Csongrád Megyei Hírlap, 1964. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-12 / 162. szám
csongrád megyei könyvtár] VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLETBEN XXI. évfolyam, 183. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1964. július 12. fenelei a vezetés tükre (B. K. J.) Az egyik üzemünkből elbocsátottak húsz munkást. A vállalatnál ugyanis nincs elég munka, termelvényeikből kevesebbet igényel a népgazdaság. A gyári vezetők, a párt és a szakszervezeti tisztségviselők úgy határoztak: útilaput kötnek azoknak a sarkára, akik fegyelmezetlenek, gyakran hiányoznak, lógnak és selejtet gyártanak. A rangsorolást mindenki igazságosnak tartotta, hanem az elbocsátás végülis nagy vihart kavart. Többen embertelenséggel vádolták a vezetőket, mert szerintük a szocializmusban megengedhetetlen a felmondás. Nem akarok az eset kapcsán hosszas fejtegetésbe bonyolódni, csupán egy hibás és meglehetősen általános nézettel szeretnék vitéz Eszerint a szocialista társadalom humanizmusa minden áron garanciát jelent a mihasznú dologkerülők eltartására is. Valahogy, ha kimondatlanul is, de él egy ilyen elv: ha nem tudod megnevelni, hát bűnhődj érte. Mert néhány hanyagért ■valóban ezrek bűnhődnek, hiszen a fegyelmezetlenek keresete levonás a becsületesen dolgozók életszínvonalából. Pedig a szocialista humanizmus lényegéből aligha következik a közösség érdekeit sértő emberek védelme. Az új társadalom morálja a dolgozó tömegek jólétének megteremtését tekinti fő feladatának. A szocialista humanizmus ezért harcot jelent minden olyan jelenséggel, ami ezt akadályozza: a fegyelmezetlenség, a lógás, te korszerűtlen munka ellen. Ha szükséges, akkor a kényszer és az adminisztráció eszközeivel is. Ezt a vezetők védelmében is szükséges leszögezni. Mert valljuk be őszintén, nemcsak a dolgozók elmaradottabb rétegei gyakorolnak nyomást a vezetésre, hanem esetenként még egyes társadalmi szervek is a hanyag, fegyelmezetlen munkás pártjára állnak, a szigorral és a következetes számonkéréssel szemben. Többek között ez a közszellem vezetett oda, hogy egyes vezetők úgy gondolják, hogy nekik minden áron valamennyi munkás barátságára kell törekedniük, akár elvtelen udvarlással, elnézéssel bratyizással is. Valóban kialakult nálunk a nemet mondani és utasítani képtelen, az üres népszerűségre vadászó vezető típusa, amely békülékenységet hirdet, fegyelmezetlenséget és lazaságot terjeszt. Ez lenne a vezetésben az új, a szocialista? Aligha. A munkások tényleges érdekeinek, a minden tekintetben fegyelmezett munka és az arra rászolgálókat állhatatosan fegyelmező, szigorú és igazságos vezető felel meg. Itt azonban egy lényeges dolgot nagyon jól meg kell jegyezni: a szigorúság és a keménység nem azonos a durvasággal és az önkényeskedéssel. Ez a módszer a tehetetlen, a vezetésre képtelen emberek sajátja. Aki a kettőt összekeveri, hamar meggyőződhet arról, hogy a törekvése ellenkező eredménnyel jár, mert nem találkozik a legnagyobb fegyelmező erővel: a munkáskollektíva egyetértő támogatásával. A fegyelem a vezetés tükre, ám a fegyelmezés mégsem a vezetés lényege. A szigornak, a keménységnek, a felelősségre vonásnak és büntetésnek akkor van foganatja, ha az párosul a vezető emberséges segítőkészségével, baráti felvilágosító és nevelő munkájával. Üresen hangzanak viszont a fegyelmező buzdítások ott, ahol a vezetés nem áll a helyzet magaslatán. Ahol állandóan panaszkodnak a munkások: „Nincs anyag”, „Nincs szerszám, „Rossz a rajz”. Ahol nap mint nap ilyen élesen felhánytorgatják a vezetés mulasztásait — de nyugodtan mondhatjuk — fegyelmezetlenségét, ott nincs erkölcsi