Csongrád Megyei Hírlap, 1964. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-12 / 162. szám

csongrád megyei könyvtár] VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLETBEN XX­I. évfolyam, 183. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1964. július 12. ­ fen­elei­ a vezetés tükre (B. K. J.) Az egyik üze­münkből elbocsátottak­ húsz munkást. A vállalatnál ugyanis nincs elég munka, termelvényeikből keveseb­bet igényel a népgazdaság. A gyári vezetők, a párt és a szakszervezeti tisztségvi­selők úgy határoztak:­ útila­put kötnek azoknak a sar­kára, akik fegyelmezetlenek, gyakran hiányoznak, lógnak és selejtet gyártanak. A rangsorolást mindenki igaz­ságosnak tartotta, hanem az elbocsátás végülis nagy vi­hart kavart. Többen ember­telenséggel vádolták a ve­zetőket, mert szerintük a szocializmusban megenged­hetetlen a felmondás. Nem akarok az eset kap­csán hosszas fejtegetésbe bo­nyolódni, csupán egy hibás és meglehetősen általános nézettel szeretnék vitéz Eszerint a szocialista társa­dalom humanizmusa min­den áron garanciát jelent a m­ihasznú dologkerülők el­tartására is. Valahogy, ha kimondatlanul is, de él egy ilyen elv: ha nem tudod megnevelni, hát bűnhődj ér­te. Mert néhány hanyagért ■v­alóban ezrek bűnhődnek, hiszen a fegyelmezetlenek keresete levonás a becsüle­tesen dolgozók életszínvona­lából. Pedig a szocialista hu­manizmus lényegéből aligha következik a közösség érde­keit sértő emberek védelme. Az új társadalom morálja a dolgozó tömegek jólétének megteremtését tekinti fő feladatának. A szocialista humanizmus ezért harcot je­lent minden olyan jelenség­gel, ami ezt akadályozza: a fegyelmezetlenség, a lógás, te korszerűtlen munka ellen. Ha szükséges, akkor a kény­szer és az adminisztráció esz­közeivel is. Ezt a vezetők védelmében is szükséges leszögezni. Mert valljuk be őszintén, nemcsak a dolgozók elmaradottabb ré­tegei gyakorolnak nyomást a vezetésre, hanem esetenként még egyes társadalmi szer­vek is a hanyag, fegyelme­zetlen munkás pártjára áll­nak, a szigorral és a követ­­­­kezetes számonkéréssel szemben. Többek között ez a közszellem vezetett oda, hogy egyes vezetők úgy gon­dolják, hogy nekik minden áron valamennyi munkás barátságára kell törekedni­ük, akár elvtelen udvarlás­­sal, elnézéssel bratyizással is. Valóban kialakult nálunk a nemet mondani és utasíta­ni képtelen, az üres népsze­rűségre vadászó vezető tí­pusa, amely békülékenysé­­get hirdet, fegyelmezetlen­séget és lazaságot terjeszt. Ez lenne a vezetésben az új, a szocialista? Aligha. A munkások tényleges érdekei­nek, a minden tekintetben fegyelmezett munka és az arra rászolgálókat állhata­tosan fegyelmező, szigorú és igazságos vezető felel meg. Itt azonban egy lényeges dolgot nagyon jól meg kell jegyezni: a szigorúság és a keménység nem azonos a durvasággal és az önkényes­kedéssel. Ez a módszer a tehetetlen, a vezetésre kép­telen emberek sajátja. Aki a kettőt összekeveri, hamar meggyőződhet arról, hogy a törekvése ellenkező ered­ménnyel jár, mert nem ta­lálkozik a legnagyobb fe­gyelmező erővel: a munkás­kollektíva egyetértő támoga­tásával. A fegyelem a vezetés tük­re, ám a fegyelmezés még­sem a vezetés lényege. A szigornak, a keménységnek, a felelősségre vonásnak és büntetésnek akkor van foga­natja, ha az párosul a veze­tő emberséges segítőkészsé­gével, baráti felvilágosító és nevelő munkájával. Üresen hangzanak viszont a fegyel­mező buzdítások ott, ahol a vezetés nem áll a helyzet magaslatán. Ahol állandóan panaszkodnak a munkások: „Nincs anyag”, „Nincs szer­szám, „Rossz a rajz”. Ahol nap mint nap ilyen élesen felhánytorgatják a vezetés mulasztásait — de nyugod­tan mondhatjuk — fegyel­mezetlenségét, ott nincs er­kölcsi alap a munkás