Csongrád Megyei Hirlap, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-01 / 206. szám

Csütörtök, 1988. szeptember 1. Letartóztatások Jordániában A bombamerényletek nyo­mán több letartóztatás tör­tént Jordánia fővárosában. A letartóztatásokat a bom­barobbanások után létesített katonai vizsgáló bizottság rendelte el. Hivatalos helyről szárma­zó közlés szerint a bomba­robbanásoknak 41 sebesült­je van, nem pedig 34, mint az előző jelentések állítot­ták. A halálos áldozatok kö­zött van Zahadin Himoud külügyi államtitkár is. Befejezte tanácskozásait az élelmezésipari dolgozók világkonferenciája Szerdán folytatódott az élelmezés -, dohány- és ven­­déglátói­pari dolgozók III. , világkonferenciája. A dél­előtti ülésen ismét több kül­földi delegátus szólalt fel. A délutáni ülésen­ megtár­gyalták és elfogadták az elő­terjesztett határozati javas­latokat. Az NDK kormányának rendelkezése: Szeptember 4-ig nyugatnémet állampolgárok csak külön tartózkodási engedéllyel látogathatnak Kelet-Berlinbe Szerdára virradó éjszaka, augusztus 31-én 8 órakor hatályba lépett a Német De­mokratikus Köztársaság bel­ügyminiszterének rendelete, amely előírja, hogy szeptem­ber 4-én, vasárnap 24 óráig a Német Szövetségi Köztár­saság állampolgárai közül csak azok látogathatnak az NDK fővárosába, a demok­ratikus Berlinbe, akik a bel­ügyminiszter 1956. szeptem­ber 3-i rendelete előírásai­nak megfelelő érvényes tar­tózkodási engedély birtoká­ban vannak. Az NDK bel­ügyminisztere felhívja a fi­gyelmet arra, hogy azokat a nyugatnémet állampolgáro­kat, akik az említett tartóz­kodási engedély nélkül láto­gatnak Berlin demokratikus részébe, az NDK büntető­törvénykönyve előírásainak megfelelően fogják felelős­ségre vonni. Az intézkedés előzménye az, hogy a három nyugati hatalom — kihasználva a berlini légihíd biztosította lehetőségeket — nyugatné­met állampolgárokat szállít a nyugat-berlini uszító ren­dezvényekre, ahol az a­gr­esz­szív német militaristák új háborús kalandjainak céljai­ra korbácsolják fel a sovi­niszta szenvedélyeket. Szerdán reggel egyébként Berlin mindkét övezetében a megszokott nyugalommal indultak munkába a dolgo­zók. A magasvasút szerelvén­nyei, amelyek mind a két övezetben közlekednek, az övezeti határállomásokon a megszigorított ellenőrzés mi­att a szokásosnál valamivel tovább vesztegeltek. A nyu­gat-berlini rendőrség a de­mokratikus övezet felé tartó járókelőket, illetve az uta­sokat az övezeti határoknál figyelmezteti az NDK bel­ügyminiszterének rendeleté­re. A nyugat-berlini lapok szerda reggeli számukban az NDK óvóintézkedését­­me­rényletnek­ minősítik, amely­­a négyhatalmi státuszban biztosított szabad mozgás el­len irányul­. Egy szóval sem említik viszont, hogy a négy­hatalmi státusz a potsdami megállapodásokon nyugszik, amely egyebek között előír­ja, hogy a szövetségi hatal­mak kötelezettséget vállal­tak:­­a német militarizmust és nácizmust gyökerestől ki­irtják­. Márpedig a potsda­mi megállapodások értelmé­ben a kelet- és délkelet­európai országokból kitelepí­tett németek revansiszta szervezeteinek gyűléssoroza­ta ennek éppen az ellenke­zőjéről tanúskodik. Willy Brandt, Nyugat- Berlin kormányzó polgár­­mestere még a szerdai nap folyamán találkozott a­­frontvárosban­ állomásozó nyugati megszálló csapatok parancsnokaival, hogy meg­vitassa velük az új helyze­tet. 2 Ingyenessé válik a TBC-megbetegedéssel járó