alap a munkás mulasztásainak, hibáinak számonkérésére. Ha nincs szabatos anyagnorma és nem számoltatják el a műhelyeket a vételezett anyaggal, akkor frázis marad az anyagtakarékosság és a társadalmi tulajdon védelmének jelszava. Ilyen hibákból is táplálkozhat a vezetők bizonytalansága és liberalizmusa. A művezető munkájának hatékonyságát is rontja az anyagbeszerzés gondatlansága, a szerkesztés hanyagsága, hiszen saját munkáját félretéve, kénytelen anyagbeszerzéssel foglalkozni, rajzmódosítás miatt futkosni stb. Mégsem mondhatja a művezető: „Mosom a kezeimet, ez nem az én asztalom." A vezetés munkája különböző szinten szervesen összekapcsolódik, és csak együtt hozhat eredményt. A kollektív erőfeszítés és a műszaki alkotó munka teremthet olyan rendet, szervezettséget, gyártási színvonalat a műhelyekben, amely egy pillanatig sem tűrdl a fegyelmezetlenséget Nem lehet ilyenkor magyarázkodni, úgysem volt anyagi. És szervezett körülmények között egyébként is kialakul a munkának az az egészséges ritmusa, amelynek sodrása — csakúgy, mint a munkáscár többségének szorgalma és igyekezete — magával ragadja azokat is, akik időnként megfeledkeznek magukról. A fegyelemnek, tehát műszaki-gazdasági feltételei is vannak. Ahogy a szülők személyes tulajdonságait felfedezhetjük a családon, a vezető képessége, tapasztalata, munkastílusa, egyénisége ugyanígy rányomja bélyegét a gondjaira bízott kollektívára. Olyan munkahelyeken, ahol a vezető rendet tart, bizalommal van a beosztottjai iránt, igényes és igazságos, határozott és segítőkész, öröm dolgozni. S az igazán jó munkahelyet mindenki megbecsüli: kisebb a munkásvándorlás és nagyobb a kollektíva fegyelmező, nevelő ereje. Mindebben a vezető személyes magatartása, fegyelmezett viselkedése a legfontosabb tényező. A fegyelem megszilárdítása, bármilyen oldalról is közelítjük meg, feltételezi a vezetés színvonalának emelését. Nincs könnyű dolga ma nálunk a vezetőnek. Nagyok a követelmények. A tőkés vezető dolga talán könnyebb volt. Neki hatalmat és tekintélyt a mindenható gyártulajdonos bizalma kölcsönzött, ő nem kért, parancsolt, nem agitált, fenyegetőzött. Ma a „részvénytulajdonosok”, a gyári kollektíva szigorú társadalmi ellenőrzése alatt ál a vezető. Rendet, fegyelmet persze most is kell tartania. Sőt, különbet, mint régen. Ám emberséges eszközökkel. Az új tulajdonos — a dolgozó — bizalmát aligha lehet durva, önkényes, parancsolgató módszerekkel elnyerni. Mégis mennyivel felemelőbb és örömtelibb a mi vezetőink munkája, akik nem lakásai, kiszolgálói a tőkéseknek, nem állnak ellenségesen szembe dolgozó társaikkal, akiknek tekintélyt a tapasztalat, a szaktudás, az igazságos szigor és a dolgozók bizalma ad. Átmenetileg javai az idő Izgalmak a brit nemzetközösség értekezletén # A Szépség műhelyében ■SÍ? A vásárhelyi művészet Ülést tartott az MSZMP Központi bizottsága Július 10-én a Magyar Szocialista Munkáspárt E.&özponti Bizottsága Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain és póttagjain kívül meghívottként részt vettek: a Központi Revíziós Bizottság elnöke, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti kerületi pártbizottságok első titkárai, a SZOT titkárai, a tömegszervezetek vezetői, a külügyminiszter, és a központi lapok főszerkesztői. A Központi Bizottság ülésének részvevőit Nemes Dezső elvtárs, a Központi Bizottság titkára tájékoztatta a nemzetközi kommunista mozgalom helyzetéről. Kállai Gyula elvtárs, a Politikai Bizottság tagja külpolitikai kérdésekről, nemzetközi tárgyalásokról adott tájékoztatót. Időszerű belpolitikai és gazdasági kérdéseket ismertetett Nyers Rezső elvtárs, a Központi