Csongrád Megyei Hirlap, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-01 / 102. szám
Éljen szabad, független hazánk, a Magyar Népköztársaság! A HÍRLAP takarékossági számlája Megyei összesítés: 3 420134 forint »Takarékoskodjék ki-ki a maga posztján, s sajátjaként féltve vigyázza és óvja a nép vagyonát, mindannyiunk javára!« (A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány takarékossági felhívásából.) Mintegy 100 dolgozó vállalása A Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat is elkészítette takarékossági intézkedési tervét. A terv a második negyedévet öleli fel, mivel a munka — mondhatni — havonta változik. A baromfifeldolgozó részlegnél huszonegynéhány dolgozó tett egyéni takarékossági vállalást : nagyobb gonddal kezelik az áruit a felvásárlásnál, a pihentetésnél, belső szállításnál, tépésnél, csomagolásnál stb., s így a negyedéves megtakarítás: 118 800 forit. A »tojásosok« közül egyéni felajánlást 36 dolgozó tett. Vállalták: a törést 0,3 százalékkal csökkentik, gondosabban osztályoznak. Az osztályozásra különös gonddal kell ügyelniök, mivel a tojást 8 csoporttá lehet besorolni és nem mindegy — gazdaságosság szempontjából —, melyik csoportba kerül a tojás. Megtakarítás: 60 000 forint A vállalatnak éves szerződése van — havi felbontással — a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalattal. A vállalat felajánlotta, hogy a szerződésben megszabott kilowattal szentben 1 százalékos megtakarítást ér el. Ezzel a második negyedévben a megtakarítás: 2000 forint Ezenkívül az anyag- és áruforgalmi részleg, a főkönyvelőség, egyszóval az adminisztratív dolgozók — mintegy harmincan — tettek vállalást. Munkájukat úgy szervezik meg, hogy csökkenjen a kiküldetések száma, a nyomtatványok felhasználása, a helyi és vidéki postai telefonbeszélgetések mennyisége. Ez a vállalatnak 5 százalékos csökkenést jelent. A vállalatinál mintegy 100 dolgozó tett egyéni takarékossági vállalást. A kislisták is bekapcsolódtak a munkába. A legutóbbi szakszervezeti ülés tapasztalata bizonyítja, hogy a dolgozók mindent elkövetnek, hogy a második negyedévre tett vállalást teljesítsék. Végeredményben tehát a vállalat második negyedévi megtakarítása: 184 250 forint Megtakarítás: 3450 forint. Alapos intézkedési terv A Csongrád megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat tervében jóváhagyott rezsiköltségek közvetlen bérre vetítve 219 százalékot tesznek ki. Ezt a költséget ebben az évben 197 százalékra kel csökkenteniök, ami negyedéves viszonylatban 100 ezer forint megtakarítást jelent, összességében ez 3 százalékos csökkenést jelent az összköltségek tekintetében. Ennek érdekében több intézkedést tett a vállalat vezetősége. A felbontott rezsiköltség - normákat üzemrészekre, illetve gazdálkodási területekre bontják és a normák betartásáért felelős személyeket jelölnek ki; az anyagszállítási költség, valamint hőkezelési eljárásért idegen vállalatnak kifizetésre kerülő költségek csökkentése érdekében üzembe helyezik a vállalat edzőkályháját és a hőkezeléseket, valamint edzéseket házilag végzik el; a gyártási költségek csökkentése érdekében meglevő sajtoló és daraboló, valamint egyéb gépekhez olyan célszerszámokat és készülékeket szerkesztenek és gyártanak, amelyek alkalmazása 10 százalékkal csökkenti az jelenleg szükséges munkaidő- és bérráfordítást; a rászabások során keletkező hulladékanyag tárolására külön, bekerített tárolóhelyeket létesítenek, ott méret és minőség szerint osztályozva tárolják a hulladékanyagot; a gépkocsival történő szállítások költségének csökkentése érdekében biztosítják, hogy üresjárat ne legyen. Ennek érdekében a tehergépkocsit csak akkor indítják, ha annak terhelése legalább 3 tonna, odavissza, biztosítva van; az egyes gazdasági ágazatok, illetve üzemrészek vezetői munkaterületükön levő, illetve a dolgozók, szakszervezeti csoportbizalmiak bevonásával megszervezik az egyéni takarékossági versenyt is. Az intézkedési terv ismertetése után a vezetőkön és a dolgozókon múlás, hogy a tett vállalást