Csongrád Megyei Hírlap, 1963. október (8. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-29 / 253. szám
Kitüntetés A Művelődésügyi Minisztérium 1963. február 24-én kelt rendeletével lehetőséget adott arra, hogy olyan személy, aki tudományszakának egyetemi tanári szintű oktatására, illetve művelésére képes, címzetes, egyetemi tanári és docensicímet nyerjen el. A művelődésügyi miniszter rendelete alapján a Szegedi Orvostudományi Egyetem Tanácsa egyhangú határozata alapján dr. Erdélyi Jenő kórházi főorvost, az orvostudományok kandidátusát, az egyetem volt magántanárát, címzetes egyetemi tanári kitüntetésre terjesztette fel az Egészségügyi felinisztériumhoz. Az egészségügyi miniszter elvtárs 1963. évi szeptember hó 1-i hatállyal az egyetem javaslatának megfelelően dr. Erdélyi Jenő kórházi főorvos részére a címzetes egyetemi tanári címet adományozta. Az erről szóló adományozó levelet dr. Tóth Károly, az egyetem rektora beteg szavak kíséretében nyújtotta át dr. Erdélyi Jenő főorvosnak, a kar nevében pedig dr. Kráricli András egyetemi tanár, orvoskar dékán köszöntötte őt. A pártszervezet, a kommunisták nem tétlenkedtek... Úrrá lesz a nehézségeken a Makói Gépgyár A Makói Gépgyár több mint ötmillió forintos elmaradással zárta az első félévet. Az üzem már évek óta különböző nehézségekkel küzd, amelyek főként abból származnak, hogy végeredményben nem rendelkezik kialakult profillal. Jellemző, hogy a Farmer-típusú tálcásmányszárító gép mellett, amely a gyár fő terméke, kazalozót, gabonatrört, sajtkádat, női malomipari gépeket ie gyárt. Emellett félkecziterínészek és alkatrészek előállításával is foglalkozik. A gyártmány összetétel az elmúlt évek folyamán állandóan változott. Emiatt azután a nagyobb sorozatban való gyártás, a specializálódás, a termelés korszerűsítése nehezen haladt előre. Ez év elején az eddigi nehézségekhez újak társultak. A gyár vezetői még most is bosszankodva említik: tavaly december végén még nem tudták, hogy ez év második negyedében mit fognak gyártani. A »Farmer« konstrukcióján időközben számtalan változtatást végeztek, ami megnehezítette a műszaki előkészítést, a termelést A téli-tavaszi hónapokban akadozott az anyagellátás, s ebből kifolyólag a gyár első és második negyedévimunkáját a kapkodás jellemezte. Ebben az évben jelentősen megnövekedett a munkaigényes gyártmányok aránya, s ez magasabb követelményeket támasztott a termelésben, a gyártási technológia betartásában. összpontosítják az erőket A gyár vezetői belátták: a Számtalan nehézséggel, az irányításban, a munkában jelentkező sok új feladattal csak úgy tudnak megbirkózni, ha segítségül hívják a gyár egész kollektíváját, ha egyesítik az erőfeszítéseket, összpontosítják az erőket. Az első fél év befejezése előtt tartott kibővített pártvezetőségi ülésen lényegében egy kérdés körül folyt a vita: év végéig képesek-e behozni a lemaradást, s képesek-e a tervet teljesíteni? A válasz egyöntetűen az volt, hogy igen, feltéve, ha megtesznek minden lehetőt ennek érdekében. Nos, is, eredmények azt bizonyítják, hogy a válasz megalapozott volt, hiszen az előzetes számítások szerint a harmadik negyedév végére már csak mintegy 800 ezer forint törlesztésük maradt az ötmillióból. S ha most azt vizsgáljuk, hogy mi e siker oka, a vezetők az együttes cselekvésre, a közös erőfeszítésre, a dolgozók igyekvő, lelkes munkájára tudnak hivatkozni. Mindez elsősorban annak eredménye, hogy a pártszervezet, a kommunisták nem tétlenkedtek, hanem a legfontosabb gazdasági feladatokra irányították a figyelmet, s az egész politikai munkát ennek rendelték alá. El lehet mondani, hogy a Makói Gépgyárban a gazdasági munka, a termeléssel való foglalkozás vált a pártmunnka fő tartalmává. Ezt ilyan tények is bizonyítják, mint az, hogy az elmúlt időszakban megtartott taggyűléseken, pártszervezeti megbeszéléseken a legtöbbet szereplő kérdések gazdasági jellegűek voltak, szorosan kapcsolódtak a termeléshez. Ennek kapcsán olyan