mu­lasztásainak, hibáinak szá­monkérésére. Ha nincs sza­batos anyagnorma és nem számoltatják el a műhelye­ket a vételezett anyaggal, ak­kor frázis marad az anyag­takarékosság és a társadal­mi tulajdon védelmének jel­szava. Ilyen hibákból is táp­lálkozhat a vezetők bizony­talansága és liberalizmusa. A művezető munkájának hatékonyságát is rontja az anyagbeszerzés gondatlan­sága, a szerkesztés hanyag­sága, hiszen saját munkáját félretéve, kénytelen anyag­­beszerzéssel foglalkozni, rajzmódosítás miatt futkos­ni stb. Mégsem mondhatja a művezető: „Mosom a kezei­met, ez nem az én aszta­lom." A vezetés munkája különböző szinten szervesen összekapcsolódik, és csak együtt hozhat eredményt. A kollektív erőfeszítés és a műszaki alkotó munka te­remthet olyan rendet, szer­vezettséget, gyártási színvo­nalat a műhelyekben, amely egy pillanatig sem tűrdl a fegyelmezetlenséget Nem lehet ilyenkor ma­gyarázkodni, úgysem volt anyag­­i. És szervezett kö­rülmények között egyébként is kialakul a munkának az az egészséges ritmusa, amelynek sodrása — csak­úgy, mint a munkáscár több­ségének szorgalma és igye­kezete — magával ragadja azokat is, akik időnként megfeledkeznek magukról. A fegyelemnek, tehát mű­szaki-gazdasági feltételei is vannak. Ahogy a szülők személyes­ tulajdonságait felfedezhet­jük a családon, a vezető ké­pessége, tapasztalata, mun­kastílusa, egyénisége ugyan­így rányomja bélyegét a gondjaira bízott kollektívá­ra. Olyan munkahelyeken, ahol a vezető rendet tart, bizalommal van a beosztott­jai iránt, igényes és igazsá­gos, határozott és segítő­kész, öröm dolgozni. S az igazán jó munkahelyet min­denki megbecsüli: kisebb a munkásvándorlás és­­ na­gyobb a kollektíva fegyel­mező, nevelő ereje. Mindeb­ben a vezető személyes ma­gatartása, fegyelmezett vi­selkedése a legfontosabb té­nyező. A fegyelem megszilárdítá­sa, bármilyen oldalról is kö­zelítjük meg, feltételezi a vezetés színvonalának eme­lését. Nincs könnyű dolga ma nálunk a vezetőnek. Na­gyok a követelmények. A tőkés vezető dolga talán könnyebb volt. Neki hatal­mat és tekintélyt a minden­ható gyártulajdonos bizal­ma kölcsönzött, ő nem kért, parancsolt, nem agitált, fe­nyegetőzött. Ma a „rész­vénytulajdonosok”, a gyári kollektíva szigorú társadal­mi ellenőrzése alatt ál a vezető. Rendet, fegyelmet persze most is kell tartania. Sőt, különbet, mint régen. Ám emberséges eszközökkel. Az új tulajdonos — a dol­gozó — bizalmát aligha le­het durva, önkényes, paran­csolgató módszerekkel el­nyerni. Mégis mennyivel feleme­­lőbb és örömtelibb a mi ve­zetőink munkája, akik nem lakásai, kiszolgálói a tőké­seknek, nem állnak ellensé­gesen szembe dolgozó tár­saikkal, akiknek tekintélyt a tapasztalat, a szaktudás, az igazságos szigor és a dol­gozók bizalma ad. Átmenetileg javai az idő Izgalmak a brit nemzet­közösség értekezletén # A Szépség műhelyében ■SÍ? A vásárhelyi művészet Ülést tartott az MSZMP Központi bizottsága­­ Július 10-én a Magyar Szocialista Munkáspárt E.&öz­ponti Bizottsága Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain és póttagjain kívül meghívottként részt vettek: a Központi Revíziós Bizott­ság elnöke, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a Budapesti Pártbizott­ság titkárai, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti kerületi pártbizottságok első titkárai, a SZOT titkárai, a tömegszervezetek vezetői, a külügyminiszter, és a központi lapok főszerkesztői. A Központi Bizottság ülésének részvevőit Nemes De­zső elvtárs, a Központi Bizottság titkára tájékoztatta a nemzetközi kommunista mozgalom helyzetéről. Kállai Gyula elvtárs, a Politikai Bizottság tagja kül­politikai kérdésekről, nemzetközi tárgyalásokról adott tá­jékoztatót. Időszerű belpolitikai és gazdasági kérdéseket