időben teljesítsék. A helyi adottságok, a dolgozók leleményessége biztosíték erre. Az év hátralevő részében tehát a Gépjavító Vállalat megtakarítása: 300 MM forint A két üzem összmegtakarítása: 484 250 forint. Megyei összesítés: 3 904 384 , forint. Amikor még bűn volt májusi megünneplése Lassan indul útjára a beszélgetés. Török János bácsit váratlanul érte látogatásom, ugyanis arra kértem, beszéljen a régi május elsejék történetéről. — Várjunk csak egy kicsit elvtárs, gondolkodni kell, mert bizony azok régen voltak. Hogy is volt csak...? Hamar átfutottak gondolatai a régi emlékein. — Nagyon nehéz évek voltak ... — keskeny ajka mozog, szavait lehalkítja, majd elmosolyodik. — Nem egyszer kicseleztük a csendőröket s illegálisan ünnepeltünk. Mindig csupa egyhangú volt az élet, csak május elsején újult fel bennünk a remény, hogy egyszer vége lesz a sok szenvedésnek. Nem fiatal ember már Jani bácsi, jól megfontolja, amit mondani akar. Látszik rajta, hogy szinte maga elé képzeli a történteket. Az első percekben érzései, szavai olyanok, mintha most is az 1920-as években élne. Nagyot fordult azóta a történelem kereke és ő maga is sokat tett ezért. — 1922-ben Komárom megyében az Orbü nevű pusztán dolgoztunk, mint szervezett kubikosok egy papi, birtokon, de május elsején nem dolgoztunk. Ünnepeltünk! Szerencsénk volt, hogy befejezés előtt állt az a munka, különben valamenynyiünket szélnek eresztettek volna a május 1-i ünnepért. A múltat idéző szavak egymást követik. Egyik május elsejei esemény a másikat juttatja Jani bácsi eszébe, aki gyűlölettel beszél a Kürthy-féle népnyúzó korszakról. Arról, hogy a 30-as években május elsején Szentesen nem engedték be a földmunkásokat a munkásotthonban, de a szervezett munkások piros szegfűt tűztek kabátjukra, úgy tüntettek. A Kossuth téren május 1-én már három munkás nem lehetett együtt. A piros szegfűt is leszedték a rendőrök a dolgozók kabátjáról, miközben megjegyezték: »majd adunk nektek mi piros szegfűt, de kék lesz a helye, nyomorultak«. A régi májusokra való visszapillantás óráiban ott húzódik a régi keserűség, mint sötét árnyék, mint az elmúlás, amit senki sem láván vissza. Helyét felváltotta egy újabb, egy jobb emberi élet. A mai, amiben élünk. Ez szövődik át gondolatainkban, amikor Török János elvtárssal a nemzetközi proletariátus nagy ünnepéről beszélgetünk... — UTOVSZKY — A „Gavallérok“ - Tömörkényen Ma jelentős eseménye lesz Tömörkénynek a nőbizottság és a KISZ tagjaiból még márciusban alakult húsztagú színjátszó együttes bemutatkozásszámba menő fellépése. A fiatalokból és idősebbekből álló gárda már hetek óta szorgalmasan tanulja a szerepeket és a „Gavallérok” című színdarabot adja elő. Az előadásra a község művelődési otthonában kerül sor. Második az országban Olyan kitartóan takarékoskodtak márciusban a Csongrád megyei általános és középiskolák diákjai, hogy az országos versenyben megyéjük a második helyezést érte el. A jó eredmény eléréséért különösen sokat tettek az alábbi iskolák: A kis létszámú iskolák csoportjában az ajkaszigeti iskola messze megelőzve mindenkit, országosan első, egy tanulóra jutó 948 forintos átlagával. A makói járásban lévő hatrongyosi tanyai iskolánál 305 forint, a vasháti iskolánál 378,80, a koszorúhalmi iskolában pedig 223,08 forint megtakarítása van egy-egy pajtásnak. A közép létszámú iskolák közül most is a hódmezővásárhelyi, Tarjára úti iskola eredménye tűnik ki, ahol egy-egy pajtás 95,11 forint értékű bélyeget vásárolt. Királyhegyesen 79, Kerekegyházán 58,05, Mártélyon, a központi iskolában 57,94 forint megtakarítása van egyegy pajtásnak. A nagy létszámú iskolák sorában változatlanul a hódmezővásárhelyi, Szent István téri iskola vezet,itt 51,94 forint az egy főre eső átlagbetét. Szentesen, a Petőfi utcai iskolában 44,07, Makón, a Malinovszki úti iskolában 40,80, Csongrádon, a központi fiúiskolában 37,13 forint értékű takarékbélyege van egy-egy tanulónak. Számolócédulát kérni kell Az élelmiszerkereskedelmi iroda ellenőrei megállapították, hogy a