Bizottság titkára. A Központi Bizottság a tájékoztatókat, az eddigi ügyvitelt helyesléssel, egyhangúan tudomásul vette. A Központi Bizottság végül elfogadta az 1964. X. félévi munkatervre vonatkozó javaslatot. Kozmikus rendszert bocsátottak fel a Szovjetunióban Az Elektron—3 és az Elektron—4 rátért egymástól különböző pályájára A Szovjetunióban szombaton kozmikus rendszert bocsátottak fel, amely két tudományos állomásból, az Elektron—3. és Elektron—4. mesterséges holdból áll. A műholdakat egyetlen hatalmas hordozórakétával két egymástól lényegesen különböző pályára juttatták. A kísérlet célja: folytatni a Föld sugárzási övezeteinek komplex kutatását, a kozmikus térségből érkező különböző kisugárzások tanulmányozását, valamint a Föld mágneses mezőinek és az atmoszféra felső rétegeit jellemző fizikai körülményeknek a vizsgálatát. A hordozórakéta utolsó fokozatáról még a pálya aktív szakaszán, tehát működő hajtómű mellett választották le az Elektron—3. űrállomást. Az utolsó fokozat azután folytatta útját és megfelelő sebességre felgyorsulva pályájára juttatta az Elektron—4. mesterséges holdat. Az előzetes adatok szerint a szputnyikok pályájának paraméterei a következők: Elektron—3. — perigeum 405 kilométer, apogeum 7040 kilométer. Elektron—4. — perigeum 459 kilométer, apogeum 66 239 kilométer. — A Föld körüli fordulat ideje 2 óra 48 perc (Elektron—3) és 21 óra 54 perc (Elektron—4 ). A pálya síkjának az egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 60 fok 52 perc. A tudományos kutatás berendezésén kívül az űrállomásokon rádióadó készülékeket helyeztek el. Rádiótelemetrikus rendszerek biztosítják a vizsgálati eredmények földre való továbbítását. Az eddig érkezett rádiótelemetrikus adatok arról tanúskodnak, hogy az űrállomások valamennyi berendezése normálisan működik. Az érkező adatok feldolgozását koordinációs számítóközpont végzi. (MTI) Vasutas dolgozókat tüntetett ki az Elnöki Tamás az országhéz kupolacsarnokában tartott szombati ünnepségen Mozdonyvezetőket, fűtőket, népet A tizennegyedik, txtsaforgalmistákat, váltóőröket, tesnap alkalmából a vasút kocsirendezőket, fékezőket a leghivalóbb dolgozóinak , ... ... szombaton adtak át az Ordolgozoi.országház kupolatermében a feludvozli vasárnap az ország tüntetéseket. ................................. Az ünnepségen, amelyen megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is, Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke mondott beszédet. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar forradalmi munkás a paraszt kormány nevében köszöntötte a tizennegyedik vasutasnap alkalmából a vasút dolgozóit. Elsősorban a vasút névtelen hőseinek munkáját méltatta, akik félidőben, hófúvásban kemény fagyok ide (Folytatás a 2. oldalon) Magyar—lengyel megállapodás az utasforgalom könnyítéséről A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság illetékes szervei megállapodást írtak alá az utasforgalom további könnyítéséről. Az egyezmény értelmében 1964. július 20-tól a két ország állampolgárai magánutazások (rokoni és baráti látogatások), turistaút esetében megbízólevél nélkül, a személyi igazolvány mellé kiállított betétlappal legfeljebb 30 napi tartózkodásra utazhatnak a szerződő felek országaiba. Magyar állampolgárok a Lengyel Népköztársaságba történő magánutazásaikhoz a betétlap iránti kérelmüket — július 20-tól — vidéken a járási és városi, Budapesten a kerületi rendőrkapitányságokon nyújthatják be. (MTI) ARAT A KOMBÁJN POSTÁT aratja a kombájn. Az idős termelőszövetkezeti gazdák elégedetten szemlélik a szovjet kombájn munkáját: szépen vágja az elfeküdt Őszi árpát is