Csongrád Megyei Hírlap, 1962. június (7. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-01 / 126. szám
A mindennapok vegyipara (B. J.) Általános szemléletünkben sok téves felfogás van még a vegyiparról. Ilyen például az, hogy a vegyipar készítményeivel alig-alig találkozunk a mindennapi életben. Bezzeg a gépipar, a könnyűipar... Ez a szemlélet — mint említettük — alapjaiban téves. Második ötéves tervünk előírása szerint 1961 és 1965 között minden iparágnál nagyobb mértékben fejlesztjük vegyiparunkat. Az MSZMP Központi Bizottságának határozata szerint az olyan hagyományos alapanyagok, mint az acél, a színesfémek, a fa, a bőr, a gyapjú mind szélesebben helyettesíthetők a vegyipar által előállított olcsóbb és előnyösebb tulajdonságú anyagokkal, mert a vegyipar számos iparága és a mezőgazdaság nyersanyagbázisát jelentősen növelik. 1965-re a magyar vegyipar 75 százalékkal termel majd többet, mint 1960-ban; a műanyagtermelés ez idő alatt évi 11 ezer tonnáról 33 ezer tonnára nő; a gyógyszertermelés kereken megkétszereződik és minden eddigi fejlődést meghaladóan növekszik a műtrágyagyártás is. A vegyipar tehát, mint látjuk, a mindennapi élethez, az ipari és a mezőgazdasági termeléshez nélkülözhetetlen, alapvető fontosságú cikkeket állít elő, mint amilyenek a műanyag a műszál, a műtrágya, a gyógyszer stb. A gyógyszertermelés fokozásának jelentőségéről ez alkalommal talán nem is kell beszélnünk. A műanyagról azonban ejtsünk néhány szót. A műanyagtermelésben és felhasználásban azonban mi még nem érjük el a kívánt és lehetséges színvonalat, pedig a műanyagok a mai modern életben nélkülözhetetlenek. A gépgyártáshoz szükséges alkatrészek jó része ma már nagyszerűen készíthető műanyagból. A műanyag bevonult az építőiparba és háztartásokba is. A textilipar sem tud ma már műanyagok, műszál nélkül dolgozni. A poliakrilnitril, a poliészter és a többi műanyag ma már a a gyapjú egyenrangú társa. A műanyag bevonult a mezőgazdaságba is. A műanyagfóliával takart melegágyakban a növény sokkal gyorsabban fejlődik, mint az üvegtetejű melegházban. Amezőgazdaság számára azonban nem ezt jelenti elsősorban a vegyipar, hanem a műtrágyát. A mezőgazdasági termelés növekedésének általában 40—60 százaléka a több műtrágya-felhasználás eredményeképpen jön létre. Egy kilogramm többlet nitrogénműtrágya felhasználása kenyérgabonából 12, burgonyából 10, cukorrépából 80 kiló terméstöbbletet eredményez. Ma Magyarországon az 1938. évi műtrágya-felhasználásnak körülbelül a tízszeresénél tartunk, s ez — hála vegyiparunk fejlődésének — nagy dolog. Mégsem vagyunk azonban megelégedve, ötéves tervünk kimondja, hogy nitrogén műtrágyatermelésünket a jelenleginek több mint kétszeresére, évi 780 ezer tonnára kell növelni. Ennek arányában emeljük a foszfor műtrágyatermelésünket is. S hogy ez a nagy mennyiség elegendő lesz-e a gyorsan fejlődő, szocialista mezőgazdaságunknak? Máris tudjuk, hogy nem. Éppen ezért most, a kongresszusi munkaverseny során, a párt VIII. kongresszusának köszöntésére, a műtrágyagyárak elhatározták, hogy 1965-ig a tervezettnél 100 ezer tonnával több műtrágyát adnak a mezőgazdaságnak. A vegyipar és a mezőgazdaság között azonban a mai technika, a kemizálás korszakában a műtrágyán és a különböző műanyagfóliákon túlmenően is szélesednek a kapcsolatok. Igen jelentős sikereket, eredményeket hozhat például a különböző vegyszeres gyomirtó- és rovarirtó szerek tömegesebb használata a mezőgazdaságban. Ezeket a