kiszolgálók több, pénztárgéppel rendelkező húsboltban és élelmiszerüzletben nem adnak számolócédulát a fizetéshez a vásárlóknak és a pénztáros bemondás alapján ad blokkot. A fizetésnek ez a formája szabálytalan és sok félreértésre ad alkalmat. Ilyen kiszolgálást a vásárlók se fogadjanak el. Az iroda külön felhívta az üzletek figyelmét, hogy a jövőben okvetlenül adjanak a vevőknek számolócédulát. Az ellenőrök az utasítás megszegőit felelősségre vonják. Csongrád megye munkásai, dolgozó parasztjai, értelmiségiei! Csongrád megye valamennyi dolgozója!! Május elseje, a munka, a nemzetközi munkásöszszefogás nagy ünnepe alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei végrehajtó bizottsága szívből köszönti a megye dolgozóit. Ezen a napon megyénk városaiban, községeiben és falvaiban, a legkisebb településeken is ünnepségre jönnek össze a dolgozók, hogy soha nem látott erővel tegyenek hitet pártunk és kormányunk politikája, a.A nemzetközi munkásösszefogás, a szocializmus és 34 béke védelme mellett. _ A mai nagyszerű ünnep alkalmából forró üdvöz- létünket küldjük a megye valamennyi dolgozójának, s Kívánjuk, hogy a május elsejei ünnepségek kovácsol- ■ ják még jobban egybe népünket, hogy további nagy sikereket érhessünk el az iparban, a mezőgazdaságban, s a tudományban és a kultúrában, az élet még szebbé tételében, hazánk további felvirágoztatásában. MSZMP CSONGRÁD MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ! Be kell tartani az építési engedélyek tervelőírásait Szívderítő dolog napjainkban, hogy egyre több új családi ház épül állami támogatással, vagy éppen magánerőből. Annál sajnálatosabb azonban, hogy az újdonsült építkezőik hajlékot teremtő örömükben elfeledkeznek és sokszor semmibeveszik az építkezési engedélyekben lerögzített tervelőírásokat. Ez nem olyanpapiros igazság, amint sokan gondolják, hanem nagyon is fontos településrendezési, gazdasági, szociális és — nem utolsósorban — esztétikai célokat szolgál. Mert, ha kénye-kedve szerint építkezne mindenki, akkor hamarosan görbe utcákat, beépítetlen térségeket, különböző srontálású házakat látna az ember és az összevisszaság sok kárt és hátrányt okozna. Az említett jelenségek a szentesi járásban is előfordulnak, ahol a tapasztalatok alapján az építkezők húsz százaléka figyelmen kívül hagyja az építési hatóságok által jóváhagyott útmutatásokat. Szőke Ferenc árpádhalmi lakos például koroátyolt tetőzet helyett otromfalast építtetett, pedig Dorwald idején közösen megállapodott a többi építkezővel. Ezzel kapcsolatosan fellebbezést sem adott be, nem hajtotta végre a járási tanács ipari-műszalk osztályának helyreállítási utasítását ezért már a második szabálysértési eljárás indult ellene. A tervelőírások mellőzése deríthető fel példára Mindszenten, Rippa Mihálynál, Márton Ferencnél és Tülküs Mihálynál — en utóbbi annyira merült itt önállóságba, hogy a tervekkel ellentétben most valósággal keresztben áll a ház, amelyet építtetett. Az építkezési előírások semmibevevését jelenő a külterületi építkezés, ami egyáltalán nincs megengedve. Varga Imre csanyteteki lakos — ráadásul kőműves — minden hatósági hozzájárulás nélkül tavaly megkezdte lakóházának alapozását a külterületen. Az idén kérte az építkezési engedélyt, de ehelyett az építési hatóság elrendelte a már felhúzott falak lebontását. Érdemes minderre felfigyelni minden építtetőnek, mert önmaga és a közösség érdekében cselekszik, ha betartja az építkezési engedélyek tervelőírásait. Ugyanakkor az is fontos, hogy a kőműves munkavállalók se tegyenek kivételt, hanem mindig a tervekhez hűen fogjanak munkához. Néhány szó a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugdíjazásáról A Magyar Népköztársaság eddig sok kedvezményt nyújtott a tsz-tagok számára, kifejezve ezekkel a kedvezményekkel, hogy segíti a társas gazdálkodás útjára tért dolgozó parasztságot. A Magyar Népköztársaság segíteni akarásának és messzemenő gondoskodásának fényes bizonyítéka az 1957. évi 65. sz. törvényerejű rendelet, amely