkereskedelmi iroda ellenőrei megállapítot­ták, hogy a kiszolgálók több, pénztárgéppel rendelkező húsboltban és élelmiszerüz­letben nem adnak számoló­­cédulát a fizetéshez a vásár­lóknak és a pénztáros be­mondás alapján ad blokkot. A fizetésnek ez a formája szabálytalan és sok félreér­tésre ad alkalmat. Ilyen ki­szolgálást a vásárlók se fo­gadjanak el. Az iroda külön felhívta az üzletek figyel­mét, hogy a jövőben okvet­lenül adjanak a vevőknek számolócédulát. Az ellenőrök az utasítás megszegőit fele­lősségre vonják. Csongrád megye munkásai, dolgozó parasztjai, értelmiségiei! Csongrád megye valamennyi dolgozója!! Május elseje, a munka, a nemzetközi munkásösz­­szefogás nagy ünnepe alkalmából a Magyar Szocialista­­ Munkáspárt Csongrád megyei végrehajtó bizottsága­­ szívből köszönti a megye dolgozóit. Ezen a napon megyénk városaiban, községeiben és­­ falvaiban, a legkisebb településeken is ünnepségre­­ jönnek össze a dolgozók, hogy soha nem látott erővel­­ tegyenek hitet pártunk és kormányunk politikája, a.A nemzetközi munkásösszefogás, a szocializmus és 34 béke védelme mellett. _ A mai nagyszerű ünnep alkalmából forró üdvöz-­­ létünket küldjük a megye valamennyi dolgozójának, s Kívánjuk, hogy a május elsejei ünnepségek kovácsol- ■ ják még jobban egybe népünket, hogy további nagy­­ sikereket érhessünk el az iparban, a mezőgazdaságban, s a tudományban és a kultúrában, az élet még szebbé­­ tételében, hazánk további felvirágoztatásában. MSZMP CSONGRÁD MEGYEI­­ VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ! Be kell tartani az építési engedélyek tervelőírásait Szívderítő dolog napjaink­ban, hogy egyre több új családi ház épül állami tá­mogatással, vagy éppen ma­gánerőből. Annál sajnálato­sabb azonban, hogy az új­donsült építkezőik hajlékot teremtő örömükben elfeled­keznek és sokszor semmibe­veszik az építkezési en­gedé­lyekben lerögzített tervelő­­írásokat. Ez nem olyan­­pa­piros igazság­, amint sokan gondolják, hanem nagyon is fontos településrendezési, gazdasági, szociális és — nem utolsósorban — esztéti­kai célokat szolgál. Mert, ha kénye-kedve szerint épít­kezne mindenki, akkor ha­marosan görbe utcákat, be­építetlen térségeket, külön­böző srontálású házakat látna az ember és az össze­visszaság sok kárt és hát­rányt okozna. Az említett jelenségek a szentesi járásban is előfor­dulnak, ahol a tapasztalatok alapján az építkezők húsz százaléka figyelmen kívül hagyja az építési hatóságok által jóváhagyott útmutatá­sokat. Szőke Ferenc árpád­halmi lakos például koroá­tyolt tetőzet helyett otromfa­­last építtetett, pedig Dorwald idején közösen megállapo­dott a többi építkezővel. Ez­­zel kapcsolatosan fellebbez­­ést sem adott be, nem haj­­totta végre a járási tanács ipari-műszalk osztályának helyreállítási utasítását­­­ ezért már a második sza­bálysértési eljárás indult el­lene. A tervelőírások mellő­zése deríthető fel példára Mindszenten, Rippa Mihály­­nál, Márton Ferencnél és Tülküs Mihálynál — en utóbbi annyira merült itt önállóságba, hogy a tervek­­kel ellentétben most való­sággal keresztben áll a ház, amelyet építtetett. Az építkezési előírások­ semmibevevését jelenő a külterületi építkezés, ami egyáltalán nincs megenged­ve. Varga Imre csanyteteki lakos — ráadásul kőműves — minden hatósági hozzájá­rulás nélkül tavaly meg­­kezdte lakóházának alapozá­sát a külterületen. Az idén­ kérte az építkezési enge­délyt, de ehelyett az építési hatóság elrendelte a már fel­húzott falak lebontását. Érdemes minderre felfi­gyelni minden építtetőnek, mert önmaga és a közösség érdekében cselekszik, ha be­tartja az építkezési engedé­lyek tervelőírásait. Ugyan­akkor az is fontos, hogy a kőműves munkavállalók se tegyenek kivételt, hanem mindig a tervekhez hűen fogjanak munkához. Néhány szó a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugdíjazásáról A Magyar Népköztársa­ság eddig sok kedvez­ményt nyújtott a tsz-ta­gok számára, kifejezve ezekkel a kedvezmények­kel, hogy segíti a társas gazdálkodás útjára tért dolgozó parasztságot. A Magyar Népköztársaság segíteni akarásának és messzemenő gondoskodá­sának fényes bizonyítéka az 1957. évi 65. sz. tör­vényerejű rendelet, amely a mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek kötelező köl­csönös nyugdíjbiztosításá­ról szól. Tagadhatatlan, hogy a tsz-tagok régen vártak már egy ilyen rende­letét és örömmel üdvözölték annak megjelenését. A nyugdíjtörvény újabb győ­zelme a szocialista társa­dalomnak a kapitalista társadalmi rendszer felett. Bebizonyította ez a tör­vény, mire képes egy szo­cialista állam, hogy olyan rendeletet tud megjelen­tetni és végrehajtani, ami­lyenek a kapitalisták or­szágában soha nem lát­hatnak napvilágot. Ennek a törvénynek sokan örültek, hiszen még példa arra nem volt, hogy mezőgazdasági dolgozó nyugdíjat kapott volna. Különösen nagy ennek a törvénynek a jelentősége, ha arra gondolunk, hogy Népköztársaságunk még csak 13 éves és mégis ál­lami hozzájárulással nyug­díjat fizet az idős tsz­­tagoknak. WÉTIi€! 1Ob?OV0vR®Äw gok még csak ebben az évben kezdik fizetni a nyugdíjalapot. A mi ter­melőszövetkezetünk — a fábiáni Úttörő Tsz — tagsága egy évben annyi nyugdíjjárulékot fizet be, hogy ha eggyel több nyugdíjasunk volna, ak­kor a nyugdíjasok többet kapnának, mint amennyit a tsz-tagság befizet. Mi­vel négy nyugdíjasunk van, a befizetett nyugdíj­járulék éppenhogy fedezi a nyugdíj összegét. De nézzük meg a szá­mok tükrében, hogy mennyi is az egyhavi nyugdíj. Az Országos Nyugdíj Intézet fizet ha­vonta 315 forintot. Ugyan­akkor a törvény megen­gedi, hogy a nyugdíjas tag egy év alatt összesen 111 munkaegységet telje­sítsen. Azonkívül a nyug­díjas tagnak a törvény továbbra is biztosítja az alapszabály szerint járó háztáji földeket. Ha egy munkaegység értékét 35 forintra vesszük és egy hold háztájbról 25 mázsa kukoricát számítunk 110 forintos mázsánkénti ár­ral, akkor ez azt jelenti, hogy a nyugdíjas tag évi jövedelméből egy hónap­ra 868 forint jut. Ha így nézzük a nyugdíj össze­gét, és csak így nézhet­jük, mert ez a reális, ak­kor megállapíthatjuk, hogy nemcsak dohányra való az a nyugdíj, amit a ki­öregedett tsz-tagok kap­nak. Még egy, amiről nem szabad megfeledkezni. A 315 forintos nyugdíj nem azt jelenti, hogy az Elnöki Tanács végérvényesen és visszavonhatatlanul havi 315 forint nyugdíjat álla­pított meg a mezőgazda­­sági termelőszövetkezeti tagság részére. A törvény­­erejű rendelet 21. parag­rafusa (1) bekezdése sze­rint »az öregségi és rok­kantsági nyugdíj az irányadó havi átlagjöve­delem 35 százaléka«. Az irányadó havi átlag­jövedelme jelen pillanat­ban 900 forint. Nem az Elnöki Tanácson, hanem elsősorban a termelő­szö­vetkezeti tagságon múlik, hogy az irányadó havi át­lagjövedelem ne 900, ha­nem 1300, vagy annál is több legyen. Ha minden tsz-tag jól gazdálkodik, kedvezően használja ki területi és gazdasági adottsága mellett a ren­deletekben nyújtott ked­vezményeket és nem utol­sósorban az időt, akkor a nyugdíj összege évről évre emelkedni fog, hi­szen magasabb lesz az irányadó havi átlagjöve­delem. Eddig is kevés volt azoknak a száma, akik kevesellték a nyugdíj összegét, de ha a fentiek alapján mérlegeljük, ak­kor még ellenségeink se mondhatják, hogy nem gondoskodunk kellően idős tsz-tagjainkról. Benedek Irén a fábiáni Úttörő Tsz- könyvelőbe Pénteken Újpesten sorsolják a lottót A Sportfogadási és Lottó­­igazgatóság ezen a héten ismét kettős sorsolást ren­dez. A lottó 18. játékhetének nyerőszámait és az áprilisi tárgyjutalmakat május 2-án, pénteken Újpesten a mun­­kásotthonban (Munkásotthon utca 55. szám) húzzák. A tárgynyereménysorsoláson a 16. játékhét szelvényei vesz­nek részt. A húzás délelőtt 19 óra­kor kezdődik, előtte 9 óra­kor pedig „dupla vagy sem­­mi’’-játékot rendeznek, ame­lyen „külön pénzhez" is juthatnak a sorsoláson részt­vevők. Két kiállítás sikere Vasárnap nyílt meg a vá­sárhelyi Tornyai János Mú­zeum kiállítási­­ termében Tormái Imre makói festő­művész és Käthe Kollwitz német grafikusművész em­lékkiállítása. A két kiállítást Vass Imre, a városi v. b. el­nöke nyitotta meg a város művészetszerető dolgozóinak őszinte érdeklődése mellett. A megnyitás óta eltelt na­pok alatt számos látogatója volt a két kiállításnak. A Torma-kiállítást lapunk már­­makói megnyitásakor érté­­­kelte, a Käthe Kollwitt gra­fikáinak értékelésére még utcázatérült­.

Next