vélemények is elhangzottak, hogy a párttaggyűlések jobban hasonlítanak termelési tanácskozáshoz, mint politikai megbeszéléshez. A pártszervezet vezetői erre, azt vála- kapható, hogy mikor ilyen súlyra termelési gondokkal Vüvőeben, akekor lcetociósabb pártmunka az ezek megoldására való mozgósítás. A pártvezetőség nem avatkozott a gazdasági vezetők dolgába, hiszen azok a közös elemzés, a közös határozatok után megtették a szükséges intézkedéseket, így kerrült sor a gyártáselőkészítés, a műszaki irányítás megjavítására, egyes helyeken a normák megváltoztatására, megszigorítására. Ennek szükségességét a pártszervezet természetesen igyekezett megmagyarázni a dolgozóknak. Alapos előkészítő munka után az üzemben bevezették A pártszervezet intenzív politikai munkájának haszna akkor is megmutatkozott, mikor az említett nehézségek miatt időnként a dolgozókat át kellett csoportosítani a munkában. A kommunisták minden esetben megmagyarázták az intézkedések szükségességét. A pártvezetőség állandóan figyelemmel kíséri és elemzi a termelés alakulását, s ennek alapján agitációs munkája tényeken alapszik és szoros, kapcsolatban van a legsürgősebb gazdasági feladatokkal. Ágitáviós érvként jól fel tudják használni azt például, hogy ha a lemaradást teljesen megszüntetik és teljesítik az évi tervet — amely már többé-kevésbé biztosítottnak látszik —, akkor két-három nappal növelni lehet a nyereségrészesedés összegét. A termelési költségeknél ugyanis a tervhez képest előrelátó ciklusra gyártást, ásni azt jelenti, hogy az azonos termék előállításának különböző fázisait, tehát a lakatos-, a fúró- és hegesztőmunkát, valamint az összeszerelést végző dolgozók egy gyártási ciklusba kerültek. Azelőtt különböző műhelyrészekben voltak, emiatt az együttműködés nem volt megfelelő, sokszor egymásra kellett várniuk, s akadozott a munka. A ciklusos gyártás kialakítása egy csapásra megszüntette ezeket a hibákat, s az új körülmények között maguk a dolgozók serkentik nagyobb teljesítményre egymást. hatólag több mint másfél millió forintos megtakarítást érnek el. A pártszervezet munkastílusához tartozik, hogy taggyűléseikre általában pártonkívülieket is meghívnak, s a pártvezetőség ülésein időnként a szocialista brigádok vezetői is részt vesznek. A pártvezetőség tehát ismeri a pártonkívüliek, a munkában példát mutató szocialista brigádok véleményét, javaslatait, tanácsokat kér tőlük. S ez nemcsak a termelésben jelent hasznot, hanem jó hatással van a kommunisták és pártonkívüliek kapcsolatára is. Van még gond, nehézség a Makói Gépgyárban, de az eddigiekből elítélve nem lesz eredménytelen, sikerek nélküli az üzem dolgozóinak ez évi munkája. TAMÁSI MIHÁLY Jó helyi érvek az agitációban 3 A néptől kapott megbízatás felelősségével országunk legfelsőbb államhatalmi szervének, az országgyűlésnek nemrégen lezajlott háromnapos , ülésszakát az élénk vita, a résztvevők aktivitása jellemezte. A jelentések és beszámolók előterjesztőin kívül több, mint 40 képviselő szólalt fel és a szombati ülést teljesen az interpellációknak szentelték. A választások idején sok szó esett közéleti demokráciánk tökéletesítéséről, az államhatalmi szervek szerepének növeléséről, a nép, a dolgozó tömegek és megválasztott képviselőik kapcsolatának elmélyítéséről. Az országgyűlés mostani ülése is bizonyíték rá, hogy a képviselők élnek a dolgozó társaiktól, választóiktól kapott ■megbízatásukkal és e nép megbízottaihoz méltó felelősségtudattal tárgyalják meg az ország életének szerteágazó ügyeit Nemcsak a felszólalók nagy száma tanúsítja legfelsőbb törvényhozó testületünk munkájának megélénkölését, tartalmasabbá válását, hanem az is, hogy a képviselők nagy szakértelemmel, hozzáértéssel szóltak a napirenden szereplő kérdésekhez. Kivehető volt szavaikból, állásfoglalásaikból, hogy azt a problémát, amit felvetettek, otthon, működési területükön már hosszú ideje alaposan tanulmányozták és a beterjesztett javaslatokban nemcsak saját véleményüket, hanem