szereket is a vegyipar gyártja. E szerek jelentőségét akkor értékelhetjük igazán, ha tudjuk: hazánkban a különféle növényi kártevők évente 6-8 milliárd forintnyi kárt okoznak a mezőgazdaságnak, jobban mondva valamenynyiünknek. Ez a szám valósággal megdöbbentő. Nagyobb, több ez a 6—8 milliárd, mint az 1958—1960-as években a mezőgazdasági beruházások évi átlaga. Leegyszerűsítve a dolgokat, azt mondhatjuk tehát, hogy a növényi kártevők minden évben nagyszerűen megeszik a mezőgazdaság fejlesztésére fordított milliárdokat. Nos, eléggé meggyőzően bizonyítható a vegyipar igen óriási jelentősége, felelőssége és feladata. A Nehézipari Minisztérium elhatározta, hogy a növényvédő- és gyomirtószerek közül terven felül fokozza a DDT és a Lindán gyártását, a Dikonirt termelését megháromszorozza, a Hungarin gyártását pedig a jelenleginek a négyszeresére emeli. E hatalmas vegyipari feladatok elvégzéséhez az állam bőséges segítséget ad. A vegyipar beruházásaira fordított összegek évről évre növekednek. Íme, ha a vegyipari beruházás összegét 1959-ben 100-nak vesszük, úgy ez a szám 1960-ban 150- re, majd 1961-ben 200-ra nőtt. Ebben az évben pedig eléri a 300-at. Négy év alatt tehát megháromszorozódott a beruházási összeg. Ebből a hatalmas összegből több új gyár épül, köztük a legnagyobb a Berentei Vegyiművek, amely elkészülte után 6000 tonna PVC műanyagot állít majd elő évente. bővül, fejlődik a többi gyár is, valamennyit rekonstruáljuk, modern, korszerű gyárrá építjük át, a többi között a Szolnoki Tiszamenti Vegyiműveket, a Borsodi Vegyikombinátot, a Nyergesújfalui Viscosagyárat stb. A tervezettnél gyorsabb ütemben folyik a gyógyszergyárak, a gumigyárakrekonstrukciója is. A vegyipar feladatait világosan megszabja az ötéves terv, a tennivalókat pontosan részletezi az MSZMP Központi Bizottságának 1960. június 29-i határozata. Úgy érezzük, teljesen magunkévá tehetjük és tesszük e határozat záró mondatait: "A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meg van győződve arról, hogy a magyar nép magáévá teszi a vegyipar fejlesztésének ügyét, és támogatja a párt és a kormány erre irányuló erőfeszítéseit, felismerve, hogy azok az ország virágzását, a lakosság jólétének emelését, a szocializmus felépítését szolgáálják. Megyeszerte gazdag programmal ünnepükt a XI. pedagógusnapi Tizenegyedszer ünnepli országunk lakossága június 3-án, vasárnap a felnövekvő új nemzedék nevelőit, a pedagógusokat. Az 1962. évi pedagógusnap, az elmúlt évek hagyományaihoz méltóan gazdag programmal emlékezik meg a tanítók, tanárok, óvónők, nevelők áldozatos munkájáról. Június 2-án, szombaton délelőtt 9 órakor a Hazafias Népfront Csongrád megyei elnöksége, a Csongrád megyei tanács V. B., a Pedagógus Szakszervezet Csongrád megyei elnöksége Szegeden, a megyei tanács székházának kultúrtermében megyei ünnepséget rendez, amelyen Papp Sándor, Csongrád megye Tanácsa V. B. elnöke mond ünnepi beszédet. Ezt követően a kitüntetések, jutalmak átadására és közös ebédre kerül sor. Másnap, vasárnap délelőtt 10 órakor kerül sor Csongrádon, Makón és Szentesen a XI. pedagógusnap ünnepségére, amelyeket mindhárom városban a művelődési házakban rendeznek meg, a helyi művészeti csoportok közreműködésével. Hódmezővásárhelyen ugyancsak június 3-án kerül sor az ünnepségre a Hazafias Népfront városi bizottsága, a Nőtanács és a városi tanács vb rendezésében. A délelőtt fél tíz órakor kezdődő programot dr. Erdélyi Sándor, a Hazafias Népfront városi