mindenféle orvosi vizsgálat és kezelés Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter az új egészségügyi kormányrendeletről A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány rende­letet adott ki a tuber­kuló­­zis elleni küzdelem tovább­fejlesztéséről. A Magyar Közlöny csütörtöki számá­ban megjelent rendeletről dr. Doleschall Frigyes egészség­­ügyi­ miniszter nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda mun­katársának. Arra a kérdésre, hogy mi­ért volt szükség új kormány­rendelet kiadására, a minisz­ter elmondotta: " Mint állami és társa­dalmi életünkben, úgy az egészségügyben is vannak olyan kérdések, amelyekre egyes időszakokban a fő fi­gyelmet fordítjuk. Ilyen volt egy-két évvel ezelőtt a gyermekbénulás, amelyet a korszerű védő­oltás bevezetésével remél­hetőleg sikerül felszámol­nunk. — Nem ilyen egyszerű a helyzet a gümőkórnál. Itt az eredményes küzdelem négy szakaszra oszlik. Az első a megelőzés, amelyet a BCG- oltás kiterjesztésével és a szarvasmarhagümőkór fel­számolásával kívánunk vég­rehajtani. A következő fel­adat a megbetegedettek fel­kutatása, vagyis a szűrés. Ezt követi a gyógyító munka kórházakban és tüdőgondozó intézetekben. Nem kevésbé fontos fel­adat a gyógyultak munká­ba állítása, más, egészségükre kedve­zőbb munkakörben, orvosi nyelven szólva a rehabilitá­ció.­­ A gumókór a felszaba­dulás előtt hosszú évtizedek alatt egyik legsúlyosabb egészségügyi problémánk volt. Terhes örökséget kel­lett itt is felszámolnunk. A felszabadulás óta eltelt ti­zenöt év eredményei igen jelentősek. A helyzet azon­ban ma is elég súlyos — van még ezen a­ területen is sok teendőnk. Országunk politikai és gaz­dasági fejlődése, az orvos­­tudomány felkészültsége lehetővé is teszi, hogy a si­ker minden reményében fokozzuk erőfeszítéseinket a gumókór további vissza­szorítására, majd teljes le­küzdésére. Már nem voltak elegendők az utolsó TBC- törvény, az 1940. évi 6. tör­vény rendelkezései. Szüksé­gessé vált, hogy kidolgoz­zuk a TBC elleni küzdelem távlati tervét, és új kor­mányrendeletben szabályoz­zuk az állami és társadalmi feladatokat és végrehajtási utasítás fog­lalja majd 666re. Ez 1960 de­cemberében jelenik meg — fejezte be nyilatkozatát dr. Doleschall Frigyes. Melyek az új kormányrendelet fontosabb rendelkezései ? — A kormányrendelet jel­lemző új vonása, hogy a gu­mókór elleni küzdelmet nem tekinti csupán az orvosok,­ az egészségügyi dolgozók fel­adatának, hanem az egész nép ügyévé teszi. A Vörös­­kereszt minden TBC gondo­zóintézete mellett társadalmi bizottságot alakít majd. Ingyenessé válik minden állampolgár számára a TBC-megbetegedéssel kap­csolatos valamennyi vizs­gálat és kezelés, beleértve a kórházi ápolást is. Ezzel a magyar egészség­ügyben először valósul meg a népbiztosítás gondolata, je­lentékenyen megelőzve az egészségügy többi ágait . Államunk jelentős anyagi áldozatokat vállal, h­ogy növelje a TBC-s bete­gek gyógyulási lehetőségeit így az alacsony jöve­delmű és sokgyermekes biztosított betegek, a tár­sadalombiztosítás alapján járó táppénzen felül kü­lön anyagi támogatást is kapnak. . Állami költségen helyezik el csecsemőotthonban a "fertő­ző TBC-s anyák gyerme­keit, ha elkülönítésük más­ként nem biztosítható. Kivé­telesen indokolt esetben a TBC-s megbetegedés miatt vizsgálatra berendelt bete­gek, vagy hozzátartozóik megkapják az útiköltséget is.