a helyi szervek egész sorának és a helyi lakosság jelentős részének véleményét tolmácsolták. • Így valósul meg, így kap mind határozottabb tartalmat az az elv, hogy a nép, az ország ügyeinek intézésében, a dolgozók sorsát érintő közös kérdések eldöntésében mind jobban érvényesüljön a néptömegek hangja, akarata. A nép képviselőinek munkáját, a köz érdekében végzett tevékenységét tehát nemcsak országgyűlési szereplésükön kell mérnünk, hiszen az országgyűlési ülésszakok között fáradhatatlanul vizsgálják, tanulmányozzák a különböző szervek, a pártbizottságok és népfrontbizottságok, a helyi államhatalmi szervek segítségével azt, hogy miként valósulnak meg a felső intézkedések, mik azok a problémák a dolgozók, tömegek mindennapi életében, amelyekre fel kell figyelniük és a figyelmet fel kell hívniuk. Mondhatjuk, hogy az országgyűlés, a képviselők munkáját ma nem a kapitalista világban megszokott zajos látszatvita, fülsiketítő lárma, a nagy dobpergés, a sistergő frázisok jellemzik, hanem valóban a nép érdekében végzett szorgalmas és — ami nagyon fontos — mindennapi munka.Akadhatnak ma még országunkban olyanok, akik a forró vitákat, az ellentétes vélemények viharra összecsapását, a szenzációs szavazásokat kérik számon az országgyűléstől. Ezek azonban elfeledkeznek arról, hogy országunkban e nép többsége már egyet akar, azonos cél érdekében küzd, hogy társadalmunk megszűnt ellentétes érdekű osztályok társadalma lenni, és soha nem látott magaslatokra jutott dolgozó népünk egysége. Ilyen körülmények között értelmetlen egy régi, letűnt kor közéleti stílusát — hozzátehetjük: hamis stílusát — számon kérni. A régi kizsákmányoló korszak felszínes és teljesen látszatparlamentarizmusa csak arra volt jó, hogy a politikai élet felszínén mozgó burzsoá és földesúri politikai csoportulások versengésének adjon helyet, s ezzel tulajdonképpen lehetetlenné tegye a népélet valóban sorsdöntő kérdéseinek felvetését és teljesen a kizsákmányoló osztályok érdekeihez láncolta a legfelsőbb államhatalmi szervet. Gyászos múltunkból jól ismerjük, hogy a T. Házat megtöltő dölyfös, gutaütéses úri képviselők tartalmatlan szónoklatai országgyűlési imitációi miként fulladtak unalomba és a majmolt parlamentarizmus miként torzult tragikomikus karikatúrává. Ma a népet képviselők nem hordószónoklatokkal és nagyot mondó ígéretekkel, hanem felelősségteljes munkájukkal tűnnek ki. Az országgyűlés mostani ülésszaka példa rá, hogy a néptől kapott megbízatás felelősségével bátran és hozzáértéssel vitáznak. És e vita nem mást szolgál, mint azt, hogy az ország legfelsőbb államhatalmi szerve döntéseiben, határozataiban a legmesszebbmenőkig figyelembe vegye és érvényesítse a nép érdekeit. 0. «*».) Rendezési tervek készülnek Megyénkben, ebben az évben 16 különböző város- és községrendezési terv készülhet; a tervek egy része már el is készült. Hódmezővásárhelynek általános és részletes, továbbá házhelyrendezési, Csongrádra általános, Szentesre pedig házhelyrendezési terv készül, a lakások, intézmények tervszerű építéséhez. Ebben az évben készül el Pitvaros általános, míg Kiskundorozsma részletes rendezési terve, továbbá Kalastya. Borda,* Rosztec Öltés. Tápé. Bakányszéke* capmbo haláselőtételenési term Ünnepi műszat a Szentesi Erőtaarmánygyárban Először a pártalapszervezet taggyűlésén hangzott el a javaslat, majd szombaton reggel tartott röpgyűlésen a Szentesi Erőtakarmánygyár valamennyi dolgozója — több mint 100 fő — elhatározta hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére ünnepi műszakot tartanak november 1.