alelnöke nyitja meg, majd Bán Rozália, a városi tanács vb elnöke mond ünnepi beszédet. Miután úttörők, üzemi és társadalmi szervezetek köszöntötték a pedagógusokat, a jutalmak kiosztása következik. A díszünnepség művészi műsorában fellép Papp Júlia érdemes művész, Ilosfalvi Róbert érdemes művész, Tóth Lajos, az Állami Operaház tagjai, Dénes Vera zongoraművész, Mécs Károly, a Szegedi Nemzeti Színház művésze, valamint közreműködik a hódmezővásárhelyi helyőrség fúvószenekara, Hegyes György vezényletével. A délelőtti ünnepséget követően este 7 órakor a városi tanács vb ünnepi vacsorán látja vendégül Hódmezővásárhely pedagógusait és a város művelődésügyi intézményeinek dolgozóit. A városi ünnepségekkel egyidőben a megye minden községében bensőséges műsorokat rendeznek a Hazafias Népfront, a Nőtanács helyi szervezetei, a szülői munkaközösségek és a községi tanácsok. „BORBÉLYSZEZON” A Pankotai Állami Gazdaságban megkezdődött a »borbélyszezon«. Csaknem húszezer juhot szabadítanak meg meleg bundájától. Összesen 820 mázsa gyapjúra számítanak Utolérték az időt A makói járásban másodszor kapálják a hagymaföldeket A makói járásban — mint Baranyi Sándor főmezőgazdász elmondotta — mindenütt végeztek a hagymaföldek első kaparásával és megkezdték a másodszori gyomtalanítást. Ez azt jelenti, hogy bár háromhetes késéssel indultak meg a tavaszi munkák, sikerült utolérni az időt, s már nincs elmaradás. Kevés olyan év volt, amikor olyan jól elmunkáltak lettek volna a földek mint az idén. A termelőszövetkezeti gazdák szorgalmának, a tsz-vezetők jó munkaszervezésének köszönhető az elmaradás pótlása A közös gazdaságokban nyújtott műszakban dolgoztak s naponta gyakra 14 órát töltöttek kint a földeken. A tavasziak elvetése — amint kiszámították — három hetet sem vett igénybe. Ez igen jelentős, különösen ha figyelembe vesszük azt, hogy csupán a nagyon dologigényes hagymafélékből 3240 holdat raktak be. Természetesen a családtagok is segítettek. A járás 23 termelőszövetkezetében 5200-an dolgoznak a növénytermesztésben s nekik csaknem ezer családtag segített. Legtöbben a pitvarossi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben kapcsolódtak be a közös munkában. Az idén nemcsak a gyors, hanem egyben a minőségi munkára is törekedtek. Ezt szorgalmazta a célprémium, amit például a kiszombori József Attila tsz-ben vezettek be. Végül érdemes megemlíteni, hogy az összetorlódott sok munka mellett arra is tellett az erejükből, hogy törődjenek a népgazdasági szempontból fontos bab termesztésével. A járásban öt vagon babra szerződtek, amit túlnyomórészt köztesként kukoricaföldeken kívánják megtermelni! Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Megvitatta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének az első negyedévi tervteljesítéséről szóló jelentését. A kormány megtárgyalta a földművelésügyi miniszternek az állatállomány átteleltetéséről szóló jelentését. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A munkaügyi miniszter beszámolt a vállalati alkalmazottak új premizálási és bérbesorolási rendszerének idei tapasztalatairól. A kormány a beszámolót elfogadta. A művelődésügyi miniszter — az oktatási reformról szóló törvény végrehajtásaként — előterjesztette a tankötelezettségről, valamint az alsófokú oktatási intézményekről szóló törvényerejű rendeletek tervezetét. A kormány az előterjesztéseket elfogadta és úgy határozott, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Kedvezően