­­ Amikor az állam ilyen nagyarányú támogatással és kedvezményekkel védi a la­kosságot a TBC-től és segíti a megbetegedettek gyógyulá­sát, joggal elvárja, hogy se­gítsenek az érdekeitek, az egész nép is. Fit­ten ezért a kormány­­rendelet kötelezővé teszi a részvételt a szűrővizsgála­tokon. Ugyancsak kötelező az orvosi vizsgálat a TBC-s megbete­gedés gyanúja esetén, sőt indokolt esetben a közössé­get veszélyeztető fertőző TBC-s beteget kötelezni le­het kórházi gyógykezelte­tésre. Mikor lép életbe­­ az új kormányrendel­et? — Az új kormányrendelet 1961. január elsején­ lép életbe. A rendelet ugyanis csak a legfontosabb elvi rendelke­zéseket tartalmazza az állampolgárok jogaira és­­kötelességeire vonatkozóan a gümőkór elleni küzdelemben. A végrehajtáshoz szükséges szervezeti intézkedéseket, az egészségügyi hálózat és az egyéb szervek sokrétű ten­nivalóit miniszteri rendelet Ismét előtérben az algériai probléma Párizsban híre jár, hogy de Gaulle tábornok hétfőn sajtókonferencián nyilatkozik az algériai kérdésről. Ezzel a két hónap múlva már hetedik évében levő háború prob­lémaköre ismét az érdeklődés homlokterébe kerül. Párizsi diplomáciai megfigyelők már az ENSZ várható algériai vitájának esélyeit latolgatják. A világszervezet közgyűlésének előestéjén nem tartják kizártnak, hogy de Gaulle valóban újabb kezdeményezésre kényszerül, mert maga mellé kellene állítania még a nyugati államok egy részét is. Franciaország részére — a diplomáciai megfigyelők többsége szerint — kínosnak ígérkezik az ENSZ újabb al­gériai vitája. Az amerikai Newsweek szenzációként tálalt értesülését, hogy de Gaulle tábornok személyesen is megje­lenik az ENSZ előtt, Párizsban nem cáfolták meg, mert — teljesen valószínűtlennek minősítik. Inkább azt a lehetősé­get emlegetik, hogy a francia küldöttség otthagyja majd a világszervezetet, ha az algériai vita Franciaország részére kedvezőtlen fordulatot vesz. Az algériai probléma alakulására kihathat a Mali Ál­lamszövetség bomlása is. A marokkói »Ar Rai Al Ain« cikke figyelemreméltó elemzést ad erről. Nincs messze a nap — írja Rabati baloldali lap —, amikor Modibo Keita elismeri Ferhat Abbasz kormányát. A dolgok úgy fejlőd­hetnek tovább, hogy Szudán és az algériai ideiglenes kor­­mány között megegyezés jöhet létre a Szahara kincseinek közös kiaknázására. Ez radikális változást idézhetne elő Szudán álláspontjában a szaharai vidék eddigi, a franciák­kal közös szervezetét illetően. Szudán ekkor a francia csa­patok kivonását követelhetné területéről, s ezzel megfosz­taná a francia főparancsnokságot a szaharai területek el­lenőrzésére szolgáló támaszpontjaitól. Az algériai felsza­badító hadseregnek pedig lehetővé tenné, hogy akcióterét kiterjessze a Szaharára is. Örülök magyar testvéreim sikereinek Hruscsov elvtárs nyilatkozata a moszkvai magyar kiállításon Tegnapi számunkban kö­zöltük, hogy Hruscsov és Kádár elvtársak meglátogat­ták a moszkvai magyar ipari kiállítást. A két állam­férfi nyilatkozatot tett. Hrus­csov elvtárs­ nyilatkozata lapzárta után érkezett. Alább közöljük nyilatkoza­tát: — A kiállítást természete­sen csak sietve nézhettük meg, hiszen egy ilyen kiállí­tás részletesebb megtekin­tést érdemel — mondotta. — De még az ilyen gyors látogatás is elég ahhoz, hogy a látogatóban örömteli, szép kép alakuljon ki. A kiállított tárgyak nagy fi­gyelmet érdemelnek és a magyar mérnökök, felta­lálók, munkások