a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szól. Tagadhatatlan, hogy a tsz-tagok régen vártak már egy ilyen rendeletét és örömmel üdvözölték annak megjelenését. A nyugdíjtörvény újabb győzelme a szocialista társadalomnak a kapitalista társadalmi rendszer felett. Bebizonyította ez a törvény, mire képes egy szocialista állam, hogy olyan rendeletet tud megjelentetni és végrehajtani, amilyenek a kapitalisták országában soha nem láthatnak napvilágot. Ennek a törvénynek sokan örültek, hiszen még példa arra nem volt, hogy mezőgazdasági dolgozó nyugdíjat kapott volna. Különösen nagy ennek a törvénynek a jelentősége, ha arra gondolunk, hogy Népköztársaságunk még csak 13 éves és mégis állami hozzájárulással nyugdíjat fizet az idős tsztagoknak. WÉTIi€! 1Ob?OV0vR®Äw gok még csak ebben az évben kezdik fizetni a nyugdíjalapot. A mi termelőszövetkezetünk — a fábiáni Úttörő Tsz — tagsága egy évben annyi nyugdíjjárulékot fizet be, hogy ha eggyel több nyugdíjasunk volna, akkor a nyugdíjasok többet kapnának, mint amennyit a tsz-tagság befizet. Mivel négy nyugdíjasunk van, a befizetett nyugdíjjárulék éppenhogy fedezi a nyugdíj összegét. De nézzük meg a számok tükrében, hogy mennyi is az egyhavi nyugdíj. Az Országos Nyugdíj Intézet fizet havonta 315 forintot. Ugyanakkor a törvény megengedi, hogy a nyugdíjas tag egy év alatt összesen 111 munkaegységet teljesítsen. Azonkívül a nyugdíjas tagnak a törvény továbbra is biztosítja az alapszabály szerint járó háztáji földeket. Ha egy munkaegység értékét 35 forintra vesszük és egy hold háztájbról 25 mázsa kukoricát számítunk 110 forintos mázsánkénti árral, akkor ez azt jelenti, hogy a nyugdíjas tag évi jövedelméből egy hónapra 868 forint jut. Ha így nézzük a nyugdíj összegét, és csak így nézhetjük, mert ez a reális, akkor megállapíthatjuk, hogy nemcsak dohányra való az a nyugdíj, amit a kiöregedett tsz-tagok kapnak. Még egy, amiről nem szabad megfeledkezni. A 315 forintos nyugdíj nem azt jelenti, hogy az Elnöki Tanács végérvényesen és visszavonhatatlanul havi 315 forint nyugdíjat állapított meg a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagság részére. A törvényerejű rendelet 21. paragrafusa (1) bekezdése szerint »az öregségi és rokkantsági nyugdíj az irányadó havi átlagjövedelem 35 százaléka«. Az irányadó havi átlagjövedelme jelen pillanatban 900 forint. Nem az Elnöki Tanácson, hanem elsősorban a termelőszövetkezeti tagságon múlik, hogy az irányadó havi átlagjövedelem ne 900, hanem 1300, vagy annál is több legyen. Ha minden tsz-tag jól gazdálkodik, kedvezően használja ki területi és gazdasági adottsága mellett a rendeletekben nyújtott kedvezményeket és nem utolsósorban az időt, akkor a nyugdíj összege évről évre emelkedni fog, hiszen magasabb lesz az irányadó havi átlagjövedelem. Eddig is kevés volt azoknak a száma, akik kevesellték a nyugdíj összegét, de ha a fentiek alapján mérlegeljük, akkor még ellenségeink se mondhatják, hogy nem gondoskodunk kellően idős tsz-tagjainkról. Benedek Irén a fábiáni Úttörő Tsz- könyvelőbe Pénteken Újpesten sorsolják a lottót A Sportfogadási és Lottóigazgatóság ezen a héten ismét kettős sorsolást rendez. A lottó 18. játékhetének nyerőszámait és az áprilisi tárgyjutalmakat május 2-án, pénteken Újpesten a munkásotthonban (Munkásotthon utca 55. szám) húzzák. A tárgynyereménysorsoláson a 16. játékhét szelvényei vesznek részt. A húzás délelőtt 19 órakor kezdődik, előtte 9 órakor pedig „dupla vagy semmi’’-játékot rendeznek, amelyen „külön pénzhez" is juthatnak a sorsoláson résztvevők. Két kiállítás sikere Vasárnap nyílt meg a vásárhelyi Tornyai János Múzeum kiállítási termében Tormái Imre makói festőművész és Käthe Kollwitz német grafikusművész emlékkiállítása. A két kiállítást Vass Imre, a városi v. b. elnöke nyitotta meg a város művészetszerető dolgozóinak őszinte érdeklődése mellett. A megnyitás óta eltelt napok alatt számos látogatója volt a két kiállításnak. A Torma-kiállítást lapunk mármakói megnyitásakor értékelte, a Käthe Kollwitt grafikáinak értékelésére még utcázatérült.