fejlődik a termelőszövetkezetek állatállománya Csongrád megye állatállománya az elmúlt évi országos állatszámlálás óta — a lóállomány kivételével — jelentősen növekedett. A növekedés, különösen a sertés- és a baromfiállomány esetében nagymértékben meghaladja az országos üzemet. Szarvasmarha 36 500, sertés 413 400, ló 25 000, juh 150 100 van a megyében. Kedvező jelenség, hogy az állatállomány minden járásban egyaránt nőtt. A szarvasmarha- és a sertésállomány a makói járásban, a juhállomány a szegedi járásban, a baromfiállomány pedig a szentesi járásban és Hódmezővásárhely területén növekedett leginkább. A szektorok közül kiemelkednek a termelőszövetkezeti közös gazdaságok, melyekben, igen erőteljes volt az állatállomány növekedése. Kedvező jelenségnek tulajdonítható az is, hogy a sarkos takarmányozási viszonyok ellenére a háztáji, kisegítő-, és egyéni gazdaságokban is élénkült az állattartás- és tenyésztés. Az állatállomány további egészséges arányú fejlődésének egyik fontos feltétele, a megfelelő számú tenyészanyag rendelkezésre áll. Tehénből és előhasi üszőből pl. 1832 darabbal, anya- és előhasi kocából 2558 darabbal több volt március közepén, mint egy évvel korábban. A termelőszövetkezetek márciusban 1300, a háztáji, kisegítő- és egyéni gazdaságok pedig 20 700 anya- és előhasi kocával rendelkeztek. A viszonylag kedvező általános képen belül azonban sok termelőszövetkezetben az állatállomány fejlesztésének még nincsenek meg a tárgyi feltételei. A takarmányproblémák mellett legfőbb gond az állatállomány elhelyezése. Kevés az állatférőhely, s a meglevőknek nagy része korszerűtlen. A szarvasmarhatartás szétaprózódottságát és az ezzel járó korszerűtlen, költséges tartási körülményeket jellemzi például, hogy az 1961. év végén meglevő 298 tehénistállóból 105, egyenként 25 vagy annál kevesebb férőhelyes volt és csak 76 istálló férőhelyszáma haladta meg az 50-et. A szocialista gazdaságok hizlalási tevékenysége a sertésállomány növekedési mértékének megfelelően bővült. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek 32 ezer sertést állítottak hízóba az első negyedévben és az időszak végén 51 ezer darabból állt a hízóállományuk. Ezek az értékek általában 50 százalékkal magasabbak a múlt évi értékeknél s így a következő hónapokban a szocialista szektorból ennek megfelelő arányú vágósertés átadására lehet számítani. Az 1962. évi 120 ezer darabos vágósertés felvásárlási előirányzatból március végéig 80 300 darabra kötöttek szállítási szerződést. A szarvasmarha — ezen belül a tehénállomány — növekedése következtében mind az előző negyedévhez, mind 1961 első negyedévhez képest nőtt a vágómarha- és a tejfelvásárlás. A termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok a negyedév folyamán együttesen 4,6 millió liter tejet adtak át a csarnokoknak, 1,3 millió literrel többet, mint 1961 első negyedévben. Módosul az általános iskolai beíratások rendje A művelődésügyi miniszter intézkedésére az általános iskolai beiratkozások eddigi rendje megváltozik. Az 1962—1963-as tanévtől csak az új tanköteleseket — az elsőosztályosokat — és a más iskolákból átjelentkezett tanulókat kell június 21-én és 22-én beíratni. Az 1961— 1962-es oktatási évben iskolába járt gyerekek tankötelezettsége és iskolábajárási kötelezettsége további beíratás nélkül is fennáll. A tanulmányi értesítőket a jövőben a tanulók az első tanítási napon adják be az osztályfőnököknek alsó tagozaton az osztályvezetőknek.