nagyfokú hozzáértéséről és műszaki te­hetségéről tanúskodnak. — Jómagam is lakatos voltam,­­ ezért különösen kedves nekem a légpárna- köszörűgép. A köszörülés ne­héz, kimerítő és pontossá­got igénylő munka, itt pe­dig olyan gépet láttunk, amely est­i munkát eszmé­nyien látja el. Közbeszólás: A gépet Pál József találta fel. Hruscsov: Tehát Pál Jó­zsef. Gratulálok neki, nagy tiszteletet érdemel, le a ka­lappal előtte. Meg kell ha­jolni az ilyen tehetség előtt. — A többi megtekintett gép is csodálatos volt. A marógépek, a programvezér­lésű esztergapadok, a köny­­nyűipari termékek, az ele­gáns ruhák — mindez na­gyon szép. — Örülök magyar test­véreim sikereinek és azt hiszem, hogy ez csak egy lépcsőfoka a mi haladá­sunknak. A jobb élet útja — A szocializmus kimerít­­he­tetlen lehetőségeket tár fel a munkások, a parasztok, a műszaki és egyéb értelmi­ségiek előtt. Ezért, meggyő­ződésem, hogy erősödni­ fog Magya­ro­rszágon a szocialis­ta­­ életforma, fejlődni fog a kultúra és a technika, s Magyarország bámulatba ejti majd azokat az or­szágokat, amelyek fejlet­tebbnek hitték magukat. Ezek majd félreállnak a szocialista országok elől. Ma­gyarország ma is, a jövő­ben is az egyik legjobb he­lyen áll az ipar, a technika, a mezőgazdaság fejlesztésé­ben. Ez vonatkozik a ma­gyar állami gazdaságokra, a termelőszövetkezetekre is. Nem akarom megsérteni az egyénileg gazdálkodó parasz­tokat. Ők még egyelőre nem léptek be a­ szövetkezetbe. Türelemmel kell bánni ve­lük. Minden gyümölcs a ma­ga idejében érik be. De a történelem kérlelhetetlen ha­ladása odavezet, hogy az új, a haladóbb győz. Az ember jobban szeretne élni, a jobb élet pedig , csak a műszaki és tudományos vívmányok alkalmazásával érhető el ezt pedig a parasztok csak nagyüzemi gazdálkodással vívhatják ki. Ha kialakul a nagyüzemi gazdálkodás, tág tér nyílik a gépeknek, a mű­szaki tudományos vívmá­nyoknak. Ebben van a nagy­üzemi gazdálkodás fölénye. Nagyon elégedett vagyok, s köszönetet mondok bará­tomnak, Kádár Jánosnak, aki meghívott a kiállításra.. . Nagy dolog, hogy olyan kádereik vannak, akik ilyen jól, méltókép­pen tudják képviselni ha­zájukat, annak techniká­ját és kultúráját. — Tökéletesen meg va­gyunk győződve arról, hogy a szocialista rendszer min­den tekintetben fölényben van a tőkés rendhez­­képest. Türelemre van szükség, nem kell elsietni a dolgo­kat, mert vannak még olyan emberek, akik nem értik meg a szocializmus jelentőségét. A szocializmus és­­a kommunizmus az em­beri társadalom fejlődése­, pék legfelső­ foka. Ezért elő­ször a leghaladóbb emberek, azután pedig a többiek is megértik, s hozzájuk iga­zodnak. Később esetleg még az első sorba is beállhatnak. — Ezért legjobb kívánsá­gaimat, testvéri üdvözle­temet, küldöm a mag­yar népnek. Fejlessze tovább eredményesen népgaudisá­­gát kultúráját' " «- Mire van szükség eh­hez? Mindenekelőtt ’ dolgoz­ni és dolgosai kell, mert csak a munka ‘ teremti meg az anyagi és­ a kultúrálta javakat. Egységesen haladunk a kommunizmus felé . Bennünket, testvéri szo­cialista országokat a marxi­­—lenini eszmék egyesítenek szüntelen haladásunkban. A mi Kommunista Pár­tunk és kormányunk, az egész szovjet nép tökéle­tesen egységes a magya­rokkal, a Magyar Szocia­lista Munkáspárttal, a ma­gyar kormánnyal, mégpedig mindenben, min­den nézetünkben a ma, a holnap és a távolabbi jövő értékelésében. Célunk előre­haladni