ismer­tetett Nyers Rezső elvtárs, a Központi Bizottság titkára. A Központi Bizottság a tájékoztatókat, az eddigi ügyvitelt helyesléssel, egyhangúan tudomásul vette. A Központi Bizottság végül elfogadta az 1964. X. félévi munkatervre vonatkozó javaslatot. Kozm­i­kus rendszert bocsátottak fel a Szovjetunióban Az Elektron—3 és az Elektron—4­ rátért egymástól különböző pályájára A Szovjetunióban szomba­ton kozmikus rendszert bo­csátottak fel, amely két tu­dományos állomásból, az Elektron—3. és Elektron—4. mesterséges holdból áll. A műholdakat egyetlen hatal­mas hordozó­rakétával két egymástól lényegesen külön­böző pályára juttatták. A kísérlet célja: folytatni a Föld sugárzási övezeteinek komplex kutatását, a kozmi­kus térségből érkező külön­böző kisugárzások tanulmá­nyozását, valamint a Föld mágneses mezőinek és az at­moszféra felső rétegeit jel­lemző fizikai körülmények­nek a vizsgálatát. A hordozó­rakéta utolsó fokozatáról még a pálya ak­tív szakaszán, tehát működő hajtómű mellett választották le az Elektron—3. űrállo­mást. Az utolsó fokozat az­után folytatta útját és meg­felelő sebességre felgyorsul­va pályájára juttatta az Elektron—4. mesterséges hol­dat. Az előzetes adatok szerint a szputnyikok pályájának pa­raméterei a következők: Elektron—3. — perigeum 405 kilométer, apogeum 7040 ki­lométer. Elektron—4. — pe­rigeum 459 kilométer, apoge­um 66 239 kilométer. — A Föld körüli fordulat ideje 2 óra 48 perc (Elektron—3­) és 21 óra 54 perc (Elektron—4 ). A pálya síkjának az egyen­lítő síkjával bezárt hajlásszö­ge 60 fok 52 perc. A tudományos kutatás be­rendezésén kívül az űrállo­másokon rádióadó készüléke­ket helyeztek el. Rádiótele­­metrikus rendszerek biztosít­ják a vizsgálati eredmények­ földre való továbbítását. Az eddig érkezett rádióte­­lemetrikus adatok arról ta­núskodnak, hogy az űrállo­mások valamennyi berende­zése normálisan működik. Az érkező adatok feldolgozását koordinációs számítóközpont végzi. (MTI) Vasutas dolgozókat tüntetett ki az Elnöki Tamás az országhéz kupolacsarnokában tartott szombati ünnepségen Mozdonyvezetőket, fűtőket, népet A tizennegyedik, txtsa­­forgalmistákat, váltóőröket, tesnap alkalmából­ a vasút kocsirendezőket, fékezőket a leghivalóbb dolgozóinak , ... ... szombaton adtak át az Or­dolgozoi.or­szágház kupolatermében a fel­­udvozli vasárnap az ország tüntetéseket. .................................­­ Az ünnepségen, amelyen megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is, Dobi Ist­ván, az Elnöki Tanács elnö­ke mondott beszédet. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és a magyar forradalmi munkás a paraszt kormány nevében köszöntöt­te a tizennegyedik vasutas­nap alkalmából a vasút dol­­gozóit. Elsősorban a vasút névtelen hőseinek munkáját méltatta, akik félidőben, hó­fúvásban kemény fagyok ide­ (Folytatás a 2. oldalon) Magyar—lengyel megállapodás az utasforgalom könnyítéséről A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársa­ság illetékes szervei megál­lapodást írtak alá az utas­­forgalom további könnyíté­séről. Az egyezmény értel­mében 1964. július 20-tól a két ország állampolgárai magánutazások (rokoni és baráti látogatások), turistaút esetében megbízólevél nél­kül, a személyi igazolvány mellé kiállított betétlappal legfeljebb 30 napi tartózko­dásra utazhatnak a szerződő felek országaiba. Magyar állampolgárok a Lengyel Népköztársaságba történő magánutazásaikhoz a betétlap iránti kérelmüket — július 20-tól — vidéken a járási és városi, Budapes­ten a kerületi rendőrkapi­tányságokon nyújthatják be. (MTI) ARAT A KOMBÁJN POSTÁ­T aratja a kombájn. Az idős termelőszövetkezeti gazdák elégedetten szemlélik a szov­­jet kombájn munkáját: szépen vágja az elfeküdt Őszi árpát is

Next