-én. Vállalták, hogy 33 vagonra emelik a gyár napi átlagra táptakarmány-termelését. Szeptemberben a napi átlagos teljesítmény 31 vagon volt. A gyár dolgozói a kitűzött határidő, október 28. előtt befejezték a több hét óta tartó nagyjavítást. Az eredményes munkának köszön-hető, hogy az Erőtakarmány - gyár október 26-án új hói Kid«, wes. <*««&«■ SS. A végzet hatalma Operabemutató a Szegedi Nemzeti Színházban ÚGY LÁTSZIK, a Szegedi Nemzeti Színház operaegyüttesének végleg sikerült eltörölnie neve mellől a sokáig kísértő ovidéretű jelzőt. Az együttes bemutatói már országos érdeklődést keltenek, és azokon az egyre nagyobb számban Szegedre látogató zenei szakemberek, művészek mellett, rendszeresen megjelenik mikrofonjával a Magyar Rádió is. Ezt a megnövekedett tekintélyt elsősorban rendkívül következetes, kezdeményező jellegű műsorpolitikájának köszönheti a társulat. Verdi születésének IS0. évfordulóját sem ünnepelhette volna meg szebben a Szegedi Nemzeti Színház, mint a nagy zeneköltő legnépszerűbb műveiből összeállított ciklus műsorba iktatásával. S ez a bérlet — amelynek keretében egyetlen szezon alatt két Verdi-művet láthat a közönség — már maga is a szegedi operatársulat felnőttségét bizonyítja. Az egyre inkább hagyománnyá váló Verdi-kultuszra most a »Végzet hatalma« bemutatásával igyekezett feltenni a koronát a színház. A feledésbe merüléstől való megóvás tisztes szándékát most is megértéssel fogadta a nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség, amely sok tapssal jutalmazta a hazánkban húsz éve nem játszott romantikus mű színpadra vitelét. AZ ELŐADÁS most is őszinte sikert hozott és magán viselte az utóbbi kéthárom év szegedi operabemutatóinak erényeit: a drámaiságot hangsúlyozó zenei interpretálást, a gondos rendezői megfogalmazást, a jó énekesi teljesítményeket, a fokozott játékkészséget és az aktív kórusmunkát. Csupán az eddig annyiszor megcsodált csúcspontra ívelő hangulati egységgel maradt adós. Az, hogy most nem az egész előadás élményével, nem egyetlen széles tabló lenyűgöző hatásával, hanem inkább egymásra licitáló kitűnő részletek, egymás mellé állított nyolc színes kép felforrósító emlékével (egy szép első és harmadik felvonással és egy csodálatos harmadik képpel) távozunk a színházból, elsősorban magának a műnek, a Piave által feldolgtta Sivaéra-ibrámmampongó romantikájának köszönhető. A librettó írójának figyelmét elsősorban a jellemformálás kötötte le, arra már nem maradt ereje, hogy egységet teremtsen a képek között. Maga Verdi pedig minden szituációt — a cselekmény irányából kitérést jelentő mellékszálakat, epizódokat is — olyan jellegzetesen ábrázoló, nagyszerűen egymáshoz kapcsolódó muzsikával töltött meg, hogy érthető módon egyetlen rendezőnek sincs bátorsága azta cselekmény egyenesebb ívéért megcsonkítani. A RENDEZŐ, Versényi Ida a nagy mester muzsikájának mélységes tiszteletben tartásával keltette életre a spanyol szerelmi tragédiát. Megmaradt a képek hangulatilag zárt egységénél és az egész művet csupán Sándor Lajos egyetlen félkörívre épülő, nagyvonalú és mutatós díszleteivel próbálta összefogni, így azonban nem sikerült megakadályoznia, hogy a nagy feszültségű kezdés után a második felvonásban ne essen a zenedráma hangulata. Vaszy Viktor ezúttal is a tőle megszokott precizitással és ihletettséggel tolmácsolta a zenekarra más Verdi-műveknél is nagyobb feladatot rovó muzsikát, nagyszerűen érvényre juttatta a cselekményt és jellemeket festő színeket. Az előadás magas zenei színvonaláért elsősorban őt, illeti az elismerés. A SZEREPLŐK közül Kutrikó Teréz a kissé bizonytalan kezdés után, egy kisebb hibától eltekintve, nagyon szépen, átélten és illúziót keltően énekelte Leonora szerepét. Szabó Miklós és Littay Gyula (bár az utóbbinak sajnálatosan rossz a szövegkiejtése) hasonlóan jó énekesi teljesítményt nyújtott. Turján Vilma, Sinkó György, valamint a játékkészségéről is tanúságot tevő Gyimesi Kálmán kitűnően, hibátlanul tolmácsolta epizódját. Horváth Józsefben ezúttal sem csalódtunk, de Kemény Kiló és Réti Csaba most sajnos, színtelennek tűnt. A Szalai Miklós vezette kórus szépen oldotta meg feladatát, és különösen a kolostorjelenetben nyújtott enné?»2«jenet, *A9€rA Az opera záróképe, amelyben Guardian barát (Sinkó György )áldását adja a haldokló Leonórára (Karikó Teréz) és szerelmeséra, Alvaróra (Szabó Miklós)