a kommunizmus felé. A kommunizmus győzedel­meskedik, akárhogyan is küzdjenek ellene, akármi­lyen koholmányokkal is pró­bálják ezt megakadályozni. Ezért elképzelhető, meny­nyire »nyugtalanít« engem a kommunistaelenes harc Ni­xon úr kidolgozta programja. Úgy látszik, a marxizmus százéves fennállása óta, ő akar a tőkés világ első olyan lángeszű gondolkodója lenni, aki megmutatja, hogyan le­het megsemmisíteni a kom­munizmust. (Derültség.) Már nemegyszer nevettünk eze­ken a teoretikusokon, derül­jünk most még egyszer raj­tuk- 1 — Nixon úr elnök akar lenni. Mert ha megválaszt­ják, csak azt kívánhatom, hadd legyen elnök. Hadd érje meg azt a kort, ami­kor pirulnia kell azok miatt a badarságok és koholmá­nyok miatt, amelyeket a kommunizmusról feltálalt. Lehet, hogy Nixon gyerme­kei — unokáiról nem is be­szélve — a kommunizmus­ban fognak már élni Ame­rikában. Ezt nem mi, orosz, vagy magyar kommunisták valósítjuk meg, hanem az Egyesült Államok munkás­osztálya, dolgozó parasztsá­ga, dolgozó értelmisége, síárbaveszett igyekezet — Az Egyesült Államok­ban azt állítjákja a köztársa­ságiak, hogy Nixon a legal­kalmasabb is elnöki tiszt­ségre, mert állítólag jobban tud vitatkozni . Hriscsonál. Őt a kommunizmus ezakér­­tőjenek tartják, önök­­ tud­ják, hogy nevezték ki ann­nak idején a zaporozsjei ko­zákok ellenségeiket, amikor levelet írtak a török szul­tánnak. (Derültség.) Mi is nevessünk hát jót a kommunistaellenesség Ni­­xon-féle programjának té­telein. — Ami Ke­nnedyt illeti, őt nem ismerem ilyen jól. Ken­nedy úrral washingtoni láto­gatásom alatt találkoztam és csak néhány szót váltottunk egymással— et ,tehát, kevésbé ismerem. Azt viszont tudom, hogy Nixon is,­ Kennedy is az amerikai nagytőke kép­viselője. Mindketten a mo­nopoltőke szolgái és ezért mi, kommunisták, nem sokat vá­logathatunk közöttük. Egy orosz közmondás szavaival élve: két csizma egy pár. (Derültség.) Hogy melyik a megfelelőbb, a bal vagy a jobb, a jobb vagy a bal — nehéz megítélni. — A legfontosabb az, hogy mi nem gazdag szomszéda­ink adományaiból élünk. Az októberi forradalom meg­született, túlélte Wilson­t, túlélte Hoovert és több más elnököt. Kapcsolatainkban a legjobb időszak egyébként­­ Roosevelt elnöksége volt, és mi nagy tisztelettel adózunk emlékének. Azt pedig az amerikai választók döntik majd el, hogy ki legyen a következő elnök, Kennedy vagy Nixon. De a szocializmus fejlődése ettől függetlenül kérlelhe­tetlenül folytatódni fog, s­ gondoskodunk róla, hogy Nixon kommunistaelenes próféciáival együtt nyakig benne maradjon a pácban. — Mi ésszerű, jó és szí­vélyes viszonyt óhajtunk az am­erikai néppel. Az az el­nök a megfelelőbb, aki job­ban törekszik erre. Ha pe­dig olyan elnök lesz, aki Eisenhower—Nixon politiká­ját folytatja, az sem szomo­rít el minket, mert hiszen­­Eisenhower idején is meg­voltunk valahogy. Sikereink nem őrajtuk, hanem a brit népünkön múlnak. — Mindezt azért akartam kifejteni, nehogy azt mond­hassák, hogy az egyik je­lölttel eigyüttérzák a másik rovására. Én persze legjobb­­an azt szeretném, ha az éln­ek Amerikában a legha­ladóbb ember, vagyis kom­munista lenne, h hiszen a kommunisták ismerik a tár­­sadalom fejlődésének törvé­nyeit. Úgy látszik, hogy ma még nem értek meg ennek feltételei, de holnap, vagy néhány év múlva, ki tudja, hány év múlva, ez elkerül­hetetlenül bekövetkezik, mert a jövő a kommuniz­musé.

Next